Amerika: nekünk olcsó, nekik vészes
Amerikában megdrágult a benzin, már 150 Ft literje
A „drága benzin” erősen relatív fogalom. Mi körülbelül 296 forintot fizetünk egy liter 95-ös benzinért, míg az egyesült államokbeli átlagár a cikk írásakor 3,7 dollár/gallon (3,8 liter).
A nagy vízen túl egy liter benzin még mindig csak 155 Ft, de ettől az amerikaiak már szűkölnek.
A tőlünk nézve paradicsomi benzinár ott sokkolóan magas. Az egész ország felépítése az autózáshoz igazodik, az olcsó benzinre építve járnak be dolgozni Győr-Budapest távolságokról, és ha családonként 3-4 kocsi fogyaszt darabonként 13 litert, az már nem is olyan kevés.
Menő a régi Swift
Megugrott az USA-ban a Geo Metro ázsiója, amely a Swift testvére volt
Állítólag egyesek már rá is repültek az előző Swiftre, ottani nevén a Geo Metróra ultratakarékos használt autóként, az európai autógyártók pedig a legszigorúbb környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő dízelek bevezetésén ügyködnek. Az új autók között többen is felfedezték a Volkswagen Jetta TDI-t, amely gyanúsan keveset fogyaszt. Egy márkakereskedés „Ez nem koncepcióautó” matricával látta el a bemutatóautóját, a félreértések elkerülés végett.
Azért van ennyi szó az Egyesült Államokról, mert az olcsó benzin sokak szemében ehhez az országhoz kötődik. Ám néhány helyen még az ottaninál is kedvezőbb áron tankolhatnak az autósok, ha az ország vezetői erre áldoznak.
Az adópolitikán múlik
Az üzemanyagár világszerte politikai kérdés, mert alakulásában a nyersolaj tőzsdei árán kívül nagyrészt az adóztatás játszik szerepet. Az olcsó benzinről szőtt ábrándokból kétféleképpen lesz valóság. Előny a fajsúlyos hazai olajkitermelés, amit kiegészít a naftára kivetett adók alacsonyan tartása.
Előfordul, hogy állami támogatással az önköltségi ár alá préselik a benzinkúti árakat, tehát az üzemanyag literje a töltőállomásokon, mint egy liter nyersolaj. Az élen Türkmenisztán áll, ahol az emberek a világ legolcsóbb benzinjében pancsolhatnak, sejthetően a szabadságért cserébe. Persze a magasabb ár még nem hozná el a demokráciát, de legalább a benzines ZIL-ről ésszerűbb technikára váltanának.
Néhol olcsóbb a nyersolajnál
Önköltségi ár alatt mozogtak az adatfelvétel idején Venezuela, Irán, Líbia, Egyiptom kútjai, és amire mindannyian tippelnénk: az öböl menti arab államok. Katar, Kuvait, Brunei, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia kútjain is fillérekbe kerül tankolni.
Lapozás után hihetetlen üzemanyagárak jönnek, például gázolaj 5 Ft alatt. Nem egy deci, egy liter
Európában, így nálunk is hagyományosan drága az üzemanyag, még ha a gázolajat némileg alacsonyabb adóteher sújtja is az uniós tagországokban. Az EU konkrétan előírja a tagállamoknak a jövedéki adó minimumát, ami a benzin esetében 0,287, a gázolajra 0,245 euró literenként.
APEH a kúton
Az üzemanyagárba épített adóteher előnye, hogy minden más megoldásnál igazságosabban osztja szét az úthálózat költségeit a közlekedők között. Aki sokat megy, többet is fizet, a milliárdokat pedig a többség által megválasztott kormány felhasználhatja lélegeztetőgépre és kormányzati negyedre.
A benzinkútra az APEH kihelyezett tagozataként tekinthetünk, mert az egyik fő funkciójuk a benzinárban foglalt adók begyűjtése és továbbítása. Csak az a gond, ha az államok a közlekedésből befolyó terhek aránytalanul nagy részét csoportosítják át egészen más célra, az úthálózat meg lerohad.
Viruló benzinturizmus
Az eltérő adóztatás élteti a benzinturizmust a világ minden pontján, ahol a szomszédos országok előírásai égbekiáltó árkülönbséget okoznak. Itthonról Szlovákia és Ukrajna volt a célállomás, de ez a differencia kanyarban sincs az Irán és Törökország között elérhető nyereségtől. Literenként körülbelül 280 forintot nyer az a török autós, aki átmenekül tankolni a határon, ami a legkiugróbb eltérés a világon.
Most pedig jöjjenek a legolcsóbb és a legdrágább üzemanyagárral dolgozó országok! A 171 országra kiterjedő felmérés árait a Német Szövetségi Gazdaságfejlesztési és Együttműködési Minisztérium állította össze.
A tanulmány négy kategóriába osztja az államokat. 1: az állami szubvencióval lenyomott üzemanyagáras országok, pl. Irán, Líbia, Kuvait. 2: Azon államok, amelyekben a benzinár a nyersolaj literenkénti ára felett és az USA-beli összegek alatt van, pl. Azerbajdzsán, Nigéria és Szíria. (Az Egyesült Államok árszintje tekinthető a nem szubvencionált benzinár alsó határának).
3: Az USA árai felett és az Európában irányadónak tartott Luxemburg árai alatti államok, pl. Svájc, Japán és Ruanda. 4: A Luxemburg árai felett mozgó országok, ezekben a legdrágább tankolni. Ide tartozik pl. Magyarország, Albánia, Svédország és Zambia.
A benzin átlagos ára az öt legolcsóbb államban, Ft/liter:
1. Türkmenisztán: 3,17
2. Venezuela: 4,8
3. Irán: 14,3
4. Líbia: 20,6
5. Szaúd-Arábia: 25,4
A gázolaj átlagos ára az öt legolcsóbb államban, Ft/liter:
1. Türkmenisztán: 1,6
2. Venezuela: 3,2
3. Irán: 4,8
4. Szaúd-Arábia: 11
5. Egyiptom: 19
Forrás: Német Szövetségi Gazdaságfejlesztési és Együttműködési Minisztérium, 158,5 Ft/dollár árfolyamon átszámítva. Ezt a forrást a Világbankon kívül jeles sajtótermékek idézik világszerte, ám a ma elérhető legfrissebb felmérés a 2007-es. Ebben a feldolgozás időigénye miatt 2006. év végi adatok szerepelnek. Az azóta bekövetkezett olajár-emelkedés és dollárgyengülés miatt az abszolút összegekre ne vegyünk mérget, de a hosszabb távon stabil adóztatási politika miatt az árkülönbségek nagyságrendje megmarad.
