Meghökkentő számok
Állok a párizsi Peugeot-stand ékkövének szánt RC HYmotion4 műszaki adatlapja előtt és nem értem a számokat. Egymással összeegyeztethetetlen értékek szerepelnek rajta. A hibrid tanulmányautó 4,4 másodperc alatt gyorsul százra, ami három tizeddel jobb egy tökéletesen rajtoló Porsche 911 Carrera 4S nívójánál. Mindennek ellenére 4,6 liter benzint fogyaszt és 109 g/kilométerrel körülbelül annyi CO2-t ereszt ki, akár a Suzuki Alto. Ha csak a lítium-ion akkuból táplált villanymotorral mozog, akkor egyenesen 0.
Ez még jobban elgondolkodtat, mint a kocsi mellett parádézó gigerli, aki úgy könyököl a tetején, mintha ő volna a főtervező. A ficsúrról kisül, hogy nem egy pojáca a fejlesztésről, hanem a látványt igyekszik feldobni a páváskodással. Ezt a funkciót az autó másik oldalára telepített hölgy egyedül is betöltené, de biztos vannak itt kollégák női lapoktól.
Villanymotor: elöl, hátul, kerékagyban
Az RC HyMotion4-ben az első kerekeket hajtja a villanymotor, 200 Nm-rel beszállva a gyorsulásba. Mivel ez egy sportkupé, még ha négyajtós is, a teljesítmény döntő részének a hátsó kerekeken örülhetünk. Egész pontosan 218 lóerős az egy-hatos benzines turbómotor.
A kicsit beljebb látható Prologue HYmotion4-ben fordított a felállás. Ez egy szériaközeli koncepcióautó, gyakorlatilag előzetes a 2009-ben megjelenő crossoverből.
Itt a fronthajtás a lényeg dízel orrmotorral, a villanymotor a hátsó kerekeknek segít be. A 4×4-es hajtás hasonló elven működik a Lexus RX 400h-ban, csak ott egy hathengeres benzinessel. Tisztán villanymotorral megy az autó elinduláskor, városban 50-es tempóig és fékezéskor, ha van elég töltés az akkukban. A dízelnek autópályán és országúton van főszerepe, egyenletes tempónál egyedül dolgozik.
A standon látni még kerékagyba beépített elektromos motort egy háromkerekű járgányban, Le Mans-i versenyautót hibridként és akkor a 308 HYmotion2-ről még nem is volt szó. Utóbbi egy dízel hibrid kompakt autó, 3,5 literes szabványos átlagfogyasztással.
Döntő a pénzkérdés
Imponáló a fegyvertár, de mindez ígéret még. A Peugeot márkastratégiai és kommunikációs igazgatóságán dolgozó Marc Bocquét a dízel és a benzines hibridautókról, az elérhető fogyasztáscsökkenésről és arról is faggattuk, mikor lehet megvásárolni a PSA első hibrid autóját.
A túloldalon: két év múlva lesz kész a dízel hibridautó, de mennyivel kerül többe?
A PSA konszernnel kapcsolatban a dízelek hibridesítésére asszociál a szakma, pedig ők öngyulladásos és benzines motorokhoz egyaránt használható technikát fejlesztettek ki. A moduláris alkatrészkészletből különböző fokú hibridizáció valósítható meg attól függően, mi a cél és milyen többletköltséget visel el az adott kategória.
Start-stop: 2011-től általános
Városi kisautók és kompakt autók hajtására nem feltétlenül érdemes belső égésű és villanymotort is hadrendbe állítani.
Már a várakozáskor a motort leállító és induláskor újraindító start-stop-rendszerekkel is elérhető 8-15 százalékos fogyasztáscsökkenés városi üzemben.
Ez nem hoz annyit, mint a hibrid hajtáslánc, de a környezetszennyezést a széles bázison mégis hatékonyan csökkenti, mert megfizethető és mert ezekből az autókból a Peugeot és a Citroën évente többmilliót gyárt. A start-stop-technika 2011-től válhat általánossá náluk.
Mennyivel drágább a hibrid?
A továbblépést a hibridekhez költségbeli és műszaki tényezők is megnehezítik.
Például egy mai dízelmotor alapértelmezésben feltöltéssel működik, de hogyan kenjük a percenként 100 ezernél többet pörgő turbót, ha kikapcsol a motor a piros lámpánál?
Motorleállító rendszert dízel szériaautóban jelenleg csak a BMW kínál, de a PSA-nak is kész megoldása van erre, különben életképtelen volna a technika – biztosít róla Bocqué.
Mind a dízel, mind a hibrid technika drága. Marc Bocqué sem mond konkrétumokat, de elárulja, hogy az árat a hibrid hajtáslánc nagyságrendileg annyival dobja meg, amennyivel egy dízel többe kerül a benzinesnél.Kicsi, olcsó és méretüknél fogva eleve takarékos kisautókban nincs esélye és értelme sem a hibrid technológiának.
Dízel hibrid lesz az első
A Peugeot azonban első akar lenni a dízel hibrid személyautók nagyszériás gyártásában, amihez épp elég nagyobb autójuk áll bevezetés előtt, amelyeknél jobban elfér a többletköltség. Az időpont 2010, sejtésünk szerint a Prologue sorozatgyártású változatát éri majd az elsők dicsősége. Ám nem lítium-ion, hanem a Priusban is alkalmazott nikkel-metál hidrid akkumulátorokkal jön ki.
Részben azért, mert a lítium akksikban megindulhat egy láncreakció, aminek legrosszabb esetben a telepek felrobbanása lehet a végeredménye. A tisztán elektromos autók hajtására azonban várhatóan az Li-ion-akkumulátorok lesznek a befutók, mert a robbanásveszélyt kezelni lehet, magas energiasűrűségük viszont kiemelkedő.
Műszaki adatok | |
Peugeot RC HYmotion4 tanulmány | |
Teljesítmény / Nyomaték (1,6 literes benzines turbómotor) | 218 LE / 300 Nm |
Teljesítmény / Nyomaték (villanymotor) | 70 kW (95 LE)/200 Nm |
Gyorsulás (0-100 km/h): | 4,4 s |
Átlagfogyasztás: (l/100 km) | 4,6 l |
Szén-dioxid-kibocsátás: | 109 g/km |
Végsebesség: | 295 km/óra |
Peugeot Prologue HYmotion4 tanulmány | |
Teljesítmény / Nyomaték (2,0 HDi dízelmotor) | 163 LE / 300 Nm |
Teljesítmény / Nyomaték (állandó mágneses szinkron villanymotor) | 27 kW (37 LE)/200 Nm |
Átlagfogyasztás: (l/100 km) | 4,1 |
Szén-dioxid-kibocsátás: | 109 g/km |