Nem voltam soha nagy Honda-rajongó, pedig ódákat hallottam az elpusztíthatatlan Civic-motorokról, a kényelmes és megbízható Accordokról. Szeretjük a reklámjaikat, mindegyik kivételesen ötletes, kiemelkednek az átlagból. Ki ne emlékezne a kreativitás magasiskolájának számító hirdetésükre, amiben egymásnak ütköző autóalkatrészek láncolata vezetett el a kész autóig?
Honda Szóicsiró birodalma fél évszázad alatt nőtte ki magát, az első robogóktól kezdve a csúcstechnológiás robotig, az ASIMO-ig. Hogy mindezt egy ember indította el, elég valószínűtlennek találnánk reális aggyal, inkább mesekönyvek ákombákom rajzai közé illik a történet. Mégis ott a Honda logó sportautókon, motorokon, csónakokon, repülőkön, a jövőben és a múltban. Ez csak úgy történhetett, hogy a kőkemény, szívós munkát végző Szóicsiró hitt a lehetetlenben, és álma megvalósításában. Bármennyire is negédes, és szirupos szöveg, az amúgy tivornyákat és balhés bulikat kedvelő Szóicsiró megérdemli a tiszteletet.
De nemcsak ő, hanem életműve, a Honda is. Környezetvédelem, elektromos meghajtás, robotika, ezek mind olyan területek ahova rengeteg energiát és anyagi forrást öl a japán cég. Igazi alternatívák után kutatnak.
Lényeg, hogy egyszerű a Honda filozófiája mint a faék: megálmodni és megvalósítani, ez a mottó. Ezért nézzünk végig három percet, amiben dióhéjban találkozunk mindezzel, a szokásos Honda minőségű reklámban.
