Levél |
Nemrég olvasói levelet kaptunk, amelyben egy családanya meséli el szomorú történetét. A levél egy részlete: „egyetlen egy esetben voltam kénytelen igénybe venni az autópálya leálló sávját. Beteg gyerekem rosszul lett az autóban – és mivel negyed órája már az M3 autópálya összefüggő sorában álltam, gondoltam, hogy a kb. 100 méterre lévő lehajtó előtt kiállok a sorból és a leállósávon megyek el odáig, hogy nehogy megfulladjon az 5 éves gyerekem? Igen, elismerem, hogy igénybe vettem az autópálya leállósávját, de kérdezem én, hogy ha megfullad a gyerekem, akkor is ott kell állnom a sorban, majd történik valami? Miért kerül ez nekem ennyibe, mit veszélyeztettem azzal, hogy mentem kb. 100 métert az amúgy is lehajtó sávig? Nagyon elszomorodtam, hogy nincs mérlegelési lehetőség, és én, aki egyébként mindig óvatosan, szabályosan hajtok, 2 gyerekes anyaként egy beteg gyermek szállítása ennyibe (150 ezer forint) kerül…” |
Tudjuk, nem leszünk szimpatikusak, de ezúttal a rendőröknek kell igazat adnunk. A KRESZ teljesen egyértelműen leírja, mire való a leállósáv. A sorok között sehol sincs megemlítve, hogy az első pihenőhelyig autózhatunk rajta. Még akkor sem, ha ezt nagyon indokoltnak érezzük, mert hátul a kisgyerek telehányta az autót.
Megállni megállhatunk, hogy fogjuk szegény kisember homlokát, míg kiteszi a spenótot a fűre – ezt még a legszőrösebb szívű rendőr sem fogja másként látni – de a leállósávban autózás tiltott gyümölcs. Még ilyenkor is.
(Azért az anyukának azt javasoltuk, ne hagyja annyiban a dolgot, igenis fellebbezzen, életveszély elhárítására való hivatkozással. A szerk.)
Kivéve a gyevi bíró
Mielőtt nagyon belemelegednénk a szabályalkotók felmenőinek gyalázásába – miért nincsenek kivételes esetek – gondoljunk bele, mit ér az olyan szabályozás, ami alól ezernyi indokkal kibújhatunk. Képzeljük el hány – rokkantigazolvánnyal is felvértezett – terepjáró, luxuskocsi lepné el a leállósávokat, ha egyszerű, „rosszul volt a gyerek” magyarázat elég lenne a büntetés megúszásához.
(Megint a szerk.: persze az lenne a tuti, ha a szabályozás mellé erős rendőri ellenőrzés is társulna, nem csak döntésképtelen automata csekk-küldő kamerák.)
A KRESZ megmondja
A KRESZ szerint gyalogosként semmi keresnivalónk nincs a leállósávban. Magyarul: ha üzemanyag-problémánk akadt és a következő benzinkútig bandukolunk, azt sem tehetjük meg az autópályához tartozó leállósávban. Jobb esetben a szalagkorlát mögött még akad annyi kaszált rész, ahol menetelhetünk és nem kell kannával a kézben átszökkenni a vadkerítésen. Érdemes megjegyezni, hogy néhány európai országban már azért is büntetés jár, ha autópályán elfogy az üzemanyagunk.
Tennivalók
Néhány tippet is adunk, mivel élhetjük túl a leállósávban veszteglést. Az autópálya kezelő azt ajánlja, ha tehetjük és van a sztráda mentén ilyen, akkor haladjunk el az első úgynevezett „műszaki öbölig”, amelyet arról fogunk felismerni, hogy ott kiszélesedik a leállósáv. Ott valamivel nagyobb biztonságban kezdhetünk a jármű újraélesztéséhez.
Ha ilyen nincs, akkor a vészvillogó bekapcsolása után a leállósáv jobb szélére állítsuk az autót, hogy minél távolabb legyünk a mellettünk elrobogó autóktól. Ha vannak utasaink, őket a láthatósági mellény felöltése után menekítsük át a szalagkorlát biztonságosabb oldalára. Utána fogjuk az elakadásjelző háromszöget, és ballagjunk el vele 150-200 méterre az autó mögé, és állítsuk fel, hogy a többi közlekedő könnyebben észrevegye a műszaki hiba miatt álló autót. A KRESZ pontos távot nem ír elő, lényeg, hogy úgy helyezzük el, hogy az „elromlott járművet a többi jármű vezetője kellő távolságból észlelhesse”.
Egy kattintás múlva kiderül, mennyi a büntetés és miért halnak korán a leállósávban téblábolók
Szabad, nem szabad?
