Nyár a télben
Elsőre kicsit rosszalltam, hogy erősen az ősz közepén érkezik a Focus CC, de ez feltehetően csupán a vászontetős korszakból rajtam maradt rossz beidegződés volt.
A keménytetős kabrióknál – amelyek táborát a Focus is gyarapítja – gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy tél van-e, vagy nyár. Kompromisszum nélkül használható hidegben-melegben, hogy én kabriózni szeretek egy kabrióval, az már egyéni szociális probléma.
A nyitható keménytetőt 1922-ben találta fel az amerikai Ben P. Ellerbeck, aki manuálisan működő darabot szerelt egy Hudson coupéra. A szériagyártás viszont elmaradt. |
Persze a Focus CC-t is lenyitottam, és mivel akkor egy napon még a 16 fokot is elérte a nappali hőmérséklet, nem is volt olyan rossz dolgom. Az utastér fölé kellően benyúlik az A-oszlop, ami a hátsó ülések fölé rögzíthető viharhálóval megfejelve kíméletes védelmet nyújt a hajhagymáknak még a csípős őszi, enyhe téli időben is. Nem zárnám ki az ennél hidegebb időben való használatot sem, de a sapka hiánya ilyenkor már végzetes lehet, és a maximális teljesítményen működő fűtést is érdemes nyaktájékra csapatni.
Videó: Focus CC megy jobbra, balra
Dízel vagy benzines?
A Focus CC-ben választ kaptunk a kabriók körül ólálkodó másik kérdéskörre is, miszerint érdemes-e nyitott autóhoz dízelmotort választani vagy sem. A kétliteres, 136 lóerős dízel jól bizonyítja létjogosultságát a szférában, meg voltunk vele elégedve. Nem túl hangos, nem rezonál, mint egy traktor, kellemesen használható krúzingolásra, és viszonylag gyorsan lehet vele sietni is.
Az első szériagyártású keménytetős kabrió a Peugeot-hoz és egy szabadidős autódizájner nevéhez, Georges Paulinhoz kötődik, aki 1935-ben alkotta meg szerkezetét, és mutatta azt be a 402 Éclipse Décapotable modellen. Az eredetileg elektromos működtetésű rendszert egy év múlva manuális mozgatásúra cserélték. Ezek után jó pár évig csend volt, majd 1957-ben a Ford bemutatta a Skyliner-t, amiből közel 50 ezer példány készült. |
Egyke ugyan a kétliteres TDCi a dízelek között, de érdemes megfontolni, annál is inkább, mert a Focus CC-nél nincsenek elkapatva a benzingőzben nevelkedett vásárlók sem. (Van 1.6 100 lóval, 2.0 145-tel.) Persze nem árt tudni, hogy a dízel a legdrágább mind közül.
Hétmillió fölött indul a gázolajos CC. Az alapárért cserébe egy viszonylag dinamikus, de takarékos kabriót kapunk. A 10,3 másodperces gyorsulás pont annyi, mint az erősebbik benzinesé, a kétszáz feletti végsebesség pedig elég olyasmire is, ami közúton már régen nem legális. Fogyasztásban verhetetlen a dízel, városban nem kell 9 liternél többet számolni, és akkor ez már nem a mazsolatempó. Gyorsabb, erősebb verzió nincs, pedig a futómű, a fék elbírná.
Vajon sikerült-e megtartani a fordos vezetési élményt? Túloldalt kiderül
Csúnya, de jó vezetni
Ugyan jó félévvel ezelőtt átesett némi frissítésen a Focus CC, de ne higgyük, hogy nagyon megszépült. A módosítások főként az orr-részt érintették, amit hozzáigazítottak a Focus jelenlegi pofájához. A korábbiakban is csúnyának talált profil és hátsó nézet alig változott, így tovább sem a legszebb kabrióként fogjuk számon tartani a Focust. De legalább jó vezetni.
