Tavaly utolsó ülésén a kormány módosította a lakossági hitelezés feltételeit. Többek között változtak a gépjárművekre vonatkozó szabályok is. A döntéssel segíteni szeretnék a felelős hitelezést, ugyanakkor mérsékelni a devizaalapú hitelekkel kapcsolatos kockázatokat.
Hazánkban jelenleg nagyjából 1,7 millió devizahitel van, szinte minden családra jut egy. Ám a gazdasági világválság hatására a devizaárfolyamok megugrottak, a pénzügyi intézmények kamatai pedig megemelkedtek. A változtatások egyik célja, hogy nagyobb védelmet kapjanak a devizahitelesek.
A kispénzűeknek marad a használt autó
Autós szemmel a legfontosabb változás, hogy a rendelet életbelépésétől, azaz március elsejétől már nem lehet önrész nélkül autót vásárolni hitelre. De akármilyen autót sem vehetünk, mert a kormány maximálja a gépjárműhitelek mértékét is.
Az új rendelet értelmében a vásárlásra nyújtott hitel futamideje nem lehet hosszabb 84 hónapnál, vagyis 7 évnél. Forinthitel esetében a hitel nem lehet nagyobb, mint a jármű piaci értékének 75 százaléka, euróhitel esetében 60 százaléka, egyéb deviza esetében 45 százaléka. Lízingelés esetében 80, 65, 50 százalék az irányadó számok.
Vagyis a gépjárműhiteleknél az önrész minimum az ár negyede, de akár 55 százalék is lehet. Az ügyfeleknek viszont lehetőségük nyílik majd arra, hogy 14 napon belül indoklás nélkül elálljanak a hitelszerződésüktől, és a hitelek előtörlesztési díjainak mértékét is pontos szabályok rögzítik. Ez majd nyártól lép életbe.
A hitel maximum összege a fedezethez képest (jelzálog és személygépkocsi esetén)
Devizanem | Hitel | Lízing |
Forint | 75% | 80% |
Euró | 60% | 65% |
Egyéb deviza | 45% | 50% |
A változtatás persze csak tovább szigorítja a feltételeket, hiszen 2009 elején már a PSZÁF megtette az első lépést. A kockázatos hitelek mellé többlettőke-követelményt ír elő a szervezet a finanszírozóval szemben, ami a tőkeszükségletének 50-100 százaléka is lehet. Vagyis azóta jócskán többet kell fizetni, ha valaki olyan hitelt szeretne.
Lesz még rosszabb/jobb is?
A rendelet gépjármű-hitelezéssel kapcsolatos rendelkezéseit március 1-jétől kell alkalmazni. Júniustól azonban tovább szigorodik a rendszer, akkor lép életbe a hitelezhetőségi limit.
A pénzügyi intézmények csak hitelképességi vizsgálat elvégzése alapján nyújthatnak hitelt az ügyfeleiknek. A belső szabályzatban rögzített feltételek és a hitelképességi vizsgálat alapján alakul ki az egyes személyek ún. hitelezhetőségi limitje, vagyis az a forintban megállapított összeg, ami kifejezi a maximális havi törlesztési képességet.
Csak olyan hitelt adhatnak a bankok, amelynek a törlesztőrészlete ezt az összeget nem haladja meg. Euróhitel esetében a havi törlesztőrészlet nem lehet magasabb az így megállapított hitelezhetőségi limit 80 százalékánál, más devizahitel esetén pedig a 60 százalékánál.