Pihenni, vagy anyagcsere szükségletünk kielégítésére nem állhatunk meg a leállósávban, erre muszáj a legközelebbi pihenőhelyig elautózni, bármenyire is kínos a helyzet. Egészségügyi problémák is indokolhatják az azonnali félreállást, de, hasonlóan a műszaki bajokhoz, itt sem egyértelmű a helyzet. Ha már az út elején sem volt teljesen jól a vezető, ugye el sem indulhatott volna; elvileg simán megbüntethetik.
Más kérdés, hogy mit hogyan lehet bebizonyítani. Mindenesetre ne próbáljuk a rendőrt azzal győzködni, hogy idegesek/szomorúak vagyunk a kutyánk/macskánk elvesztése miatt, mert ha valami negatívan befolyásolhatja a volán mögötti teljesítményünket, akkor egyáltalán nem szabad autót vezetni!
Ugyanez a helyzet a műszaki okokkal is: ha várható a tank kifogyása és úgy hajtunk a pályára, akkor bajban vagyunk. Ha valami miatt jelentősen megnövekedett fogyasztás okozza a váratlan üzemanyagfogyást, akkor viszont nyugodt lelkiismerettel indulhatunk a legközelebbi kútig tartó sétánkra.
Kitáblázva
Az autópálya leállósávjában ácsorgó autó minél hamarabbi eltávolítását akár a rendőrség, akár az út kezelője is elvégeztetheti; természetesen ilyenkor az autó tulajdonosa fizet. Amennyiben az út kezelője szállítatja el – hiszen az is a feladata, hogy az általa felügyelt úton minél biztonságosabb legyen a közlekedés – a műszaki hibás autót, a rendőrséget is értesíti az akcióról. Az autós úgyis őket fogja hívni, ha úgy gondolja, haramiák kötötték-e el az autóját, mert az autópálya kezelője nem hagy neki a flaszteron egy Post-it-ot, „Elvittük, mert útban volt. Géza” felirattal. Általában azért az autós kap némi türelmi időt, de nem ritka, hogy az sem, hogy a járművet körbebójázzák és táblákkal is jelölik a többi közlekedő számára.
Attól függ |
Megkérdeztük az ÁAK-t is a témában, Winkler-Virág András szerint az autó eltávolításáig eltelő idő sok mindentől függhet. Elsősorban attól, mikor veszi észre az útellenőr és hogy mekkora veszélyt jelent a jármű jelenléte a többi autósra. Így a szűk M0-áson lerobbant bolgár kamiont azonnal elszállítják, nem várhatja meg a sofőr a Szófiából startoló felmentő sereget. Kevésbé forgalmas úton az útellenőr belátása szerint dönthet, hogy körbebójázza és kitáblázza-e az autót, vagy elszállíttatja. A szóvivő arra is felhívja a leállósávban veszteglő autósok figyelmét, hogy átlagosan 20 percig maradhatnak életben az autópálya szélén. Ez nagyon rosszul hangzik, de talán így könnyebb megérteni, miért kell innen a lehető leggyorsabban elpucolni. Pihenőhelyek átlagosan tíz kilométerenként vannak az autópályák mentén, így ha egy mód van rá, addig jussunk el valahogy. |
Furcsa jószág
A leállósáv indokolatlan használatáért kirótt közigazgatási bírság furcsa állatfaj, ugyanis az elkövetett szabályszegés veszélyességet értékeli. Nem törődik vele, hogy a vezető eddigi életében mit és hogyan tett, tudatában volt-e a szabályszegésnek, csupán azt tartja szem előtt, hogy az mennyire veszélyes a többi közlekedőre. És ennek szellemében kell érte a büntetést is fizetni. Egyes súlyosabb esetekben további – nem pénzbeli – büntetést is lehet mellé gyűjteni, büntetőponttól kezdve egészen a vezetéstől eltiltásig.
Jámbor István az ORFK Közlekedésrendészeti Osztályáról az is elmondta, hogy az elmúlt nyolc hónapban a leállósáv szabálytalan használatáért 330 esetben szabtak ki közigazgatási bírságot. Ezek, attól függően, hogy megállásért, vagy haladásért rótták-e ki, esetenként 100-150 ezer forintba került az autó üzembentartójának.
A rendőrségnek a büntetések kiszabásakor alkalmazkodni kell a jogszabályokhoz, ha van lehetőség mérlegelni, akkor megtehetik, ha nem, akkor nem. A különböző szankciók nem öncélúak, hanem elméletben a többi közlekedő biztonságát növelik velük.
Ettől függetlenül nyugodtan tarthatjuk ronda dolognak a karácsony előtt postázott 150 000 forintos büntetést. Jó kis moralizálós kérdés a végére: Önök mit tettek volna az anyukáéhoz hasonló helyzetben?