Sokakat lenyűgöznek a borszakértők, akik egy pohár bor fölé hajolva megérzik a tölgyfahordó, netalán a fekete ribizli illatát, avagy a parfümkészítő mesterek, akik egy-egy illat minden komponensét képesek azonosítani szaglásuk segítségével, azt azonban kevesen sejtik, hogy az autógyártásban is dolgoznak ilyen szakemberek.
A Ford öt elképesztően kifinomult szaglással rendelkező mérnökéből álló különleges illatkommandó napjait a Ford e célra kialakított laboratóriumában tölti, a pohártartótól kezdve a lábtörlőkön át az ülésszövetekig, az autó belterében található legváltozatosabb anyagok által kibocsátott szagminták vizsgálatával. Céljuk valamennyi, akár teljesen semleges, ám kellemetlen szag kiszűrése.
Például a fejlesztés során a mérnökök furcsa szagot éreztek az új Transit Connect belterében, azonnal riasztották a fenti szakembereket, akik rövid vizsgálódás után megtalálták a ludast, az egyik beszállító tömítőanyagát, amit ezt követően kicseréltek.
Hosszú távon a mérnökök egy olyan jellegzetes, kellemes illat kialakítását tervezik, amely része lesz a Ford jövőben érkező globális modelljeiben bemutatkozó márka DNS-nek: a vállalat célja, hogy összes autója egyértelműen azonosítható legyen, kimagasló vezetési élményt és komfortérzetet nyújtson, mint egy Ford – és olyan illata is legyen.
Milyen a vizsgálat? A műszeres bevizsgálást követően illattesztre bocsátott alkatrészminták háromliteres tartályokba kerülnek, amelyeket speciális, szagtalan habszigeteléssel látnak el (a sztenderd gumiszigetelők megzavarnák az érzékelést). A minták háromféle külső körülmények között, nedves szobahőmérsékleten, nedves mérsékelt hőmérsékleten és száraz, magas hőmérsékleten kerülnek bevizsgálásra.
Az illatkommandó valamennyi tagja felemeli az üvegtartály fedelét, és mélyen belélegzi a kiáramló illatot, majd értékeli, és 1-től 6-ig osztályozza azt. (Az 1 azt jelenti, hogy a szag nem érzékelhető, a 6 azt, hogy kifejezetten kellemetlen.) Az adott osztályzatot csak akkor osztják meg egymással, amikor már mind az öten elvégezték a szagtesztet, majd az osztályzatok átlaga alapján határozzák meg, hogy kellemetlen-e az anyag illata.
Hasonlóan a parfümériákhoz, a laboratóriumban is mindig kéznél van egy tartály kávé a szaglószervek kitisztítása érdekében.
Milyen illata lesz tehát egy Fordnak a jövőben? A laboratóriumi mérnökök még dolgoznak a kérdésen. A legnagyobb kihívást épp az ízlésben jelentkező, szubjektív, lokális különbségek jelentik: amit a világ egyik részén rossz illatúnak tartanak, nem feltétlenül az a világ másik részén. A rossz illat viszont már most is kizárható.
