Ismét Senna?
Az 1991-es Forma-1-es szezon negyedik futama – az első három eredményének ismeretében – nem kecsegtetett nagy izgalmakkal. Az első helyre Sennát várta a közvélemény, ő pedig nem okozott csalódást. Mögötte azonban történtek meglepő és ijesztő események is.
A korabeli híradásban csak apró utalás van arra, hogy Stefano Modena, a Tyrrell Honda pilótája a rajtrács elejéről indult. A második helyet szerezte meg az edzésen, amelyet sokan a Pirelli gumik teljesítményével magyaráznak. A csapat már az első versenyen is villantott, a negyedik és ötödik helyen futottak be autóik.
Modena magabiztosan tartotta a második pozíciót a versenyen is, a mögötte autózó Patrese képtelen volt megelőzni. A 42. körben azonban a Tyrrell motorja füstöt okádva kapitulált az alagútban. Ez nem csak Modena versenyének végét jelentette, de Patrese is képtelen volt folytatni a futamot, ugyanis az útra folyt olajon megcsúszva összetörte autóját.
Nem mai hírek
Nem, nem kerültünk időviharba. Csupán úgy gondoljuk, hogy jópofa dolog visszanézni, milyen dolgok estek meg az elmúlt száz évben az autózás történetében. És az MTI Sajtóadatbankjának (szerkesztőségi munkanéven csak MTI Classic) hála ezt meg is tehetjük. Szemezgetünk a régmúlt hírei között, az arra érdemeseket – érdekeseket, furcsákat, meghökkentőket – pedig Önök elé tárjuk.
A szombati napon mutatta be pályafutásának legemlékezetesebb manőverét Alex Caffi. A Footwork Porschéval szenvedő olasz mindent megpróbált, hogy kvalifikálja magát a futamra – ez az első három versenyen nem sikerült neki. A nagy igyekezetben úgy odacsapta autóját, hogy az szinte fődarabjaira robbant szét, mintha LEGO-kockákból építették volna. Hihetetlen, de sérülés nélkül megúszta. Pár nappal később egy országúti balesetben viszont állkapcsát törte.
Ha nem is mosolyogva, de mindenképpen fellélegezve fejezhette be a futamot Nigel Mansell, aki a negyedik versenyen tudta megszerezni az idény első pontjait. Végre ki tudott kukucskálni abból a gödörből, amibe az év elején esett bele arccal.
Biztos azonban, hogy nem ő volt aznap a legboldogabb és/vagy legrészegebb ember a pálya környékén. Ezt a címet én annak a pályamunkásnak adom, aki addig bóklászott a pályán roncsokat takarítva, hogy Senna kis híján elütötte.
Budapest, 1991. május 10.
„Bár Monte-Carlóban még csak az első két edzést tartották meg a vasárnapi Monacói Nagydíj Forma-1-es autós gyorsasági világbajnoki futam előtt, a brazil Ayrton Senna máris bizonyította: őrzi remek formáját. (A csütörtöki eredmények alapján az ő nevéhez fűződik a leggyorsabb köridő, 1:20.508 perccel. Ennél jobbat még senki sem ért el ezen a pályán)
A McLaren pilótája az idén megrendezett mindhárom erőpróbát – Phoenix, Interlagos, Imola – megnyerte, s igen jó eséllyel pályázik az újabb győzelemre. Amennyiben sikerül neki a bravúr, akkor az F-1-esek között ő lesz az első sportoló, aki a szezon első négy versenyén veretlen marad.
Senna, a világbajnoki címvédő egyébként eddig három alkalommal diadalmaskodott Monte-Carlóban, 1987-ben, 1989-ben és 1990-ben, de az edzéskirálynak járó legjobb rajthelyet már négyszer (1985, 1888, 1989, 1990) is kiérdemelte.
A hagyományos pénteki pihenőnap után a küzdelemsorozat szombaton az edzésekkel folytatódik, a világbajnoki futamra vasárnap 15.30 órától kerül sor. A résztvevőkre 78 kör megtétele vár a 3328 méteres utcai pályán.”
Senna ismét diadalmaskodott
Monte-Carlo, 1991. május 12.
„A brazil Ayrton Senna őrzi idei veretlenségét, az év negyedik futamán is győzött, s ezzel új rekodot ért el, ugyanis a Forma-1-esek népes táborában még soha senkinek sem sikerült négy sikerrel kezdenie a szezont. Monte-Carlóban, a Monacói Nagydíjon a 31 éves dél-amerikai pilóta újabb rajt-cél győzelmet aratott, s ezzel pályafutása harmincadik diadalát könyvelhette el.
– Eredmények:
Monacói Nagydíj (78 kör a 3328 m-es pályán):
1. Ayrton Senna (brazil, McLaren-Honda) 1:53:02.334 ó
2. Nigel Mansell (brit, Williams-Renault) 1:53:20.682
3. Jean Alesi (francia, Ferrari) 1:53:49.789
4. Roberto Moreno (brazil, Benetton-Ford) 1 kör hátrány
5. Alain Prost (francia, Ferrari) 1 kör hátrány
6. Emanuele Pirro (olasz, Dallara-Judd) 1 kör hátrány
A vb-pontverseny állása a 4. futam után:
pilóták:
1. Ayrton Senna 40 pont
2. Alain Prost 11
3. Gerhard Berger (osztrák, McLaren-Honda) 10
4. Nelson Piquet (brazil, Benetton-Ford),
Nigel Mansell és
Riccardo Patrese (olasz, Williams-Renault) 6-6
márkák:
1. McLaren-Honda 50 pont
2. Ferrari 16
3. Williams-Renault 12
4. Benetton-Ford 9
5. Dallara-Judd és
Tyrrell-Honda 5-5
Monte-Carlóban nem történt semmi meglepő, igazolódott a papírforma: a legkedvezőbb starthelyről indult Ayrton Senna egy pillanatnyi kétséget sem hagyott afelől, hogy ebben a szezonban ő a legjobb pilóta. Végig biztosan vezetett, s volt olyan időszak, amikor előnye 40 másodperc fölé nőtt, s bár igazán nem hajtotta meg kocsiját, valamivel több mint 18 másodperces különbséget a végére is megőrzött.
A nagy rivális Prost sokáig a második helyen autózott, de a hajrában kerékcserére kényszerült, s így be kellett érnie az ötödik helyezéssel.
Mansell idén először zárta a küzdelmet pontszerző helyen, s rögtön másodikként érkezett célba, így az összesített pontversenyben azonnal előrelépett a negyedik helyre. Alesi szintén először végzett dobogón, de neki korábban már volt egy egy pontot érő hatodik helyezése. Az élről rajtolók közül az olasz Modena, a szintén itáliai Patrese, a brazil Piquet és az osztrák Berger is a verseny feladására kényszerült.
– Nagyon elégedett vagyok – nyilatkozta Senna. – Nemcsak a győzelemnek örülök, hanem annak is, hogy Monacóban öt év alatt negyedszer, zsinórban pedig harmadszor diadalmaskodtam. Idén eddig negyven pontot gyűjtöttem, csaknem négyszer annyit, mint a második helyezett, vagyis nyugodtan mondhatom: fölényem meggyőző.
A világbajnokság következő futamát június 2-án, Montrealban rendezik a Kanadai Nagydíjért.”