Míg forma alapján a Peugeot 308 CC-re voksolnánk a kategóriában, vezetési élményben továbbra is a Focus Coupé Cabriolet-é az elsőbbség. A kabriókat sújtó tömegnövekedést nála sem lehetett elkerülni, de talán itt érezni legkevésbé a majd háromszáz kilós többletet.
A modern kor első keménytetős kabriója nem a Mercedes SLK volt, ahogyan sokan hiszik, hanem 1995-ben a Mitsubishi 3000GT Spyder. Igaz, ezt nem árulták Európában, és nem is volt igazán népszerű. A SLK-ban 1997-ben indult hódító útjára a gombnyomásra működő keménytető, amit 2001-ben követett a még inkább megfizethető Peugeot 206 CC, és azóta számtalan egyéb modell. |
Nyitott állapotban ugyan nem görbül látványosan a szélvédőkeret, nem csavarodik érezhetően a karosszéria, mégsem kell Uri Gellernek lenni ahhoz, hogy ráérezzünk a különbségre. Zárt tetővel javul a helyzet, olyannyira, hogy rövid megszokás után el tudjuk fogadni alapértelmezett beállításnak.
Mindezek ellenére a Focus CC zárt és nyitott állapotban is kecses balerinaként sasszézik a városi forgalomban, ügyesebben lehet vele kanyarodni és közvetlenebbül reagál a kormányzásra, mint a konkurensek nagy része. Mindeközben nem vészesen kemény a futómű, inkább csak sportosan feszes.
Jó, jó, de élményt nem ad
Kétség kívül léteznek pozitív tulajdonságai a keménytetős kabriónak, de a Ford Focus CC sem az az autó, amiért érdemes reggel felkelni az ágyból, és kiváltja a drága és egészségtelen feketét. Zárt tetővel csak egy átlagos alsó középkategóriás autó, amiben nem férnek el hátul, még szerencse, hogy a csomagtartó elég tágas ilyenkor.
Kabrió üzemmódban ennek búcsút mondhatunk, viszont még kócosak sem leszünk, annyira jól védett az utastér. A motorerő egyáltalán nem vadító, és a vezethetőség is csak a normál autókhoz képest marad dinamikus.
Hétmillióért mi inkább maradnánk egy használt vászontetős kabriónál második autóként, amire egyébként szintén lehet merevtetőt szerelni télire. Jó, hogy létezik a CC, de mi tudnánk nélküle élni.
Műszaki adatok -Ford Focus CC 2.0 TCDi | |
MOTORADATOK | |
Lökettérfogat (ccm) | 1996 |
Hengerek / szelepek száma | S4/16 |
Max. teljesítmény (kW[LE]/ford.) | 100(136)/4000 |
Max. nyomaték (Nm/ford.) | 320/2000 |
MENETTELJESÍTMÉNYEK | |
Gyorsulás (s, 0-100 km/h) | 10,3 |
Végsebesség (km/h) | 205 |
FOGYASZTÁS | |
Város (l/100 km) | 7,7 |
Lakott területen kívül (l/100 km) | 4,9 |
Vegyes (l/100 km) | 5,9 |
CO2 kibocsátás (g/km) | 156 |
MÉRETEK | |
Hosszúság/szélesség/magasság (mm) | 4509/1834/1448 |
Tengelytáv (mm) | 2640 |
Csomagtér (liter) | 534 |
Gumiméret | 205/55 R16 |
ÁR, KÖLTSÉGEK | |
Alapár (forint) | 7 246 000 |
Konkurensek (forint) | Opel Astra TwinTop 1.9 CDTI Cosmo: 7 483 000 |
Tesztelt autó ára (forint) | Titanium: 7 847 000 |
A szériafelszereltség fontosabb tételei | lásd itt |
ÉRTÉKELÉS | |
a vezess.hu véleménye | Jó, jó, de élményt nem ad |
Pontszám (max. 10) | 7,25 pont |
Mellette – Ellene | |
---|---|
|
|