170 ezer négyzetméternyi autókiállítás
Mintha az autóipar hanyatlásához igazodna az időjárás: a magyar szakaszt leszámítva zuhogó esőben mentünk a Frankfurti Autókiállításra. De nem hagyjuk magunkat, megjöttünk, megnézzük és megírjuk, legalább azt a szeletét, ami belefér két sajtónapba. Idén kevesebb márka lesz ott, mert a Honda, a Nissan és a Mitsubishi is lemondta a részvételt. A Honda már elsütötte az Insightot Genfben és fajsúlyos újdonság nélkül kevés értelme van kipengetni a frankfurti parádézás horribilis árát.
Idén kétfős válságstábbal vágtunk neki a frankfurti útnak , de nem a piszkos anyagiak tizedelték meg a termelőállományt. Horváth Zsolt, 49-szeres sztahanovista hírszerkesztőnk másodszor is apai örömök elé néz.
Nagy Dénes is igazolt hiányzó, a mézesheteket rágcsálják Horvátországban. Rácz Tamásról is le kellett mondanunk, mert egy erőforrás-tervezési szeánsz épp Frankfurt idejére esik. Hiába, a főszerkesztők élete sem csak játék és mese, Ferrari- meg S-osztály-tesztelés. Így most Földes Attilával ketten alkotjuk az IAA-ról tudósító különítményt.
| Mi az az IAA?
Németül a Frankfurti Autókiállítást IAA-nak ejtik, amit azért szeretünk, mert gyorsan le lehet írni. Az IAA az Internationale Automobil-Ausstellung rövidítése, amiből a 63-ikat rendezik a könyvvásáráról is híres Majna-parti bankvárosban. 1897-ben az első IAA még a berlini Bristol hotelben volt, összesen 8 ördögszekeret csodálhattak meg a látogatók. 1931-ben láthatott először elsőkerék-hajtású autókat a nagyérdemű, a Volkswagen Bogár prototípusa az 1939-es szalon fő attrakciója volt. A világégés után Hannoverbe, majd 1951-ben Frankfurtba költözött az IAA, ahol a szállodák jó ideje felverik az árakat az autókiállítás idejére. Az eseménytől függő árképzés elegáns neve event price, magyarul inkább vérszívás. 1989-ben vált szét az addig közös kiállítás személyautókat és haszonjárműveket bemutató külön rendezvényekké, a páros években a teherautókat, a páratlanokban a személyautókat prezentálva. A páros években ősszel a Párizsi Autószalonon mutathatják be termékeiket az autógyártók. Az idei mottó „megélni, ami mozgat”, ami eredetiben sem hangzik sokkal jobban: erleben, was bewegt. Talán arra utalnak vele, hogy az autózás élmény, de veszélyessége és a környezetszennyezés miatt felelősség is. |
Jó-e ez vagy nem rossz?
Ezúttal is a Majna-rakparti, kitűnő diákszállón ütöttünk tanyát, ahol nemcsak a szalonon mosolygó hoszteszlányokat stírölhetjük reggelinél, de az autócsodák is csak öt metrómegállónyira vannak.
A Toyota Avensist le is parkoltuk három napra, hadd pihenjen a derék hátas. Egyterűsen magas ülése és birkatermészete miatt én akkor vennék Avensist, amikor lemondtam az autóban átélhető örömökről, de Földes Attila egészen beleszeretett a dízel kombiba.
Mekkora nem mindegy: 54 Ft literenként
Tökéletes arra, hogy menjünk vele egymillió kilométert – mondja ő, és neki is igaza van. Sokkal tágasabb, mint például egy Insignia kombi, de térkínálatban a Mazda6-ot is veri. Halk, kényelmes autó, jó ülésekkel és elhanyagolható fogyasztással. Az ötnek is kellően tágas kombi beérte kerek hat literrel a 980 kilométeres úton.
Tankolási stratégiánk két oszlopon nyugszik. A legfontosabb, hogy amennyire lehet, itthon tartsuk az adóbevételt, ne egy idegen ország kincstárát gazdagítsuk. A másik a németországi ökoadó elkerülése.
Ausztriában olcsóbb az üzemanyag
A pár éve bevezetett extra adóteher miatt az osztrák kúton literenként 20 centtel, azaz 52 forinttal kevesebbet fizettünk Passau közelében, mint a határ német oldalán. Eszes navink megmutatta, hogy az autópályától kőhajításnyira hol lelünk a benzinkártyához passzoló kutat. Ausztriában végül 98 eurócentért tankoltuk a gázolaj literjét, ami 22 forinttal kevesebb a mosonmagyaróvári 286,9 forintnál.
Egyedül a tempomat hiányzott Frankfurtig. A nyakamat tettem volna rá, hogy a Sol felszereltséggel alapáron jár, de nem, felárért sincs. Ez rücskös nagy kellemetlenség, mert az Avensisben semmi nem szolgálja a pillanatnyi örömöket, annál több a gazdi hosszú távú elégedettségét.
Maradtak a csajok?
Frankfurtban mindenfelé hirdetik az autókiállítást. Két nap alatt a több mint 170 ezer négyzetméteren megrendezett szalont esély sincs bejárni, de bizonyos autókat feltétlenül megnézünk.
Kiderítjük, a ráncfelvarrás után történt-e bármi érdemleges a Suzuki SX4-gyel, milyen az új Land Cruiser, az Aston Martin négyajtósa és mit titkolt a Volkswagen? Megnézzük, menyire felel meg a prémiumigénynek a Citroën DS3, mit várhatunk a Renault-standot elözönlő villanyautóktól, milyen lett az új Astra, elalélunk-e a kisebbik Rolls-Royce-tól, elég nagy-e az X1-es BMW, hol tartanak a tanulmányautók és a válság közepén maradt-e pénz szende szűzekre a standokon? Vezess.hu/Frankfurt, maradjanak velünk!
