Sajnos elmúlt már az az idő, amikor a leselejtezésre érett autót betolhattuk a kert végébe, hogy valamire csak jó lesz. Pedig számtalan hasznos formában élhetne tovább a járgány, feltéve, ha nem minősülne veszélyes hulladéknak.
Az országban járva azért még számtalan frappáns ötlettel futhatunk össze, miként lehet újrafelhasználni egy autózásra már alkalmatlan járgányt.
Második élet
Leggyakrabban régi katonai járművek – főként Csepelek – hátsó dobozát láthatjuk új feladatkörben. Az olajzöld bódét a hétvégi ház, szerszámoskamra, méhkaptár, őrbódé szerepkörben is megcsodálhatjuk.
Az újrafelhasználás talán legszebb példáját Nagykőrös mellett láttuk. Itt több tucat Ikarus busz tetejéből ácsolt magának kitalálhatatlan funkciójú épületet a találékony tulajdonos. Nemcsak esztétikailag, hanem építészetileg is figyelemreméltó az elkészült mű. Azért túl közel nem merészkedtünk hozzá, jobb a békesség.
Nagyobb állóvizek, horgásztavak közelében a leselejtezett lakókocsik élik másodvirágzásukat. Üres olajoshordókra kalapálva úszó horgászviskóként, ugyanez motorral felszerelve kishajónak is hibátlanul megteszi.
A szerencsésebb darabok akár vendéglátóipari felhasználásra is befoghatók. Számtalan lehetőség adott, így az emeletes buszban berendezett söröző mellett akár autókból származó bútordarabokként, különleges belsőépítészeti látványelemként is tovább élhetnek. Néhány esztendeje pedig a zsúfolt, kis alapterületű belvárosi éjjel-nappalik kínáltak plusz esztendőket az üzemképtelen Barkasoknak, kisbuszoknak. Külső raktár lett belőlük, míg a közterületesek el nem takaríttatták azokat.
Ha pedig már életében is gyűlöltük a kocsit, akkor valamelyik Truck Trial versenyen is odavethetjük a zúzásra éhes versenyzők elé. Készségesen fognak a segítségünkre sietni és pillanatok alatt tömörítik majd a kiszolgált vasat, hogy onnan vihessük a MÉH telepre.
| Így kell szabályosan csinálni: |
| A hulladékgazdálkodásról szóló törvény értelmében a jármű üzembentartója, tulajdonosa dönti el, hogy kiselejtezi járművét, illetve jogszabály is tilthatja további használatát. A hatóság a járművet hivatalból vagy kérelemre vonja ki a forgalomból.
A tulajdonos nyilatkozata alapján történik a végleges kivonás, ez esetben a hatósági jelzést és a hatósági engedélyt vissza kell vonni, a jármű törzskönyvet pedig érvénytelenítve vissza kell adni a tulajdonosnak. Ilyen esetben később még van lehetőség az ismételt forgalomba helyezésre, például muzeális jellegű járművé történő alakítás, vagy külföldre való értékesítés esetén). A jármű tulajdonosának csatolnia kell egy nyilatkozatot, melyben megjelöli a jármű őrzésének pontos helyét. Ha külön jogszabály által feljogosított hulladék-kezelőnek adja át a tulajdonos a járművet, akkor az erről szóló bontási átvételi igazolás ellenében kerül sor a jármű forgalomból való végleg kivonására. Ez esetben a jármű hatósági engedélyét, jelzését és törzskönyvét (amennyiben utóbbival is rendelkezett) egyaránt vissza kell vonni egy határozattal. A jármű ismételt forgalomba helyezésére már nincsen mód. |
Lapozás után eláruljuk, miféle papírokat kell magunkkal cipelni, hogy sikeresen kielégíthessük a papíréhes bürokraták minden igényét
| Ezeket kell magunkkal vinni: |
| – okmányirodában kitöltött kérelem nyomtatvány – bontási átvételi igazolás – jármű törzskönyve – 2 darab rendszámtábla – jármű forgalmi engedélye – igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló postai feladóvevény (1500 ft) – ügyfél-azonosító okmány |
Ezek szerint a veszélyes hulladéknak számító autóból, ha már utcára nem mennénk vele, nem építhetünk saját kertünkben madárházat, vagy éppen virágtartót. Ezeknek még belátjuk az értelmét, hiszen nem túl esztétikus a szomszéd kertjében egy Kraz mint kutyaól, de az már nehezebben érthető, hogy a vidéki birtokon miért nem használhatom továbbra is szénabála hordozásra, vagy éppen golflabda szedegetésre a járgányt.
Kisgyermek koromban még szinte minden nagyobb parkolóban állt egy-egy kerék nélküli, lerabolt, szinte csak karosszériából álló kocsi. Ha a kormány és az ajtajai megvoltak, sokkal jobb játék volt a környék kölkeinek, mint akármelyik mostani EU-kompatibilis csodajátszótér.
Persze bármelyik bontóba nem adhatjuk be a vasat, csak olyan adhat ki igazolást, aki utána megfelelően „kezeli” is a leadott járgányt. Az igazolással kezünkben, végre megszabadulhatunk az autósokat üldöző milliónyi kötelező befizetnivaló leszurkolása elől.
A bontósok tisztában vannak vele, hogy szerencsétlen autósnak mindenféleképpen szüksége van erre a nyüves papírra, így az sem ritka ha egy fillért sem adnak a roncsért, sőt, akár még pénzbe is kerülhet a leadás.
Ezt ne!
Hallottunk egy kiskapuról, hogy ne kelljen a bontóban könyörögni, vagy esetleg fizetni azért, hogy bevegyék a roncsot. Szétszedjük, elpasszoljuk ami még jó valamire, majd elsírjuk, hogy jaj, ellopták az autót. Persze ilyenkor a rendőrségi kőrözés egy kicsit megkeserítheti az életünket. Így senkinek nem ajánljuk ezt a megoldást.
Szintén nem ajánlott megoldás a kocsi Dunába taszítása, vagy a kuka mellé támasztása sem. Ennek ellenére árokparton, erdőben is találni autóroncsokat, igaz, ezek leggyakrabban nem közvetlenül a tulajdonostól, hanem tolvaj urak hathatós közreműködésével kerülnek a fák közé. Érdemes egy túrát tenni a Tétényi-fennsíkon,
ahol az árvalányhaj-mezőn játékos vetélkedő keretében a szétszórt autóalkatrészekből lehet kitalálni, vajon milyen autóból is származhatnak.
Cseréljük újra
Esetleg azon is érdemes eltűnődni, hogy a roncsot beszámíttassuk újautó vásárlásnál. Egy gonddal kevesebb, bár nem bombaüzlet tízéves részletre autót venni.
