Szélvédőcserére nem csak akkor lehet szükség, ha eltört vagy megrepedt az üveg, hanem akkor is, ha már sokat autóztunk vele – mutat rá egy svédországi kutatóintézet tesztjére a Saint-Gobain Autover hazai képviselete.
Az összekarcolódott szélvédőüvegen tükröződő fény nagyobb eséllyel vakítja el a vezetőt, aki így könnyen lehet, hogy nem veszi észre időben az elé kerülő akadályt vagy gyalogost. Ez egyben azt is jelenti, hogy kevesebb esélye van egy esetleges baleset elkerülésére.
A levegőben található porszemcsék menet közben a homokszóráshoz hasonló hatásnak teszik ki az üveget, de az elhasznált ablaktörlőlapátok is komoly kárt tudnak okozni a szélvédőben. Ennek eredményeként a fény prizmaszerűen tükröződik a vezető előtt, ami könnyen vakíthat, például ha a nap lenyugvóban van, vagy éjszaka erős a szembejövő forgalom fénye.
A sejtést számokkal is alátámasztotta a VTI, a Svéd Nemzeti Közlekedési Kutatóintézet: szimulátoros tesztekkel mérték fel, milyen hatással van az autóvezetőkre a különböző mértékben elhasználódott, karcos szélvédőüveg. Nem csak a vezetési szokások megváltozását, de a látótávolság csökkenését is regisztrálták a szakemberek.
A tanulmány elkészítéséhez három szélvédőt használtak: egy új, egy 150 ezer és egy 350 ezer kilométert futott autó üvegét. Összesen 24 sofőr tette meg ugyanazt a kört három alkalommal, mindegyik szélvédő mögött egyszer. Körönként két akadály került eléjük, míg a vakítást a szimulátor képernyője elé szerelt fényforrás okozta, amely a késő délutáni szembesütő napfényt szimulálta.
Tény, a karcos üveg jelentősen rontja az észlelhetőséget. A legjobb és legrosszabb szélvédő közötti látótávolság-különbség hozzávetőleg 130 méter volt, ami 65 százalékos eltérést jelent.
Az elvakított vezetők később észlelték az akadályt, erősebben fékeztek és a kikerülési manővert is hirtelenebbül végezték – annak ellenére, hogy ilyenkor átlagosan 15 km/órával lassabban hajtottak, mint amikor jobban láttak.
Ezek a körülmények fokozott balesetveszélyhez vezettek. Néhány sofőr ugyanis nem tudta időben kikerülni az eléje kerülő akadályt, így kénytelen volt áthajtani rajta. Az új szélvédő esetén ilyen nem történt, a közepesen használt szélvédőnél a vezetők négy százaléka, míg az erősen karcos üvegnél a sofőrök nyolc százaléka ütötte el a szimulált akadályt.
Az eredmények tehát azt mutatják, hogy elhasználódott szélvédővel autózni kockázatos, különösen szembesütő fénynél. Valós közúti forgalomban ráadásul sokkal több tényező (a szélvédőn lévő esőcsepp vagy kosz) is ronthatja a látási viszonyokat.