Egy dízel, egy benzines
A leghidegebb állásban ment a légkondi
Szívó benzines, mint a legtöbb autó

Szívó benzines, mint a legtöbb autó

Szívó benzines, mint a legtöbb autó


Eltérő tippeket hallani a légkondicionálókkal okozott többletfogyasztásra, ezért inkább megmértük két hétköznapi autón, mennyi is a különbség. Viszonylag kis teljesítményű modellekre volt szükség, mert a légkondi bekapcsolása itt arányaiban nagyobb eltérést okoz, mint egy 580 lóerős kombiban. 80 lóerős benzines szívómotorjával a Nissan Micra képviselte a magyarországi autók zömét, dízelmotorral a 68 lóerős Citroën Nemo 1,4 HDi-t vettük elő.

Mivel a hazai autóparkban a manuális légkondicionáló elterjedtebb az automatikusnál, a tesztalanyokban is kézi vezérléssel ment a hűtés és a szellőzés. A hőfokszabályzót letekertük a leghidegebb állásba, az odaúton ment a klímaberendezés, visszafelé nem. Hazaérve ugyanazon a kútoszlopon tankoltunk, mint elinduláskor, hogy csökkentsük a mérés pontatlanságát.

A hűtésigény megdobja a fogyasztást

Egyenletes tempóval mértünk

Egyenletes tempóval mértünk

Egyenletes tempóval mértünk


Városban a forgalom különbségei miatt semmi értelme méricskélni, ezért a Micrával az M1 autópályán a fővárostól a határig autóztunk, majd vissza, az óra szerinti 130-at megcélozva. A Nemo országúton és autóúton ment Budapestről a Balaton-felvidékre és haza, 90-110 közötti sebességgel, amennyi épp szabályos az adott szakaszon.

Vezetés közben a várható különbséget próbáltam megbecsülni. A CKK Klíma Kft. szakembere 0,5-1 literre tette a légkondicionálással okozott többletfogyasztást, de ez egy átlagérték. Nagy hűtésigény esetén magasabb, mondjuk városi utakon, sűrűn és rövid idő alatt lehűtve az utasteret.

Ha manuális, többet fogyaszt

Az automata légkondi takarékosabb volna

Az automata légkondi takarékosabb volna

Az automata légkondi takarékosabb volna


A különbség a manuális légkondikkal is adott. Hiába hagyjuk a leghidegebb állásban a hőfokszabályzót, a rendszer szabályozza a hűtőteljesítményt, akár a klímakompresszor ritkább bekapcsolásával is.

Érdemes tudni, hogy a kézi hőmérsékletszabályozás nem olyan kifinomult, mint a hűtésigényhez a napsugárzás szögét is mérő klímaautomatika. Mivel a lehetségesnél később veszünk vissza a hidegből, ezért a manuális klíma energiaigénye nagyobb. Az ÖAMTC osztrák autóklub tavalyi mérésében az automata légkondis Audi A4 0,43 literrel beérte, a manuális klímás Ford Fiesta szomja 1,18 liternyit ugrott felfelé 100 kilométeren.

A túloldalon jön a légkondizás ára


Bár az ADAC adatai szerint a légkondicionálás majdnem 7 lóerőt igényel, az enervált Nemóban ez alig volt érezhető. A Micrában viszont kiderült, mikor kapcsol be a klímakompresszor, de a japán kisautó az erősebbik ezerkettessel végig energikus maradt. A felhúzott ablak ellenére a négyfokozatú ventilátorral nem volt elviselhetetlen a hőség.

Különbség: 5,4-12,9 %

A dízel fogyasztása kevésbé nőtt

A dízel fogyasztása kevésbé nőtt

A dízel fogyasztása kevésbé nőtt


Tankoláskor a Citroëntől vártuk a kisebb különbséget, ami be is jött. Itt mindössze három decivel jött ki magasabb érték, amit a fedélzeti számítógép is megerősített. Klímázva 5,8, csak a külső levegővel hűsítve magunkat 5,5 literes fogyasztás adódott.

Erősebben megugrott a Micra étvágya és az egyenletes autópályás szakasz miatt itt a körülmények is kevésbé befolyásolták a pontosságot. Mesterséges hűsítéssel kereken 7 literből jutottunk el 100 kilométerre. A légkondicionáló kikapcsolásakor a motor beérte 6,2 literrel. A légkondi 8 decis többletfogyasztása majdnem 13 százaléknak felel meg.

A nyitott ablak növeli a légellenállást

A nyitott ablak növeli a légellenállást

A nyitott ablak növeli a légellenállást


310 forintos benzinárat véve a Micrában 250 forinttal drágábban tettünk meg 100 kilométert bekapcsolt klímaberendezéssel. 335 forintos gázolajjal számolva a Citroën Nemo esetében ugyanez a szám csupán 100 Ft volt.

Aki erősen spúr, az sem tudja nyitott ablakkal helyettesíteni az AC-funkciót. A lehúzott üveg takarékosabb, de zajos és nincs is ingyen, mert rontja a légellenállást. 80-nál a két első ablak letekerése 2 decivel emeli a fogyasztást, és ami a lényeg, nem helyettesíti a klimatizálást. A felforrósodott utastér kiszellőztetésére az összes ablak kinyitása a leghatékonyabb módszer, amit követhet a hűtés légkondicionálással. Mert pénzbe kerül ugyan, de a biztonságunk és a kényelmünk csak megér ennyit.

Ön is megmérte mennyi a különbség? Írja meg tapasztalatait!

„Toyota Auris Aquatis 1,4 benzines. Állandó automata klímával 23,5 fokra állítva, vegyes üzemben 6,3 l/100 km 4000 km-t megtéve. Klíma nélkül nem járok, ennyit megér a kényelem és a biztonság.Az előző Toyota Corollám 106 000 km-t futott két év alatt, klímával (mechanikus) 6,8 l/100 km, klíma nélkül 6,4 l/100km benzin kellett. Üdvözlettel, I. T.”