Jelenleg két levegőminőség-javító szabályozás létezik a fővárosban: az egyik a szmogriadó idején bevezetett átmeneti, néhány napos közlekedési korlátozás, a másik a sárga matricás járművek közlekedésének hónapokig tartó tilalma.
Budapest főpolgármestere tavaly egyszer már elrendelte a szmogriadó riasztási fokozatát, ezzel együtt a járművek közlekedésének korlátozását a főváros területén. Mivel ez érintette a szabad mozgáshoz való jog érvényesülését, Szabó Máté országgyűlési biztos hivatalból vizsgálatot indított, hogy a lakosság miként volt felkészítve a szmogriadó következményeire és a tömegközlekedési vállalatok miként tudják teljesíteni a megnövekvő szállítási igényeket.
Korlátozás, majd tilalom a Hungária körúton belül?
Ugyanakkor több panaszos sérelmezte, hogy Budapest Főváros Közgyűlésének rendelete három év múlva az október 20. és március 8. közötti időszakban általánosan korlátozná a rosszabb környezetvédelmi besorolású, úgynevezett sárga matricás gépkocsik közlekedését a Hungária körúton belül. Ugyanakkor öt év múlva az egész fővárosban tilos lenne ezen autók közlekedése az időszakban.
A panaszosok szerint a szabályozás sérti azok jogait, akik az adott területen laknak vagy ott a munkájukat végzik és a rendelet kihirdetése előtt vásárolták sárga matricás autójukat. Kifogásolták, hogy a rendelet naptári időszakhoz köti a tilalmat és nem veszi figyelembe a környezeti helyzet kedvező változását.
Túl hosszú, túl erős korlátozás?
Nehezményezték az indokolatlanul hosszú korlátozást és szóvá tették, hogy a rendelet nem biztosít megfelelő felkészülési időt a sárga matricás gépjárművek tulajdonosainak.
Vizsgálata során a biztos abból indult ki, hogy az Alkotmány mindenki számára biztosítja a tulajdonhoz való jogot, aminek fontos részjogosultsága a használat joga. Gépjármű tulajdonjoga esetén a használat szükségszerű velejárója a közlekedésben való részvétel. A gépjármű-közlekedés korlátozása ezáltal a tulajdonos használati jogának korlátozását is jelenti.
Szabó Máté szerint nem egyeztethető össze az Alkotmány rendelkezéseivel a gépjárműhasználat tiltása. A korlátozás csak törvényi felhatalmazáson alapulhat, önkormányzati rendelet pedig pusztán ennek végrehajtási szabályait rögzítheti.
A riasztási fokozat idején alkalmazott közlekedési tilalom tekintetében az egészséges környezethez való jog biztosításának érdekében az ombudsman indokoltnak tartja, hogy a főpolgármester elrendelhessen környezeti állapotot javító intézkedéseket.
Az ombudsman ugyanakkor elengedhetetlen követelménynek tartja, hogy a gépjármű-közlekedés csökkentése ne akadályozza egyes alapvető intézmények, különösen oktatási, egészségügyi intézmények, közhivatalok, illetve munkahelyek megközelíthetőségét, vagy az állampolgári kötelezettségek teljesítését.
Tilalom előtt nívósabb tömegközlekedést!
A biztos rámutatott: a személyautó-forgalom csökkentése csak úgy valósítható meg, ha az önkormányzat megfelelő tömegközlekedést működtet. A tömegközlekedési közszolgáltatók azonban ma nem rendelkeznek érdemi többletkapacitással. Az ombudsman álláspontja szerint az önkormányzat korlátozza az állampolgárok szabad mozgáshoz való jogát és ezzel visszásságot okoz, amennyiben szmogriadó esetén nem biztosít alternatív közlekedési lehetőséget.
A biztos kezdeményezte Budapest Főváros főpolgármesterénél, hogy terjessze elő a szmogriadó rendelet olyan módosítását, amely megszünteti a sárga matricás gépjárművek tulajdonosainak tulajdonjogát korlátozó visszás helyzetet.
Emellett tegye meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy Budapest és környéke közlekedési rendszerének szmogriadó esetén is legyen megfelelő szállítási kapacitása; dolgozzon ki ütemtervet, amely szerint korszerűbb és környezetkímélő járművekre lehet cserélni a BKV Zrt. rendkívül korszerűtlen és környezetszennyező autóbuszait.
