Nem olyan látványos, mint Monte-Carlo és nem olyan gyors, mint Montreal, de a valenciai versenypálya azért lassan kivívja a maga helyét a sokak által kedvelt Forma-1-es helyszínek között.
A városi önkormányzat által kifejezetten a Forma-1-es futam miatt felépített, ezért a Circuit de la Comunitat Valencia nevet viselő aszfaltcsík az egyik legfiatalabb versenyhelyszín, csak 2008-ban került be a naptárba. Létrehozását a Spanyolországban tomboló Fernando Alonso-mánia (mi más?) indokolta, Bernie Ecclestone-nak így nem volt nehéz dolga, hogy meggyőzze a helyi hivatalnokokat, fizessenek neki évi 30 millió euró jogdíjat. A pezsgő éjszakai életével, kiállításaival, éttermeivel és klubjaival a közönséget csalogató tengerparti város a népszerű F1-es helyszínek közé tartozik, amit az eddigi futamok napján regisztrált 80-112 ezer fős nézőszám is alátámaszt.
A pálya 5,419 kilométer hosszan kanyarog a Marina-öbölben, ahonnan a tengeri hajósok legismertebb versenye, az Amerika Kupa mezőnye rajtolt 2008-ban. Helikopterről nézve pazarul mutat a pálya, a 9-es kanyart követő felnyitható hídon, meg a kikötőben ácsorgó hajóroncsokon kívül nem sok látnivaló akad körülötte, amiért elsősorban a magas, rideg betonfalakat okolhatjuk.
Az F1-es pilóták hamar megbarátkoztak a tükörsima felületű, helyenként kifejezetten gyors aszfaltcsíkkal, de vezetéstechnikai szempontból nem jelent különösebb kihívást a pálya. A két hosszú egyenesben akár 325 km/órás tempóval is lehet döngetni rajta, az F1-es csapatok mégis tipikus „gáz-fék-gáz” pályának írják le Valenciát. Ez a sok kanyarnak köszönhető, egy kör 25 kanyarból áll, ez a legtöbb az egész szezonban. Beállítástól függően négy vagy öt alkalommal kell egyes fokozatba rakni a sebességváltót, ennél fogva a váltók különösen nagy igénybevételnek lesznek kitéve a hétvégén. A tükörsima aszfalt lehetővé teszi, hogy a mérnökök az előző városi pályákénál alacsonyabbra állítsák az alvázmagasságot, ami nagy sebességnél, illetve a szegélyköveken átrongyolva gyakran le is ér a pályára.
Ahhoz, hogy egy F1-es pályának lelke, történelme legyen, sokkal több eseménynek, emlékezetes pillanatnak és mindenek előtt előzésnek kellene történnie rajta, de ezekből nem kaptunk túl sokat az elmúlt években. De az előzések szaporodására idén reális esély van, hiszen a versenyzők Montreal után ismét két előzési zónában használhatják az állítható hátsó szárnyukat. A Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) azonban továbbra is csak egy ellenőrzési pontot állít fel, ami azt jelenti, hogy a pilóták tovább használhatják a mozgatható szárnyat akkor is, ha az első zónában megelőzték őket.
Nem véletlen, hogy több istálló – köztük a Ferrari, a Renault, a Mercedes és a Sauber – újratervezte a hátsó légterelő legfelső elemét, abban reménykedve, hogy így még gyorsabbak, hatékonyabbak lesznek. A Ferrari különösen optimista, miután az előző két versenyen, Monacóban és Kanadában a 150 Italia elég gyors volt ahhoz, hogy a győzelemért csatázzon a Red Bullok és McLarenek ellen. „A valenciai pálya hasonlít a montrealihoz, talán nem annyira gyors, de nagy leszorítóerőt igényel. Ezért nem látom akadályát, hogy itt is versenyképesek legyünk, talán a győzelemért is versenyben lehetünk” – véli a spanyol.
Sebastian Vettel (Red Bull) tavalyi pole-köre Valenciában
A Ferrari optimizmusát fokozza, hogy az FIA bejelentette: Valenciától kezdve szigorítja az elektronikus motorvezérlés ellenőrzését. Ennek azért lehet nagy jelentősége, mert a Red Bull és a McLaren az úgynevezett engine mapping megváltoztatásával eddig szabályozni tudta az alvázvégződésre érkező kipufogógáz mennyiségét, illetve magasnyomású gázokat irányított a hátsó légterelőre, ami fokozza az RB7, illetve az Mp4-26 stabilitását kigyorsításkor. Ha a motorvezérlés korlátozása révén sikerül semlegesíteni a riválisok időmérő edzések során élvezett előnyét, a Ferrari jó esélyekkel szállhat ringbe a dobogós helyekért. Ehhez azonban az is kell, hogy egy rossz időben beküldött biztonsági autó ne borítsa fel a vörösök versenystratégiáját, ahogy az a 2010-es versenyen történt.
A Ferrari balul sikerült versenye mellett Mark Webber hajmeresztő salto mortaléjáról maradt emlékezetes a tavalyi valenciai futam. Az ausztrál a verseny 9. körében utolérte Heikki Kovalainent, ám a Lotus finn pilótája 80 méterrel hamarabb fékezett, mint Webber gondolta. A Red Bull és a Lotus kerekei összeértek, ez katapultálta a bikás kocsit, ami idegborzoló vakrepülésbe kezdett a hátsó egyenesben. A Red Bull a levegőben eltalált egy hirdetőtáblát, majd fejjel lefelé landolt, a lendülete azonban talpra állította. Webber szerencséje az volt, hogy a 12-es kanyarnál – a pálya többi részével ellentétben – elég nagy kifutóterületet alakítottak ki a rendezők, így az ausztrál kisebb agyrázkódással megúszta a repülős kalandot.
Mark Webber hatalmas bukása Valenciában:
A valenciai bokszutca az egyik legrövidebb a szezonban, ennek ellenére nem valószínű, hogy két kerékcserénél többet láthatunk egy-egy versenyzőtől. A Pirelli idén először veti be a középkemény abroncsokat, amelyeket már két hete, Montrealban kipróbálhattak a csapatok a szabadedzéseken. Az olasz gumigyártó egyébként a verseny előtt két héttel gondolta meg magát, eredetileg ugyanis a szuperlágy és a lágy abroncsokat jelölték ki Valenciára. Végül a lágy (citromsárga) és az új középkemény (fehér jelölésű) gumik mellett döntöttek, amelyek a hagyományosan magas, 50 fok körüli aszfalthőmérséklet ellenére sokkal tartósabbak lesznek, mint a szuperlágyak lennének.
A ferraris Felipe Massa szerint az új közepes keverék olyan tartós, mint a szezon elején használt kemény abroncsok, így még kevésbé áll fenn a sok kerékcsere veszélye.
A 2010-es Európa Nagydíj összefoglalója, enyhe focivébés beütéssel
A hétvégére zavartalan napsütést, kiváló versenyzőidőt jósolnak a meteorológusok, 28-30 Celsius-fokkal. Az események a szokásos európai menetrendben zajlanak majd: pénteken 10 órától rendezik az első, 14 órától a második szabadedzést, az utolsó tréningre szombat délelőtt 11 órától kerül sor. A kvalifikáció szombat délután 2 órakor kezdődik. Az 57 körös, 308,883 kilométeres Európa Nagydíj vasárnap 14:00 órakor rajtol. Az FIA versenybíróinak döntéseit szükség esetén egy volt F1-es pilóta, a háromszoros futamgyőztes, német Heinz-Harald Frentzen segíti.