Az Állami Autópálya-kezelő Zrt. több mint két és félmilliárd forintot szedett be büntetésként tavaly az autópályákat jogosulatlanul használóktól. Azt azonban nem tudni, hogy ennek mekkora része származik a külföldi rendszámú bliccelőktől, ugyanis hiába ismeri fel a kamerás ellenőrzési rendszer a külföldi rendszámot, és azt, hogy az autós hogy fizetett-e, vagy sem, az autópálya-kezelő nem tudja behajtani a büntetést.
„Egész Európában problémát okoz ez a témakör, hiányoznak ugyanis azok az államközi egyezmények, amelyek lehetővé teszik azt, hogy egy-egy adatgazda, mondjuk egy belügyminisztérium egy külföldi ország számára kiadja az adott állampolgár adatait. Így aztán az autópálya-kezelő is problémákkal küszködik” – fogalmazott az ÁAK szóvivője, Winkler-Virág András a rádióban.
Hozzátette, hogy a külföldi bliccelőktől csak a helyszínen lehet beszedni a pótdíjat, vagy a felhajtóknál mobil-ellenőrzéssel, esetleg úgy, hogy az ellenőrök kiterelik egy adott szakasz forgalmát egy pihenőhelyre.
Bár egy uniós előírás alapján a szabálysértés elkövetők adatai kiadhatók egy másik országnak, de a jogosulatlan autópálya-használat több országban egy ideje nem tartozik ebbe a kategóriába, a bliccelés csak szerződésszegésnek minősül.
A Magyar Autóklub jogásza elmondta, hogy külföldön is hasonló a helyzet, a kamerás rendszer ott sem működik, így ott mi lehetnénk „előnyben”, de nem érdemes ügyeskedni, mert a helyszíni ellenőrzésen a határon túl is ugyanúgy elkaphatják az autósokat, sőt Ausztriában például egyenesen a bliccelők után is eredhetnek a rendőrök.
Forrás: Inforádió