A General Motors pedig igencsak nehezen mond le a dédelgetett sokhengeres benzinfaló verdákról. Az autógyárak osztályában ők csak ültek a hátsó padban, és HEMI motorokról álmodoztak, amíg az eminens japánok biflázták a leckét. Majd később ők álltak a katedrára. Ekkor jött egy Klicskó féle pofon Detroit nagyjainak, akik a térdre rogyott gazdaság achilles inaként bőven kapták a tőkeinjekciót.
Borús jövőképüket öncsonkítással javították, nagy, tradicionális márkákat küldtek a túlvilágra, de ezek mellett kell egy szép és zöld jövőkép is. Nyúlként ott kuporgott a kalapba a Chevrolet Volt. Részletes írásunkból kiderül, miért lehet a világszenzáció jelzőt ráaggatni a GM elektromos autójára. Mert bizony ez nem hibrid (legalábbis a GM szerint), nem ultratakarékos benzines csoda, hanem egy új megoldás, amiben a robbanómotor csak az akkumulátorokat táplálja, nincs közvetlen kapcsolat a hajtással. A hatótávnövelőnek elnevezett 1.4 literes szívómotor (angolul range extender), benzinnel és etanollal is működik. Fő feladata, hogy lehetővé tegye a 160 km/órában maximált csúcssebesség elérését, mivel csak az akkuból kinyerhető áram nem volna elég. A generátorként működő (áramot termelő) motor az orrból támogatja a telepeket. Így nincs szükség a méregdrága lítium-ion akkumulátor növelésére, mert a Volt technikájában messze az akkumulátor a legdrágább tétel.
Dióhéjban ezért nagy újítás a Chevrolet Volt, az ígéretek szerint 1 literes átlagfogyasztással és 500 kilométeres hatótávval.
A probléma ott kezdődött, hogy ezt a konstrukciót a GM következetesen elektromos autóként említi, míg nagy népszerűségnek örvendő szaklapok írói csak egy fejlett hibridként aposztrofálták a Voltot. Sérelmezik, hogy bizonyos sebesség felett a „hatótávnövelő” is közvetlenül besegít a hajtásba. Ennek eshetőségét az adja, hogy a benzines egység két generátort hajt meg, ebből az egyik közvetlenül a kereket hajtó villanymotort tölti, nem az akkumulátorokat. Ergo áttételesen de részt vesz a hajtásban.
Az Edmunds, a Popular Mechanics a Motor Trend és a Jalopnik is élénken cikkezett az ügyről és a Chevrolet szempontjából károsan sokat olvasható a hazugság és átverés szó.
A tét nem kicsi, hiszen a rossz sajtóvisszhang káros hatással lehet a jövő hónapban forgalmazásba kerülő újdonságnak. A General Motors természetesen magyarázza a bizonyítványt kézzel lábbal, kitartanak a villanyautó elnevezés mellett, sajtóközleményükben a rendszer összetettségére és műszaki titkokra hivatkozva nem tárnak fel részleteket, de azt határozottan leszögezik, hogy nem hibridről van szó, hanem egy teljes körben használható, elektromos meghajtású járműről.
Hogy mégis kinél lakik az igazság, azt majd a kíméletlenül kegyetlen piac eldönti, mindenesetre egy gyár szavahihetőségét és presztízsét -bármit is mond-, negatívan befolyásolja az ilyen magyarázkodás.
