A hibrid elvileg csak annyit jelent, hogy többféle erőforrás dolgozik összehangoltan a járműben. Mára azonban gyakorlatilag kizárólag a belső égésű (benzin- vagy dízel-) motorral és villanymotorral egyaránt felszerelt járműveket nevezzük hibrid hajtásúnak. Ezekben egy vagy több elektromos motor dolgozik együtt a kocsi hajtásán a belső égésű motorral, különféle erőátviteli rendszerekbe ágyazva.
Jellegét tekintve megkülönböztetünk soros és párhuzamos hibrid rendszereket.
Előbbieknél a villanymotor csupán kisegíti a (menet közben) folyamatosan üzemelő benzinmotor működését, míg utóbbiaknál a villanymotor önállóan is képes mozgatni az autót. Ilyenkor a jármű károsanyag kibocsátása nélkül halad. A hibrid hajtáslánc vezérlése minden pillanatban a szükséges mértékű hajtóerő függvényében határozza meg, hogy a hajtáslánc mely elemeit aktiválja, ezzel nagyban javítva a belső égésű motor hatásfokát, ezáltal üzemanyag-fogyasztását.
A hibrid üresjárat esetén leállítja a belső égésű motort (start-stop rendszer), ismételt elinduláskor az önindítóként is szolgáló villanymotor kelti azt életre. Azok a rendszerek, amelyek tudása nem mutat túl ezen, mild vagy lágy hibrid néven ismerjük.
A villanymotor feladata jellemzően kettős: önállóan vagy a belső égésű motorral tandemben gyorsítja az autót, illetve gázelvételkor vagy fékezéskor generátorként áramot termel, töltve a nagyfeszültségű hibrid akkumulátorokat. Az így, illetve a motor többletenergiáját felhasználva, a generátor (villanymotor) meghajtásával megtermelt elektromos áram hajtja a villanymotort.
Speciális fajtájuk a hálózatról is tölthető („konnektoros”) hibrid rendszerek. Ezek az angol elnevezése után PHEV (plug-in hybrid vehicle) néven emlegetett járművek a tisztán elektromos járművek és a hibridek előnyeit ötvözi: képesek adott (jellemzően nem több mint 100 kilométeres) távolságot elektromos üzemben megtenni, ugyanakkor belső égésű motorjuk révén nem szorulnak rá a külső töltésre.
Léteznek kinetikus (lendkerekes) hibrid rendszerek is (KERS), ezeket azonban közúti személygépkocsikban nem alkalmazzák. A technológia korábban kísérleti buszokban, jelenleg a versenysportban használatos.
