Magyarországon az autószerelés terén is masszívan tartja magát a feketegazdaság, a feketén dolgozó vállalkozások száma a legális szakma becslései szerint 40 ezerre tehető. A sufniműhelyek tömege lassan ellehetetleníti az adózó, szabályosan működő független autójavítókat és márkaszervizeket.
A gazdaság kifehérítéséhez a biztosítási káreseményekkel kapcsolatos munkákat a lehető legnagyobb mértékben a legális javítói szférába érdemes terelni, nem pedig a fekete és szürke szervizekbe. Ez egyébként nem csak a legális szervizek bevételét növelné, hanem az államét is, emellett a törvénytisztelő autósok és a biztosítók is jobban járnának, ugyanis a biztosítási csalásokra az utóbbi években külön iparág alakult.
Bármilyen hihetetlenül hangzik, egyes helyeken már különböző színű törött karosszériaelemeket lehet egy-két napra bérelni(!!!), amit a csalók felszerelnek az autóra, majd a kárfelvétel után visszacserélik a sértetlen eredeti elemeket, és máris kész a javítás.
Mi történik most?
A jelenlegi helyzetben – megegyezéses kárrendezés esetén – a biztosító nem kér áfás számlát a javításról, viszont ilyenkor nem a teljes kárösszeget térítik meg a károsultnak, hanem gyorsított eljárás keretében nagyjából az összeg 60 százalékát. Ebből a pénzből gyakorlatilag lehetetlen szakszervizben megjavíttatni az autót, de hát a csalóknak esze ágában sincs ilyet tenni.
Igen ám, de ennek a rendszernek gyakran áldozatául esnek laikus magánemberek is, akik egy látszólag nem túl vészes törés után örömmel fogadják a biztosító által odaítélt félmillió forintot, aztán a szakszervizben szembesülnek azzal, hogy a javítási költség 7-800 ezer forintra rúg. Ilyenkor mit tehet szegény károsult? Fölkeresi az ismerőse által ajánlott „Karosszériás Józsit”, aki kapcsolatban áll a „Bontós Pityuval”, és okosban megcsinálják az autót 400 ezerért.
Ebben az esetben jut is, marad is, és bár Józsi kétségkívül jól járt, a márkaszerviz és az állam nem, sőt a laikus autótulajdonos sem biztos, hogy jó üzletet csinált.
Bár maradt 100 ezer forintja a javítás után, a kocsija tele lett aggatva használt és ismeretlen eredetű alkatrészekkel, ráadásul a jobb első sárvédőjének a fényezése is más árnyalatú, mint korábban volt.
2010. április 1-től módosítás történt a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvényben, melynek alapvető célja, hogy mindegyik KGFB és casco-kárt csakis kizárólag legális szerelőműhelyben javítsanak meg.
Ez van tavaly április óta
A 2010. április 1-től bevezetett módosítás egyik meghatározó eleme, hogy a biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel. Ellenkező esetben a biztosító a gépjárműben keletkezett kárként az általa kalkulált nettó összeget, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés összegét téríti meg.
A biztonság is szempont
Közlekedésbiztonsági oldalról nézve sem mindegy, hol javítják az autót. A fékek, futóművek, kormányszerkezetek, sőt a korszerű fényszórók beállítása is komoly diagnosztikát igényel, és ha emiatt később baleset történik, akkor egyértelmű, hogy a sufniműhely nem fogja elvinni a balhét, mert nincs számla, amire hivatkozhatnánk. A legális szervizek esetében a felelősség tisztázható.
A márkaszervizek és a független legális szervizek a versenyképességük megőrzése érdekében az utóbbi években jelentősen levitték áraikat. Óradíjuk átlagosan bruttó 7500-11 000 forint, de csomagajánlatokkal (pl. olajcsere, fékjavítás) a márkaszervizek több mint versenyképesek. A sufniműhelyek többsége szakmailag nem veheti fel a versenyt a többmilliós diagnosztikai és számítógépes berendezésekkel felszerelt szakszervizekkel és ezek naprakészen képzett szerelőivel.
Minden legális szervizre jut öt illegális
Hazánkban jelenleg nagyjából 800 márkaszervizt, 6800 független szervizt tartanak számon, és a becslések szerint mintegy 35-40 ezer szürke és fekete szerelőműhely működik. Ez utóbbi műhelyek tudnak adni számlát, ha kell, de arra ne vegyünk mérget, hogy az meg is felel a számvitelről szóló törvény előírásainak.
Ez a rengeteg illegális üzem többmilliárdos kárt okoz az adófizető szférának (ezen keresztül a magyar államnak). A biztosítóknak is megérné a változás, mert bár tény, hogy többet kéne fizetniük egy-egy töréskárért, mintha a gyorsított eljárás szerinti kisebb összeget utalnák, de elkerülhetnék a sorozatos visszaéléseket.
Jelenleg nem ritka, hogy egy ügyesebb csaló néhány év alatt az autója értékének háromszorosát gombolja le a biztosítóról!
Mi lesz a Karosszériás Józsikkal?
Nem volt könnyű olyan szerelőt találni, aki a sötét oldal tagjaként nyilatkozik, de végül egy Tisza-környéki kisvárosban dolgozó szaki kötélnek állt, szigorúan név nélkül.
„Én jó munkát végzek, ezt mindenki tudja a környéken. Persze nem vállalok 2009-es évjáratú Mercit, mert lövésem sincs hozzá, ráadásul ezekhez komoly számítógép is kell. Jellemzően Ladák, Skodák, Suzukik, Opelek, olyan autók fordulnak meg nálam, amelyekben alig van elektronika. Olcsón beszerzek mindent, ami kell, és a munkadíjam is elenyésző a márkaszervizekhez képest.
Igazából eddig is ritkán jöttek olyanok, akik számlát kértek, mert az idős autóknál baleset nélkül is van mit javítani, cascója pedig senkinek sincs. Nem hiszem, hogy tartanom kéne az új törvénytől.”