Érdekes sajtótájékoztatón vettem ma részt a Teve utcában, a rendőrpalotában – a hivatalos részét a történetnek itt olvashatjátok. A kérdés, ami az Árpád híd 100-110-zel gurulgató forgatagában a nyomvályúkon szörfözve vissza a szerkesztőség felé motoszkált a fejemben, a robogón, a bukósisak alatt: biztos, hogy egy sárga jelvénytől kevesebben halnak majd meg az úton? (Együtt milliók életét menthetjük meg – szól a program szlogenje.)
A közlekedés prominens képviselői Autóklubtól Rendőrségig
A lényeg: az ENSZ tízéves kampányt indít, hogy kevesebb legyen a halálos közlekedési baleset. A program főként a fejlődő országokra koncentrál, hiszen ott fejlődik leggyorsabban a motorizáció, ott a legtöbb a baleset. Nem véletlen hát, hogy a kampány indítása során Sydneyben és Londonban is kivetítették hatalmas középületekre a program logóját.
Remekül illusztrálja a sajtóanyagban talált videóhivatkozás is, kikre fókuszál főleg az Akciók a Közlekedés Biztonságáért Évtized (hivatalosan: Decade of Action for Road Safety):
Hatalmasat fékeztem a híd lehajtóján index nélkül elém vágó szlovák rendszámos X5-ös mögött, és eltűnődtem, nem értjük-e félre itt Magyarországon ezt a kampányt egy kicsit. Biztos, hogy a fekete-Afrika gyermekeit féltő program készítői arra is gondoltak, hogy – ahogy el is hangzott a sajtótájékoztatón az NKH vezetőjétől – szigorítani kell a magyar műszaki vizsgáztatás körülményeit? Meg hogy meg kell teremteni a jogi kereteit annak, hogyan szűrhetők ki a pszichológiailag vezetésre alkalmatlanok a jogsitulajdonosok közül?
A kis sárga plakett hátulján biztonsági lezáróelem is van, nehogy véletlenül megbökjük magunkat a tűvel
Egyelőre a program legkézzelfoghatóbb megnyilvánulása egy ruhára tűzhető sárga rombusz (valójában négyzet, hisz minden szöge derékszög), ami 2,8 centiszer 2,8 centi (lemértem), formája, színe az autók hátsó ablakán fityegő figyelmeztető jelzésből eredhet. Íme:
Ahogy egy, a kocsisorok közé szorult biciklist próbáltam az út szélére segíteni a mindig zsúfolt Pacsirtamező utcán, eszembe jutott, hogy egyszer olvastam, mi is volt a sárga ablakfityegő eredeti feladata Amerikában. A Baby on Board, Gyerek a Fedélzeten feliratú táblák nem véletlenül tapadókorongosok, tehát levehetők ugyanis. Az autóbalesetekben sokszor fordult elő, hogy egy kisgyerek kiesett a kocsiból, a mentés forgatagában pedig nem kereste senki. A táblát a gondos szülők akkor rakták be a kocsiba, ha tényleg gyerekkel utaztak, ugyanis a sárga jelzés figyelmeztette a mentősöket, tűzoltókat, hogy csak akkor fejezzék be a mentést, ha a kipotyogott gyerekeket is összeszedték.
Miközben remek reflexeimnek köszönhetően kikerültem a Szépvölgyi úton a buszsávban lefelé zúgó, mobilozó ML Mercis szőke szörnyeteget, azon morfondíroztam, hogy ha ezt a sárga jelvényt Clinton, Schumacher, a Mandela-család, Vettel, Bloomberg, Alonso és Hamilton mellett olyan magyar közszereplők is kitűzték, mint az Autóklub főtitkára, a Kerékpárosok Egyesületének elnöke, a közlekedési rendőrség vezetője, az OBB prominensei, sőt, még az Országos Polgárőr Szövetség elnöke is, biztos máris sokkal nagyobb biztonságban van az életem.
Plakátok, reklámfilmek: nálunk talán jobb helye lenne a kampányköltségnek útburkolati jelbe, kátyújavításba, táblázásba fektetve
Befordultam a Montevideo utcára, a járdára húzódva utat engedtem a szabálytalanul parkoló autósok között lefelé tempózó fehér Ducatónak, és az járt a fejemben, vajon attól, hogy a közlekedés biztonságáról szóló programokat mostantól egy sárga jelvénnyel a mellükön bonyolítják majd a szervezők, történik-e bármiféle változás a hazai közlekedésben? Vagy kimerül-e majd az egész akció abban, hogy ENSZ- és EU-pénzekből nyomnak pár plakátot, forgatnak pár kampányfilmet, és persze még több traffipax kerül a tuti kaszálóhelyekre, az értelmetlen sebességkorlátozások mellé?
Szerintetek?
Bónusz: a sajtótájékoztató záróaktusaként az egybegyűltek ezt a videót tekintették meg:
