Ne hajts gyorsan! – kéri a szórólap a szélvédőn
Az élet minden területén jelentkező oktató-nevelő- szocializáló filmecskék mindennaposak lettek, ám a szakemberek belátták, hogy a hatvanas évek végére felgyorsult közlekedéshez ez kevés. Az egyre növekvő baleseti kockázat indokolta az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács (OKBT) létrehozását, amely 1973-ban kezdte meg működését. Nekik köszönhetjük a hetvenes évek rendkívül népszerű rövidfilmjeit, amelyekben megtanították, hogy mi a teendő a telezöldes kereszteződésben.
De megmutatták azt is, hogy mi a helyes módja az előzésnek,
vagy épp az autópályán történő gyors, de biztonságos közlekedésnek.
Akadt ellenszer az álmosság ellen is. A tornázó család célba ér, a henyélő bácsi balesetet szenved.
Az ittas vezetés mindig kardinális probléma volt hazánkban, hiába sulykolták belénk ezerszer, hogy a jogosítvány oldódik az alkoholban.
Még véletlenül se rúgjuk be a motort, ha berúgtunk. Csodálatos jelenet nagymálnával és megbokrosodott lóval.
Megtanultuk azt is, hogy minden gyorshajtó közösségellenes, immorális ember:
Egy mozdulat a gázpedálon, és máris 60-80 lóerős energia lép működésbe. Ez a hatalom nem egy esetben eltorzítja a gépkocsivezető jellemét. Érthetetlen és nagyon szomorú dolog az, hogy sokan, -járművezetők és gyalogosok- ezeket a szabályokat csak a büntetéstől való félelmükben tartják be, és amikor látóterükön kívül esik a rendőri ellenőrzés, valamiféle vélt szabadság mámorában szabálytalankodnak, erőszakoskodnak.
Gyönyörű, ugye?
1992-ben az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács szerepét az Országos Balesetmegelőzési Bizottság (ORFK-OBB) vette át, 18 éve dolgoznak a közúti balesetek visszaszorításáért, és a közlekedési morál javításáért. Úgy tűnik, hogy nem hiába, hiszen a 2000 és 2007 között megnövekedett személyi sérüléssel járó balesetek számát 2008-tól sikerült drasztikusan csökkenteni. Ebben persze nagy szerepe van az objektív felelősség néven elhíresült törvénymódosításnak is, ami nem teszi lehetővé, hogy röhögve tépjük szét a büntetést, ahogy azt eddig tették sokan.
Az ezredforduló után jött a radikális változás, ha pajkos figyelmeztetés nem volt elég, hát jöjjön a véres valóság. Rövid, lényegre törő és valósághű videókkal kell rádöbbenteni a fiatalokat arra, hogy a szabályszegésnek milyen következményei lehetnek. Az Európai utakon évente 40 000 ember hal meg közlekedési balesetekben, százezrek sérülnek meg, ami még az EU tagállamok 500 milliós népességéhez viszonyítva is borzasztó magas szám. Minden tagállam másképp próbálja megoldani a preventív tevékenységet, a legdurvább filmek talán az Egyesült Királyságból érkeznek, ott tényleg komolyan veszik az elrettentést.
Egy veszélytelennek tűnő sms-ből is lehet baj. Horrorisztikus videó Nagy-Britanniából.
Szintén brit videó egy felelőtlen sofőrről
Ír videó a biztonsági övről:
Szerencsére idehaza is haladunk a korral, mégsem vetíthetünk a televízióban harminc éves baleset-megelőző videókat.
Az ittas vezetés elleni magyar kampányfilm:
A gyorshajtás halálhoz vezet. Magyar baleset-megelőző videó.
Mondják meg Önök!
Bár az itthoni videók nem véresek, nem repkednek magatehetetlen testek az épp összeroncsolódó autóban, azért mindenképp örülnünk kell, hogy nem gyermekded módon próbálják ábrázolni a valós problémát.
Vajon a régi idők kedves, nevelő és segítő videói, vagy az új, vértől csöpögő, sokkoló filmjei a jobbak?
