76 éve történt
Az Egyesült Államokban a dízelmotoros autók aránya jelenleg is csak 3-4% között mozog, ami nagy részben a szigorúbb környezetvédelmi előírásoknak köszönhető. Pedig amerikában építettek először öngyulladós erőforrást személyautóba.
Elkövetője Clessie Cummins volt. Ismerős lehet a név, hiszen a cég, amelyet 1919-ben alapított, azóta is virágzik. Fő profilja dízelmotorok tervezése és gyártása volt, amelyeket haszonjárművekbe, teherautókba, buszokba építettek. Cummins azonban szerette volna, ha a megbízható és gazdaságos erőforrások bekerülnek a magánemberek autóiba is.
1929-ben egy Packard motorterébe épített be egy dízel erőforrást és azzal hajtott el Indianapolisból a New York-i Autókiállításra, hogy bizonyítsa annak olcsó üzemeltethetőségét. Ezer kilométert tett meg 1 dollár 39 centből, aminek az emberek csodájára jártak.
Nem mai hírek
Nem, nem kerültünk időviharba. Csupán úgy gondoljuk, hogy jópofa dolog visszanézni, milyen dolgok estek meg az elmúlt száz évben az autózás történetében. És az MTI Sajtóadatbankjának (szerkesztőségi munkanéven csak MTI Classic) hála ezt meg is tehetjük. Szemezgetünk a régmúlt hírei között, az arra érdemeseket – érdekeseket, furcsákat, meghökkentőket – pedig Önök elé tárjuk.
1931-ben elindult egy dízelmotoros autóval az Indianapolisi 500 mérföldes versenyen, melyet egy tanknyi gázolajjal teljesített, egyszer sem tett látogatást a bokszutcában. 21 évvel később a Cummins Diesel Special megszerezte az első rajthelyet, ám a versenytávot nem tudta teljesíteni a turbófeltöltő meghibásodása miatt.
1935-ben épített be először dízelmotort egy utcára szánt autóba. Az alapot egy Auburn 851-es modell adta. A gázolajjal hajtott motorokkal szembeni idegenkedést azonban mégsem tudta legyőzni.
Így lett egy német modell az első sorozatban gyártott dízel személyautó. A Mercedes-Benz 260D előállítása 1936-ban kezdődött.
London, 1935. július 17.
„Londonból jelentik: Lyle Cummins newyorki feltaláló elkészitette az első Diesel-motorral hajtott magángépkocsit. Legnagyobb sebessége óránként 144 km, üzemi költsége a benzinkocsik költségének alig egynegyede, motora teljesen tüz- és robbanásmentes, kezelése és karbantartása sokkal könnyebb mint a benzines kocsié.”
55 éve történt
Az amerikai katonák manapság is igen „jól” tudják magukat érezni az általuk ellenőrzött területeken, de a hír szerint ez már évtizedekkel ezelőtt is így volt. Mondjuk egy Willys Jeep kormánya mögött én is nagy királynak érezném magam. A talán leghíresebb négykerék-hajtású modell mindössze négy évig készült, aztán már csak polgári változatokat gyártottak.
Érdekes körülmények között született a Jeep. Az Egyesült Államok hadserege új, mozgékony autót szeretett volna a harcterekre vinni. Ezért összehívott 135 gyártót, akiknek nagy része már a pályázat kiírása után elvérzett. 49 nap alatt kellett működő prototípussal előállni, a hetvenötödikre pedig 70 tesztpéldánnyal.
Mindössze három cég, az American Bantam Car Company, a Ford Motor Company és a Willys-Overland Motors vállalta a feladatot. A feltételek teljesítése azonban csak a Bantamnak sikerült. Ám a gyártó pénzügyi gondokkal küzdött és a megfelelő kapacitása sem volt a hadsereg által igényelt mennyiség gyártására, ezért a másik két vállalatot is bevonták a munkába.
A Bantam terveit felhasználva készült el a Willys MB és a Ford GP. Ezeket párhuzamosan tesztelték, aztán amikor a választásra került sor, az erős motor és a költséghatékonyság a Willys oldalára billentette a mérleg nyelvét. 1941-re azonban kiderült, hogy még ők sem képesek előállítani a megfelelő mennyiséget, így a gyártáshoz a Ford is csatlakozott.
Így készült összesen csaknem 648 000 példány 1945-ig.
Berlin, 1956. augusztus 31.
„…Regensburg: Schwarzenfeldben egy amerikai jeep-gépkocsi legénysége életveszélyes tréfát csinált. Az amerika katonák az egyik utcában megállva a kocsiba hurcolták Reinhold Eckertet, a város egyik lakosát, majd egy közeli hidról a Naab folyóba dobták. A katonál elmenekültek…”
20 éve történt
Már tizennégy éves fejjel is figyelemmel kísértem a Forma-1-es sorozat versenyeit. Nigel Mansell volt a kedvenc pilótám, aki jó eséllyel vágott neki az 1991-es idénynek. Hiába küzdött azonban, abban az évben még alul maradt Ayrton Sennával szemben.
Két momentum azonban számomra örökre emlékezetes marad. Az egyik – amely gyakorlatilag a brit világbajnoki címébe került – a Portugál Nagydíjon még a bokszutcában elhagyott jobb hátsó kerék.
A másik pedig az, amikor az Angol Nagydíj leintése után a győztes Mansell taxisként fuvarozta Sennát.
Budapest, 1991. március 5.
