Liszt Ferenc nagysága előtt már 10.000 lóerő és 86 tonnányi acél tiszteleg. A zeneszerző tiszteletére feldíszített Taurus mozdony átadásán jártunk.
A vonat nem vár…
A GYSEV Zrt. különvonatot indított a meghívottak számára, így a reggel a szebb napokat megélt Keleti Pályaudvarnál kezdődött. Kis kóválygás után szerencsésen ráleltem a Széchenyi emlékére feldíszített Taurus mozdony húzta szerelvényre. Biztos sokaknak feltűnt a 2008-ban csatasorba állított gép, akkor a legnagyobb magyar előtt tisztelgett a GYSEV a különleges fóliázással.
Sopron felé már sajtótájékoztató illat terjengett a levegőben, a hosszú utat beszédekkel és komolyzenével fűszerezték, amit néha a magasfeszültségű hálózat hatalmas pukkanás kíséretében szakított meg. Beszédet mondott Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára, dr. Fodor Tamás, Sopron város polgármestere és Dávid Ilona, a GYSEV Zrt. júliusban kinevezett vezérigazgatója.
Dávid Ilona a GYSEV Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint a tematikus mozdonyok az ország egyik legfejlettebb vasútvonalának védjegyei lesznek. „a Liszt-mozdony, olyan mozgó emlékmű amely úgy tiszteleg a nagy zeneszerző emléke előtt, hogy hírül viszi az érintett pályaszakaszon. Nem titkolt szándékunk volt megelőzni azt, hogy a közelgő bicentenárium évében Európa úgy ismerje meg Liszt Ferencet, mint a nagy osztrák zeneszerzőt, Franz Liszt-et.” – mondta a vezérigazgató asszony.
Mindezt örömmel hallottuk, és ami engem, vasúttól távol álló embert meglepett, az maga a GYSEV Zrt. Sikeres és nyereséges. Pályaszakaszokat újítanak fel, modern mozdonyokkal, csökkentett menetidővel, közben ilyen kultúr-PR fogásokra is áldozva. Ráadásul többségi tulajdonban magyar. Hallod, MÁV?
A borús helyzetű állami pénznyelőkről a megérkezés vonta el a figyelmem, Sopronban egy szerelőcsarnokban került sor a leleplezésre. Itt is kaptunk egy egészséges adag Liszt-művet, élőben, zongorán, de engem az oldalra felállított terepasztal jobban érdekelt. A Győrből kitelepült alakulat a végletekig élethű pályaszakaszt mutatott be, rajta a vadiúj mozdony kicsinyített másával.
Lássuk a medvét!
Apropó mozdony. A Siemens gyártotta Taurus típusról van szó (eredetileg Siemens Eurosprinter, csak ráragadt ez a becenév) ami, ha akad alkalmas pálya, 230 km/h sebességre képes, 86 tonnát nyom és közel 10 000 lóerős. Ebből a fajtából került ki a Liszt emlékmozdony is, amire 120 négyzetméter fóliát feszítettek. Németh László ötletgazda, a vasúti modellezéssel foglalkozó Loc&More ügyvezetője szerint Nyugat-Európában már bevett szokás az ilyesfajta felületek kultúra- és értékközvetítésre való felhasználása, és remélhetőleg nálunk sem lesz ez másként.
Masiniszta akarok lenni!
Igazság szerint a főattrakció engem hidegen hagyott, egy apró pont miatt vetettem rá magam a meghívásra: a kipróbálási lehetőség vonzott igazán. Balga mód azt hittem, majd egy Taurussal engednek bohóckodni, de be kellett érnünk egy M44 ‘Bobó’ tolatómozdonnyal, amivel pár tucat méternyi lezárt sínpályán gurulhattunk. Ennek ellenére mozdony volt ez a javából, aki gyerekkorában vasutas pályáról álmodott, az kiélhette magát a 62 tonnás dízel-villamos gép fülkéjében.
A kezdeményezés megsüvegelendő, tényleg érdekes volt látni az állomásokon fotózó embereket, a színes mozdonyra rácsodálkozó arcokat. Visszaérkezve, már a kék metró utasaként azon merengtem, hogy ezek a metrókocsik is elbírnák a fóliázást. Legalább a rozsdamarta öles lyukak eltűnnének szem elől.
