Nemrég három megfizethető családi modellel indultunk fogyasztási próbára – nem is kell a tesztre sokáig várni, hétfő reggel már olvashatnak is az Astra Classic, az Octavia Tour és a Lacetti közös világjárásáról. Ez a művelet persze az út hosszával arányosan kettő, de inkább több tankolást is feltételez.
Optimális esetben ugyanazon az úton, ugyanabban az időben haladnak az autók, így a tankolás is egy időre esik. És ez számtalan bonyodalommal járhat, amit mi is megtapasztalhattunk.
Gondok, bajok
Babérkoszorús tesztkülönítményünk a nap végén megfáradva, az általam csúful benézett csokidiszkont nyitvatartási idő miatti sikertelenségtől kellően demoralizálva nagyot hibázott. Két autóval fizetés nélkül léptünk le a benzinkútról.
Az eset másnap derült ki, amikor a tesztfogyasztás adatait kezdtük csinos táblázatba rendezgetni, de néhány bizonylat csak nem került elő. Rövid fejtörés után egyre erősödött a gyanúnk, hogy akaratlanul ugyan, de tolvajlásra adtuk a fejünket. Öt perc hangos egymásra mutogatás után András felhívta a megrövidített kutat, hogy jaj, kegyelmezzenek szegény fejünknek, nem akartunk mi rosszat.
A vonal túloldalán beszélő alkalmazott hallhatóan örült, hogy szánjuk, bánjuk a dolgot, és megegyeztünk egy szombati elszámolásban. (Nagyjából e cikk megjelenésekor számoljuk a kutas kezébe a forintokat) Sajnos ilyenkor csak készpénzes fizetésre van mód, de számlát utólag – a kúthálózat budapesti központjától – ugyanúgy kaphatunk, mintha rendesen fizettünk volna. Cserébe ők szólnak a rendőrségnek, hogy már ne keressenek minket tovább. Jó üzletnek tűnik, ugye?
Nincs menekvés
Hiába tűnik úgy, megúszhatjuk a fizetés nélküli tankolást, ez nem így van. A kutak környékén több kamera is veszi az eseményeket. Ha nem fizetünk, és van igazi rendszám az autónkon, akkor előbb utóbb rendőrök rúgják ránk az ajtót. Vagy az autó üzembentartójára, ha ez más. A tankolás összegétől függ, hogy szabálysértés vagy bűncselekmény lesz majd a rovásunkon, de egyik sem hangzik túl jól.
Ennek ellenére mégis előfordulhat, hogy véletlenül elhajtunk fizetés nélkül. Pláne, ha egy embernek kellene kiegyenlítenie a számlát. Ilyenkor érdemes a mi példánkat követni, ha közel a kút, azonnal vissza, de a gyors telefon is enyhítheti a bajt.
Baj lesz
Mivel büntetlenül csak súlyos milliárdokat és színesfémet lehet lopni, készüljünk fel rá, hogy a fizetés nélküli tankolásért előbb-utóbb szorulni fogunk. A töltőállomáson, miután feladták a várakozást, elkönyvelik a galádságot és értesítik a rendőrséget. Ők kijönnek, egy kávé mellett kényelmesen megállapítják a tényállást, megnézik a videofelvételt és gyűrött kis kockásfüzetbe felírják a rendszámunkat. Később otthonunkban látogatnak meg, de nem hoznak se virágot, se jóféle szekszárdi vöröset. Igaz, másért nem fogunk nekik örülni.
Végül az eset két szemszögből:
András története: Főhősünk, miután a második benzinkút-látogatásnál már csupán az általa tankolt mennyiséget fizette ki, a kollektív bűnösséggel próbált takarózni. Véleménye szerint mindenkinek ki kellett volna fizetnie a saját tankolásának ellenértékét, és csak azután távozni. Valljuk be, ebben azért van valami. Később még felrója a benzinkút dolgozóinak, hogy nem szóltak egy büdös szót sem, hogy ez így nem járja, miközben mi barom módon fizetés nélkül készültünk a terep elhagyására. Később kiderül, a kutas nem azért van ott, hogy elénk vesse magát, ha fizetés nélkül távoznánk.
Mi másként látjuk: A reggeli, első közös benzinvásárlást is egy ember fizette – a céges kártyáról – majd a pontos adminisztráció után kiosztotta a számlákat a sofőröknek. Mi joggal gondolhattuk, hogy ez a forgatókönyv működik majd a nap végén is. Sajnos másként történt. De inkább nem keresünk hibást.
Tanulság: Nincs ingyen benzin, a kútnál fizetni kell, ha nem akarunk mindenféle kellemetlenséget. Mi ezúttal megúsztuk egy felesleges mosonmagyaróvári kiruccanással, de ha nem kezdünk számlakeresésbe, rosszabbul is járhattunk volna.
Utóirat: A mosonmagyaróvári töltőállomás nőnemű kezelője az utólagos befizetéskor mesekönyvből szabadult gonosz boszorkaként viselkedett. Miután önként, az előre jelzett időpontban, életét még számlakéréssel sem bonyolítva beállítottunk a kúthoz, igazi tolvajként kezelte kollégánkat. Bárki mondhatja, hogy félreértés volt – okádta a kénköves bűzt a házisárkány. Hogyne, csakis erről lehet szó, ezért vagyok most itt – mondta neki Földes Attila, aki a szorosra húzott ellenséges gyűrűben kipengette a benzin ellenértékét. Éljen a hős, és legközelebb tisztázzuk, hogy melyikünk domborítja báró Csekonicsot.
