82 éve történt


Áramvonalas, csak kicsit magas építésű. Ebben a 75 km/h-s sebesség is istenkísértés volt
Áramvonalas, csak kicsit magas építésű. Ebben a 75 km/h-s sebesség is istenkísértés volt

Áramvonalas, csak kicsit magas építésű. Ebben a 75 km/h-s sebesség is istenkísértés volt

Áramvonalas, csak kicsit magas építésű. Ebben a 75 km/h-s sebesség is istenkísértés volt


Az Opel rakétarepüléssel kapcsolatos kutatásainak első métereit a földön tette meg. 12 darab, szilárd hajtóanyagú rakétát biggyesztettek egy autó fenekére, ezzel létrehozva az első rakétahajtású autót, melyet RAK-1 névre kereszteltek. A bátor berepülőpilóta, Kurt C. Volkhart 1928. március 15-én szédítő, 75 km/h-s végsebességet ért el vele.

Két hónappal később a továbbfejlesztett változat – RAK-2 néven – 24 rakétával felszerelve már jóval többre volt képes. Elérte a 230 km/h-t.
Hiába volt a biztató kezdés, egy rakétahajtású vonat és repülőgép után a gyár leállt a fejlesztéssel.

1928. május 23.

Fritz von Opel is aktívan kivette a részét a tesztelésből; a RAK-2 kormánya mögött az ő haja és arca lobog

Fritz von Opel is aktívan kivette a részét a tesztelésből; a RAK-2 kormánya mögött az ő haja és arca lobog

Fritz von Opel is aktívan kivette a részét a tesztelésből; a RAK-2 kormánya mögött az ő haja és arca lobog


„Az Opel-rakétakocsi müködésének tulajdonképeni bemutatása előtt, amely ma délelőtt történt meg az Avus-pályán, Opel Fritz, a kocsi feltalálója a jelenlevőknek előadta, hogy miként képzelik a rakétakocsi további fejlődését. A gyorsaság növelését hét szakaszban akarják elérni. Mindenek előtt a gyorsasági világrekordot akarják megdönteni.
A harmadik szakasztól kezdve rátérnek a rakétarepülés megoldására, hogy oly repülőgépeket alkossanak, amelyek 300-400 kilométer óránkénti sebességgel haladnak.

A sebességfejlődés ötödik szakaszában rátérnek a személyekkel együtt repülő rakétákra, mig a hatodik szakasz folyamán olyan repülőgépeket akarnak épiteni, amelyek 20-30 kilométer magasságot és ezer kilométeren felüli óránkénti sebességet lehet elérni. A feltalálók véleménye szerint lehetséges lesz majd kevesebb mint egy nap alatt a föld körül repülni.

Határozottan gyorsulhatott

Határozottan gyorsulhatott

A hetedik és utolsó szakaszban állandóan akarják növelni az elérhető magasságot és sebességet. E szakasz a feltalálók véleménye szerint talán meghozza a sokat emlehetett világürbe repülő gép megoldásának idejét is. Opel annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy az ötödik fejlődési szakaszt néhány éven belül sikerül elérni. A hatodik és hetedik szakasz keresztülviteléhez hat évre számitanak.”

63 éve történt


Az 1935 és 1937 között gyártott Olympia 24 lóerős volt

Az 1935 és 1937 között gyártott Olympia 24 lóerős volt

Az 1935 és 1937 között gyártott Olympia 24 lóerős volt


Úgy látszik a tolvajok körében is nagy népszerűségnek örvendett az Opel Olympia. Forgáth Béla úr ezt a saját bőrén tapasztalhatta. Az nincs megemlítve a hírben, hogy az autó hány éves volt. Ám, ha a háború után újraindított gyártásból származott, akkor gyakorlatilag vadonatúj autótól szabadították meg a tulajdonost. Remélem, nem sokáig kellett nélkülöznie a 112 km/h-s végsebességre képes járművet.

1947. október 17.

„Forgáth Béla irógépkereskedő feljelentést tett a rendőrségen, hogy csütörtökön délután fél három óra tájban a Szabadság tér és a Teleki Pál utca sarkán álló autóját ismeretlen tettesek ellopták. Az auto Opel Olympia márkáju, fekete szinü, A-8646 rendszámu. Értéke 25.000 forint. Megindult a nyomozás az autotolvajok kézrekerítésére.”

20 éve történt


Magyarországon is szolgáltak tűzoltóautóként

Magyarországon is szolgáltak tűzoltóautóként

Magyarországon is szolgáltak tűzoltóautóként


Gyermekkoromban két teherautóért éltem-haltam. Egyikük a ZiL, a másik pedig az IFA volt. Ez utóbbit azért kedveltem jobban, mert számtalan felépítménnyel, kialakítással készült. Lényegesen többet lehetett belőle látni, nem számított ritkaságnak. De azt nem gondoltam volna, hogy százezer futott belőle az utakon.

Ezek között pedig szinte csak a karosszérián látható rozsda mennyisége alapján lehetett különbséget tenni, mert az 1965-től 1990-ig tartó gyártási idő alatt szinte változatlan maradt.

1990. október 16.

Terepes IFA a gyerekkori álmok netovábbja

Terepes IFA a gyerekkori álmok netovábbja

Terepes IFA a gyerekkori álmok netovábbja


„Átadták a százezredik IFA tehergépkocsit kedden Sopronban. Az eseményre az Autóker Autókereskedelmi Kft. közúti szállítási tanácskozásán került sor. Az ünnepségen Reiner Handrick, az IFA gyár vezérigazgató-helyettese emlékeztetett arra, hogy immár 1966 óta szállítanak tehergépjárműveket hazánkba. Huszonöt év alatt Magyarország az egyik legnagyobb vásárlójuk lett. Ami a gyáruk jövőjét illeti, közölte, hogy Ludwigsfeldeben mindaddig folytatják a termelést, amíg az IFÁ-ra kereslet lesz, és az előírásoknak megfelelően tíz évig biztosítják az alkatrészellátást ehhez a típushoz. Emellett Mercedes-kocsikat fognak összeszerelni.

A tanácskozáson Vári György, az Autóker vezérigazgatója egyebek között kifejtette: az előrejelzések szerint jövőre bővül a kínálat nyugati típusú haszonjárművekből, ugyanakkor az áremelkedések miatt a kereslet csökkenésével számolnak. Az árkialakítással kapcsolatos tárgyalások a szállítók egy részével már megkezdődtek, az árviták azonban feltehetően a jövő évre is áthúzódnak.

Még ma is látni ilyeneket kisebb építkezéseken

Még ma is látni ilyeneket kisebb építkezéseken

Kovács Attila, az Autókereskedelemi Kft. ügyvezető igazgatója rámutatott: a volt KGST-országok közötti rubelelszámolás megszűnésével és a konvertibilis valutaelszámolásra való áttérés következtében az általuk forgalmazott típusok jelenlegi árainak megduplázódására, sőt bizonyos típusoknál még ennél is jelentősebb áremelésre lehet számítani. Az értékesítésnél a határidők rövidítésére és az igények három hónapon belüli kielégítésére törekednek. Bejelentette: jövőre kizárólag négyütemű Barkast hoznak be.”