A nyolcvanas-kilencvenes évek magyar undergroundjának egyik oszlopos tagja, az amerikázás után pár éve falun megállapodott Wahorn András új projekten dolgozik. A képzőművész és „ufókutató” két reklámszakemberrel, Fabricius Gáborral és Kollmann Áronnal fogott össze, hogy összehozzon egy nemzeti ufóüdvözlést.
„Ötven, matyó mennyecskét ufó maszkban, csavarintott kendővel egy nőheggyé halmozva őket egy 1972-es Cadillac Sedan de Ville karosszériájára kapaszkodva szeretnék elszállítani. Eközben a hatalmas leszállópályán huszárok, őshonos magyar háziállatok, népi táncosok vonulnak fel. Ez a példátlan vállalkozás a magyar nemzeti hagyományokat ötvözi nemzetközi és űrtudományos (galaktikus) látványosan szórakoztató és egyben kulturálisan is távolba mutató értékekkel, lényegében a matyók, mint népcsoport és az ufók közti lélegzetelállító összefüggésekre mutatna rá. Ha alaposabban szemügyre veszünk ugyanis egy matyóföldi hölgyet, egy különleges, szinte földönkívüli lény alakja bontakozik ki előttünk, és ‘csavarintott kendőjük’ (a jellegzetes négyszeres pompon) egészen biztosan megfelelő eszköz az ufókkal való kommunikáció felvételére” – magyarázza mezőszemerei „remete”.
„Ha sikerül ennyi vállalkozó kedvű és persze erős nőt találni – és miért ne sikerülne?-, ezzel az élő nőszoborral szeretnék stílusosan végigmenni az elhagyatott mezőkövesdi katonai repülőtér kolosszális kifutópályáján. Nagyon valószínűnek tartom ugyanis, hogy ha az ufók lenéznek az űrből, ezt a betonpályát választják majd ki a landolásra” – folytatja Wahorn, aki szerint ráadásul igen nagy energiaáramlások húzódnak itt.
Erősmarkú hölgyek, csajok, rajta, aki tud kapaszkodni és üdvözölné az „ufókat”, jelentkezzen nyugodtan – valószínűleg a BKV kapaszkodóin edződött nem matyó lányoknak is van azért esélye…
