Kommentár nélkül – a Magyar Közút legutolsó levele szerdáról:
Kedves Rácz Tamás! Csak ma kerültem email-közelbe, utánajártam a kérdésének, ma műszak végére nem lesz kint a tábla! Üdvözlettel:
xxx
Magyar Közút Nonprofit Zrt.
Előzmények
2010. decemberében jelentettük meg az első anyagot az Egyes út 17. kilométerszelvényén díszlő 60-as tábláról, mely egy évek óta leállt építkezés munkaterületét, egy sohanapján megvalósuló vállalkozási telephely bekötőútját hivatott védeni.
Kiderült, hogy a tábla kintléte tényleg teljesen indokolatlan, tehát előbb-utóbb leveszik őket. Csak várni kell, mert ha a beruházó cég MAJD mégis folytatja a beruházást, akkor indokolt lesz a tábla újra, tehát előbb meg kell tudni, van-e esély a munkák folytatására. Ez az érv nekem kicsit furának tűnt, hiszen ha MAJD elindul a sáros kerekű teherautók konvoja a 17-es kilométerkő felé, MAJD akkor kellene kitenni a táblát is, addig nem. De ez a logika nem hatotta meg a Magyar Közutat. Március közepéig kellett várni a józan ész felbukkanására.
Telt-múlt az idő, békésen levelezgettem a Magyar Közút kommunikációs munkatársával, egy alkalommal még személyesen is összefutottunk a Kossuth Rádió egyik közlekedési műsorblokkjában. Aztán egyszer csak jött egy levél, amiben azt jelentette: többé nem dolgozik a cégnél.
Meg mertem volna esküdni, hogy innentől újabb pár hónapba telik majd, míg utódja felveszi a fonalat. De nem. Hanem:
Műanyag barikád zárja el a szebb reményekkel indult egykori beruházás bekötőútját
És valóban! Ma reggel jártam ismét a helyszínen. Szívem repesett, szemem örömkönnyek futották teli: az átkozott 60-as karikáknak se híre, se hamva immár.
Az elhagyott, elfeledett bekötőutat csinos műanyag barikáddal zárta le a közútkezelő, az autók pedig boldogan száguldoztak ismét szabályosan az útvonalra engedélyezett szédítő, 90 km/h sebességgel.
Két fő oka van annak, hogy fontosnak tartjuk a hasonlóan értelmetlen korlátozások felszámolását a magyar közúti közlekedésben. Egyrészt a forgalom felesleges lassításának elkerülése gyakorlati hasznot jelent mindnyájunknak: kevesebb károsanyag-kibocsátás, kevesebb időkiesés az embereknek és a gazdaságnak.
A parkolóból kihajtás ugyan még enyhén túlszabályozott, de az értelmetlen 60 már a múlté
Eddig a történet. Ez a történet, legalábbis. Sikerünk ugyanis további tettekre sarkall! Ha a hatvanas táblák ledőltek kitartó ostromunk nyomán, ki tudja, talán arra is van remény, hogy a magyar közúti közlekedés sajátságos szabályozásának szimbóluma, az évtizedek óta ellopott síneket őrző, a MÁV által rendszeresen karbantartott fényjelzőkkel ijesztgető, az Egyes út felújítását is az aszfaltban maradt sínekkel átvészelő mumus, a budaörsi vasúti átjáró is elenyésszen egyszer.
Hetedik éve próbálom felszámoltatni szerény eszközeimmel: eddig nem sikerült. Tehát most erről küldök levelet a Magyar Közútnak.
Kedves Olvasó – téged mi irritál? Ha tudsz, hasonlóan bosszantó közlekedés-szabályozási problémáról, tudasd velünk! Fotóval dokumentált, mindenképp pontos helymegjelöléssel leírt neuralgikus pontokat várunk, mert azokkal tudunk kezdeni valamit.
