90 éve történt
Akik mindent tudnak és mindenkinél ügyesebbek, csak még jobban bizonyítani akarnak, ha képességeiket megkérdőjelezik. A nagy akarásnak általában rossz vége lesz.
A szerencsétlenül járt férfiak két dolgot tehettek volna a tragédia elkerülése érdekében: csendben imádkoznak és nem hergelik alkalmi sofőrjüket aggodalmaikkal, vagy erőszakkal távolítják el a kormány mögül.
Kassa, 1920. december 13.
„Pénteken egy
katonai automobil Léváról Nyitrára készült, amelyek utasai Recsovszky főhadnay, Weiner főhadnagy, Adler Árpád földbirtokos és a soffőr voltak. Olesinszky Károly, a nyitrai 7. számu gyalogezred őrnagya Léván járt, amikor az autó odaérkezett és a következő vonattal készült Nyitrára. Az automobil utasai rábeszélték, hogy tartson velük.
Néhány kilométernyi ut után Weiner főhadnagy ült az automobil kormányához. Weinert ismerték, hogy rendkivül vakmerő autós, féltek szeszélye következményeitől, s ezért ellenezték, hogy ő vezesse az automobilt. Hasztalanul, mert Weiner hetvenkilóméteres sebességgel száguldott tovább.
Egy fordulónál az automobil az árokba zuhant. Olesinszky őrnagy és a soffőr azonnal szörnyethaltak. Recsovszky főhadnay és Adler földbirtokos zuzódások árán menekült. Weinert szintén holtan huzták ki az automobil alól.”
66 éve történt
Az érdeklődésre
számot tartható hírek kutatása között az alábbit párszor hanyagul átfutottam, gondoltam senki nem kíváncsi egy pár soros országúti versenyről szóló híradásra. Most pillantottam csak meg, hogy Juan Manuel Fangio volt a verseny győztese.
Karrierje kezdetén az argentin pilóta leginkább hosszútávú országúti versenyeken vett részt, és éppen 1940-ben lett először Argentin Nemzeti bajnok. Ezt a sikert egy évvel később megismételte. 1948-ban érkezett Európába, hogy itt versenyezzen. Törekvéseiben az Argentin Autóklub és az argentin kormány támogatta.
A két évvel később induló Formula-1-es világbajnokság nevezői között volt és egy második hellyel zárta az évet. 39 éves volt ekkor, manapság a legtöbb pilóta ilyenkor már nyugdíjba vonul.
Az 1951-es világbajnokságot
azonban már megnyerte és jó úton haladt az 1952-es diadal felé is, ám az olasz futamon megsérült, így egy időre kiesett a küzdelmekből. Egy évvel később tért vissza, ismét egy második hellyel az év végi összesítésben.
A következő négy szezon során azonban nem akadt ellenfele, így 1957-ben már ötödik bajnoki címét ünnepelhette.
1958-ban még elindult a bajnokságban, de a Francia Nagydíj után visszavonult.
Az általa elért rekordok nagy részét már átadták a múltnak, három azonban megdönthetetlennek tűnik:
– Utolsó világbajnoki trófeáját 46 évesen szerezte;
– Négy különböző márka volánja mögött tudott a legjobb lenni (Alfa Romeo, Ferrari, Maserati és Mercedes);
– Ötvenegy versenyéből huszonnégyet sikerült megnyernie, ami 47,06 %-os győzelmi rátát jelent.
1940. október 13.
„A Buenos Aires és Cima közötti távon oda és vissza a napokban rendezték Délamerika leghosszabb automobil versenyét 9500 kilométeres távon. A versenyzők közben a Kordilerákban 4500 méteres magasságban haladtak. 92 kocsi közül 59 a versenyt feladta. Győzött az argeintinai Fangio 109 óra 35 perces idővel.”
20 éve történt
Nagy reményekkel indultak a megnyíló orosz piac felé az autógyártók 1990-ben. A kezdeti lassú indulás után azonban bebizonyosodott, hogy a nagy lélekszámú ország nagy keresletet is takar. Az eladási számok különösen a drágább autók esetében voltak magasak. Azóta is keresettek a luxusautók az orosz piacon.
1990. június 19. kedd
„A nyugati autógyártók
is megcélozták a szovjet piacot, s bár eladásaik egyelőre jelentéktelenek, egymásnak adják a kilincset Moszkvában: legutóbb a felső-közép kategóriájú, elegáns kocsijairól híres svéd SAAB autógyár tartott árusítással egybekötött bemutatót Moszkvában.
Az Egyesült Államokban igen kedvelt, kivételes műszaki jellemzőikről, megbízhatóságukról és biztonságosságukról ismert SAAB személygépkocsik tavaly ősszel mutatkoztak be először a szovjet fővárosban.
Ezt követte az idei júniusi kiállítás-árusítás, s várhatóan ősszel tartják a harmadik rendezvényt. A svéd gyár a bemutatók után ingyenes műszaki vizsgálatot nyújt a moszkvai SAAB-tulajdonosoknak.
A repülőgépeket és haszonjárműveket gyártó SAAB-Scania csoport személyautó részlege tavaly közel 40 kocsit értékesített 18-33 ezerdollár közötti áron Moszkvában, ahol szerződéses alapon egy szovjet cég látja el autói szervizelését.
forgalmazását. Megemlítette, hogy Magyarországon éppen ennek hiánya akadályozza a SAAB-ok árusítását.
A SAAB-Scania tavaly
több mint száz kamiont is eladott a Szovjetunióban, s a cég moszkvai képviselői szerint az idén legalább hasonló nagyságrendű eladásokra számítanak.
A Kommerszant című moszkvai üzleti lap a SAAB-kiállítás kapcsán arról cikkezett, hogy a Szovjetunióban valóságos vásárlási láz figyelhető meg a nyugati gyártmányú személyautók vonatkozásában: csupán a svéd gyártók (a SAAB és a Volvo) 267 százalékkal növelték eladásaikat tavaly. A lap szerint külön is figyelemre méltó, hogy míg korábban a használt autók egyéni behozatala volt jellemző, addig mára maguk a gyárak igyekszenek népszerűsíteni és eladni autóikat Moszkvában.
A nyugati gyárak között a Volvo az éllovas, egyes becslések szerint már több mint 4 ezer kocsijuk gurul szovjet utakon. A SAAB kiállítása előtt nem sokkal egyébként éppen a Volvo tartott bemutatót Moszkvában. Szorosan a Volvo nyomában halad a BMW: a nyugatnémetek az idén szintén kiállították modelljeiket a szovjet fővárosban. A BMW egy év leforgása alatt 150 autót adott el a Szovjetunióban.”