Néhány évtizede az autóvásárlóknak aránylag könnyű dolguk volt. Évek hosszú sora alatt kiismerték a francia, olasz, német és japán autókat, mindegyikről tudták, hogy mire számíthatnak, ha mellettük döntenek, és ennek fényében, saját fontossági sorrendjük alapján választottak kényelmes, megbízható, takarékos, vagy éppen szívdöglesztően szép autót.

Biztos, hogy nem az USA-ban készült
Biztos, hogy nem az USA-ban készült

Biztos, hogy nem az USA-ban készült

Biztos, hogy nem az USA-ban készült


Idehaza és a keleti blokkban sokáig még ennél is könnyebb dolga volt az autósnak, egyáltalán nem okozott gondot megjegyezni, hogy a szent Merkúr telepen álló néhány márka melyik baráti ország szerelőcsarnokából gördült ki.

Igaz, azt már akkor is lehetett tudni, hogy a román ipar remekét, a Daciát illik újból összerakatni, az sem volt meglepő, hogy a szovjet Ladák szerették a benzint, a farmotoros Skodák pedig a hűtővízforralásban jeleskedtek.

Eposzi jelzők

Fapadlón

Fapadlón

Fapadlón


Szép lassan minden nemzet terméke gazdagodott egy-egy jelzővel, amely az autómárkái mellé ragadt. Így lettek a német autók megbízhatóak, de fapadosak, a franciák kényelmesek, de műszakilag ingatagok, a japánok kicsik, takarékosak és megbízhatóak egyben. Az olasz autók említésére sem követte el az ember azt a hibát, hogy a műszaki kiforrottság példaképét lássa egy-egy talján modellben.

Aztán jöttek a bonyodalmak. A japánok átkukkantottak Európába, az európai gyártók pedig olcsóbb munkaerő után kutatva egyre keletebbre – vagy éppen délebbre – építettek autógyárakat.

Ezt sem Kínában dobták össze

Ezt sem Kínában dobták össze

De miért jó ez?

Az autógyárak ide-oda költöztetésének – milyen meglepő – leginkább anyagi okai vannak. Amellett, hogy egy kelet-európai, vagy indiai üzemben a munkások jóval kevesebbért végzik el ugyanazt a munkát, még a jogaikkal is kevesebbet kell törődni, mint az erősebb érdekképviseleti szervekkel rendelkező országokban dolgozókéval.

Aztán jön még a vám, amely ugye az Unión belül gyártott autóknak ad egy erős, határozott hátszelet az árversenyben.

Korea Európában

Cseh, vagy koreai?

Cseh, vagy koreai?

Cseh, vagy koreai?


A dél koreaiak igencsak kedvelik a hajdani Csehszlovákiából megmaradt államokat, így a Hyundai Csehországban Nosovicében, a Kia pedig a szlovákiai Zsolnán gyártja olcsóbb modelljeit, de európai főhadiszállásuk Frankfurtban van. Nosovicében, Európa egyik legmodernebb gyárában készül az i30-as és az i30-as kombi, valamint a Kia Venga is, Zsolnán pedig a Kia gyártja a Cee’d-et valamint a Hyundai az ix35-öst, de hamarosan a VW Up! is Szlovákiában készül majd.

Hogy tovább bonyolítsuk a dolgot, a Hyundai szerint az i30-as sokkal inkább számít cseh autónak, mint a Skoda, amely pedig a német Volkswagen szárnyai alatt tért magához a szocialista sokkból. A Hyundai Motor Manufacturing Czech (HMMC) ugyanis teljes egészében cseh vállalat, így rá a hazai szabályok, adózás érvényes.

A lelkünknek is jó

Nem mindegy hol készül?

Nem mindegy hol készül?

Nem mindegy hol készül?


Emellett a legtöbb autó a nemzeti büszkeségre is rájátszik, így lehet például az amúgy japán Suzuki a „mi autónk”, de állítólag a cseheknél gyártott Hyundai is remekül fogy az ottani piacon, hiszen csehek gyártják. Aki kicsit is tovább lát az orránál, az örül neki, hogy a honfitársainak ad munkát akkor is, amikor autót választ.

De nézzünk, vannak-e, akik még tartják magukat. Az aránylag kis halnak számító Subaru kitartóan Japánban gyártja autóit. Szintén eredeti japán autót vesz, aki a Mazdát, Lexust vagy az Infinitit választja és néhány Toyota – többek között a Land Cruiser, a Prius, az Urban Cruiser és az IQ – is a felkelő nap országában készül. De a Toyota gyárt autót a francia PSA-val közösen Csehországban, és pickupot Thaiföldön, valamint az USA-ban is. Teljes a káosz.
 

Van közünk hozzá

Van közünk hozzá

Van közünk hozzá


A Mitsubishi jól szétszórta a gyártóhelyeit, így a japán üzemek mellett készülnek autói Hollandiában – Colt – illetve a Peugeot-Citroennel közösen is – Outlander.

Az Audi leginkább német pályán érzi jól magát, Ingolstadtban, Neckarsulmban készülnek a négykarikás autók, igaz a Q7-es pozsonyi termék, és mi magyarok is besegítünk az Audigyártásba.

Hódító germánok

A Porsche ugyan echte német termék, de a BMW már szeret Amerikában is gyártani – az X5, X6 és a következő X3-asról is azt beszélik, hogy az óceánon túl készül majd. A Mercedes az ML és R modelljeit gyártja ugyanitt, míg a CLC ugyanezen a kontinensen, de jóval délebbre, Brazíliában készül. A VW szintén több lábon áll, van gyáruk Spanyolországban, Portugáliában, Franciaországban és még vagy féltucat országban.

Költözik a gyár

Munkában

Munkában

Munkában


Az egyik legérdekesebb mutatványt a SEAT mutatta be, akik a németországi Audi A4-es gyártósor négy sarkát megfogták, az egészet felpakolták ezerkétszáz kamionra, majd spanyol-földön ismét összerakták az üzemet.

Román csoda?

Manapság már a Dacia sem egyértelműen román, hiszen gyártják az oroszoknál, de Marokkóban, Indiában és Kolumbiában is készülnek Daciák, igaz, van ahol Renault emblémával jön le a szalagról.

Változó minőség

Kézimunka

Kézimunka

Kézimunka


Elméletileg persze nem lehetne különbség a Svájcban, vagy éppen egy kínai üzemben összeszerelt autó között. A gyakorlatban ez sajnos még sincs így, igaz, egy német márka hazai gyárában nagy valószínűséggel ugyanúgy bajszos török munkások készítik az autókat, mint mondjuk a bursai Renault gyárban.

Egy japán márka kapcsán hallottuk, hogy ameddig csak hazai földön gyártották az autóikat, garanciális problémákkal kapcsolatos kiadásuk szinte nulla volt. Ahogy azonban áttették a gyártást Európába, ez alaposan megváltozott. Rossz irányba.

Sajnos így az apáinktól hallott alapigazságok, már nem feltétlenül érvényesek. Simán lehet egy francia autó is megbízható, és egy német is kényelmes. Vagy mégsem?