Egyre többet hallani a gázüzemű autókról és talán egyre többeket foglalkoztat is a kérdés, hogy átálljanak-e a gázautózásra. Persze nem tudjuk könnyen eldönteni, nem túl veszélyes-e, drága-e az átalakítás. Nézzük csak.
A legolcsóbban a karburátoros, szocialista autókat lehet átalakítani gázos autóvá. Több műhelyben is érdeklődtünk az árak felől, az átépítés költsége 67 000 forinttól 110 000 forintig terjed porlasztós, keleti vagy nyugati típusokhoz. Magasabb az ár befecskendezős autók esetében.
Drágítja az átalakítást a szabályozott katalizátor és a lambda szonda, a jellemző átlagos ár 160 000 forint körül van. Gáz befecskendezéses autóknál ez az összeg magasabb. A megkérdezett műhelyekben ilyen esetekben 250 000 forinttól indulnak az árak, egyedi esetekben a költségek akár a 600 000 forintot is elérhetik. Na, ez az a pont, amikor kisétálunk a szervizből és nem számolgatjuk tovább a megtérülést. Minden más esetben érdemes tovább csemegézni a számokban.
Egy kocka Ladával másfél év alatt visszajön
Tegyük fel, hogy a válságnak már nem csak a szele érintett meg minket, hanem teljesen a nyakunkon van. Vegyünk példaként egy kocka Ladát, a városi és országúti vegyes fogyasztást határozzuk meg 9 literben (csak, hogy a gázt majd egyszerűbb legyen kiszámítani).
255 forintos benzinnel, évi 14 000 kilométeres futásteljesítménnyel kalkulálva, a benzinköltség kb. 320 000 forint. A gáz, 10%-al magasabb fogyasztással számolva 250 000 forintra jön ki a 14 000 kilométeren.
Kicsit életszerűbb példa: Opel Astra 1.6 literes motorral. Tegyük fel, hogy nem annyira szeretjük pörgetni a motort és a fogyasztásunk 7,5 liter körül van 100 km-en. Ebben az esetben 14 000 kilométeren 270 000 forintot költünk a 95-ösre. 180 forinttal számolt autógázra, természetesen a jól bevált futásteljesítménnyel, valamint 8,5 literes fogyasztás mellett, 215 000 forintot kell a kasszába tenni.
Látható, hogy egy olcsón átalakítható Ladánál kb. másfél év alatt megtérülhet a befektetés, egy Astra tulajdonosának pedig majd 3 év után válhat csak gazdaságossá a gázautózás.
Egy érdekes adat |
2002-ben 220 forint volt a 95-ös benzin átlagára és 125 forint a gázé. |
Skoda Dual
Itthon elsőként a Skoda jelent meg gyári garanciát kínáló LPG-s autókkal; a Tour néven továbbélő Octavia, illetve a régi Fabia Combi modellekkel jöttek ki, természetesen az újban is elérhető. Sűrített földgázüzeműt (CNG) több más márka is gyárt, de nálunk csak az autógáz érdekes, mert ahhoz van kúthálózat.
Mi a para a gázos autókkal?
Először is néhány számadat:
Olaszország: 1 millió gépjármű
Bécs, Ausztria: 400 autóbusz
Koppenhága, Dánia: 200 gázüzemű autóbusz
Ausztrália: 500 000 gázüzemű gépjármű
Egyesült Királyság: 107 000 gázüzemű gépjármű
Japán: A taxik 90%-a gázüzemű
A műhelyekben általában azt hallottuk, hogy Magyarországon a gázautózás még a perifériára szorul. A piac hazánkban stagnál, míg nyugaton virágkorát éli. A gázos autókkal szembeni bizalmatlanság abból a tévhitből ered, hogy a gázüzemű kocsi kevésbé biztonságos benzines társainál.
Ezt maga az élet cáfolta meg, hiszen a gázos autók megjelenése (a kilencvenes évek első fele) óta jól karbantartott gázüzemű autóban nem származott baleset a gázrendszer hibájából. A tartálynál három, míg a motornál is legalább két biztonsági egységet helyeznek el, megakadályozva balesetnél a gáz robbanását. Emiatt a gázüzemű autók akár biztonságosabbnak is nevezhetők, mint benzines társaik.
Nálunk a gázos autók aránya körülbelül 5-6 százalék. Német nyelvterületen már magasabb az elterjedtségük, de legkedveltebbek a Benelux államokban, Olaszországban, illetve Észak-Amerikában. Kisebb emissziós értékeik miatt egyes országokban a gázautók állami támogatást is kapnak.
A csomagtér megsínyli
Súlyos ellenérv a csomagtérből elvett hely. Nagyméretű, hengeres tartály beszerelésekor ez mindenképpen igaz. A 45 és 100 liter közötti gáztankok rengeteg helyet elvesznek, lehetőség van azonban a pótkerék helyére beépíteni a tartályt, 40-64 literes űrtartalommal.
A pótkerék-tartályokra jellemzően 20-35 ezer forintos felárat számolnak fel. A pótkerék hiányára pedig defektjavító készlet, illetve defektmentes gumik megvásárlása a gyógyír. Biztonsági okokból a tartályokat csak 80 százalékosra lehet megtölteni, egy 60 literes tartályba tehát nem egészen 50 liter gáz fér.
Az autó teljesítménye gázüzemmódban általában 10%-kal csökken, ez nagy teljesítményű autóknál több is lehet. További hátránya a gázüzemnek, hogy nem lehet behajtani mélygarázsba és negatívum a 10 000 kilométerenként kötelező karbantartás is.
Nem kell a benzineseknél több hivatalos papírt magunkkal hordanunk, csupán be kell vezettetni a forgalmi engedélybe és a zöldkártyába, hogy kettősüzemű az autónk. Sűrűbb környezetvédelmi vizsgálatra nincs szükség. A műszaki vizsga előtt viszont kérhetik az átalakítási engedélyt és más tanúsítványokat, ami bizonyítja, hogy nyomáspróbán esett át, illetve szivárgásmentes az autónk.
Az átépítés költsége függ a beszerelt egységek árától, illetve minőségétől és attól is, hogy autónk sorozatengedélyes vagy egyedi engedélyeztetést igényel.
Ezek alapján és persze a saját adatokat behelyettesítve, mindenki maga döntse el, hogy érdemes-e belevágnia az átalakításba. A megtérülést semmi nem garantálja. Lehet, hogy fél év múlva drágább lesz a gáz, mint a benzin.
Kapcsolódó Fórum topik: LPG: autózzunk olcsón!!!