„Több mint négyhónapos szünet után a hét végétől ismét világbajnoki pontokért versengenek a Forma-1-es autóversenyzők, kezdődik az idei gyorsasági vb-sorozat.
A márciustól novemberig tartó „világjárás” ezúttal is 16 állomást érint, de a korábbiakhoz képest akadnak komoly változások: a győzelemért már nem kilenc, hanem tíz pontot adnak, s az évvégi elszámoláskor, az egyéni világbajnoki cím odaítélésekor nemcsak a 11 legjobb eredmény számít, hanem mind a tizenhat. (Ez utóbbi döntés segítségével akarják elkerülni az olyan furcsa helyzeteket, mint az 1988-as, amikor a francia Alain Prost 105 pontot gyűjtött. Tizeneggyel többet, mint nagy vetélytársa, a brazil Ayrton Senna, ám mégis a dél-amerikai lett a világbajnok, ugyanis a különleges ,,11-es párbajt,, 90:87-re ő nyerte meg.)
A Nemzetközi Autósport Szövetség (FISA) ezeket a módosításokat a Forma-1-es Bizottság javaslatára fogadta el, igaz, a szakmabeliek úgy látták volna jónak, ha a két leggyengébb eredményt ki lehet „ejteni”, vagyis pilótánként csak a legjobb 14 eredmény számít be a végső sorrendbe.
A nemzetközi szövetség ezentúl jogot biztosít a futamok zsürijének, hogy a balesetet előidéző versenyzőket büntetőidővel sújtsák, avagy kizárják a résztvevők közül, ha a szabálytalanság még a startnál történik. S az sem titok, hogy ezeknek az ügyeknek folytatása lesz, ugyanis a FISA egy speciális, a biztonságra felügyelő bizottságot állított fel tavaly decemberben, s ez a testület akár eltiltást, pénzbírságot vagy pontlevonást is kiróhat a magukról megfeledkező pilótákra.
Ami pedig a mezőny összetételét illeti: öt újonc – a brit Mark Blundell, a finn Mika Hakkinen, a francia Erik Comas, a portugál Pedro Matos Chaves és a belga Eric van de Poele – található a sorozatra nevezett 34 autóversenyző között, s a száguldás szerelmeseinek nemcsak új arcokkal, hanem új csapatnevekkel (Footwork, Fondmetal, Jordan, Lambo) is meg kell ismerkedniük.
A Forma-1-es autós vb idei rajtlistája:
1. Ayrton Senna (brazil) 110/26 McLaren-Honda V 12
2. Gerhard Berger (osztrák) 99/ 5 McLaren-Honda V 12
3. Satoru Nakajima (japán) 58/ 0 Tyrrell-Honda V 10
4. Stefano Modena (olasz) 42/ 0 Tyrrell-Honda V 10
5. Nigel Mansell (brit) 149/16 Williams-Renault V 10
6. Riccardo Patrese (olasz) 207/ 3 Williams-Renault V 10
8. Mark Blundell (brit) 0/ 0 Brabham-Yamaha V 12
9. Michele Alboreto (olasz) 144/ 5 Footwork-Porsche V 12
10. Alex Caffi (olasz) 54/ 0 Footwork-Porsche V 12
11. Mika Hakkinen (finn) 0/ 0 Lotus-Judd V 8
12. Martin Donnelly (brit) 13/ 0 Lotus-Judd V 8
(Tartalék: Julian Bailey (brit) 6/0)
14. Olivier Grouillard (francia) 21/ 0 Fondmetal-Cosworth V 8
15. Mauricio Gugelmin (brazil) 42/ 0 March-Ilmor V 10
16. Ivan Capelli (olasz) 64/ 0 March-Ilmor V 10
17. Gabriele Tarquini (olasz) 19/ 0 AGS-Cosworth V 8
18. Stefan Johansson (svéd) 78/ 0 AGS-Cosworth V 8
19. Nelson Piquet (brazil) 188/22 Benetton-Ford V 8
20. Roberto Moreno (brazil) 10/ 0 Benetton-Ford V 8
21. Emanuele Pirro (olasz) 23/ 0 Dallara-Judd V 10
22. J. J. Lehto (finn) 7/ 0 Dallara-Judd V 10
23. PierLuigi Martini (olasz) 54/ 0 Minardi-Ferrari V 12
24. Gianni Morbidelli (olasz) 3/ 0 Minardi-Ferrari V 12
25. Thierry Boutsen (belga) 121/ 3 Ligier-Lamborghini V 12
26. Erik Comas (francia) 0/ 0 Ligier-Lamborghini V 12
27. Alain Prost (francia) 169/44 Ferrari V 12
28. Jean Alesi (francia) 23/ 0 Ferrari V 12
29. Eric Bernard (francia) 1/ 0 Larrousse-Cosworth V 8
30. Aguri Suzuki (japán) 16/ 0 Larrousse-Cosworth V 8
31. Pedro Matos Chaves (portugál) 0/ 0 Coloni-Cosworth V 8
32. Bertrand Gachot (belga) 5/ 0 Jordan-Ford V 8
33. Andrea de Cesaris (olasz) 150/ 0 Jordan-Ford V 8
34. Nicola Larini (olasz) 34/ 0 Lambo-Lamborghini V 12
35. Eric van de Poele (belga) 0/ 0 Lambo-Lamborghini V 12
(Magyarázat: a rajtszám után a pilóta neve és nemzetisége, utána a Grand Prix-kon való részvétel és a győzelem áll, majd a csapat- és a motornév következik, a sort a motorhengerek száma zárja.)”