„Képes erre más is Magyarországon?” – kérdezem Arnhoffer Andrást, a Zalavíz Zrt. műszaki igazgatóját. „Ááá, dehogy. Egész Közép-Európában nincs ilyen. Legközelebb csak Svédországban” – büszkélkedik a mérnök azzal, hogy mennyire egyedi ötletet valósítottak meg.
A zalaegerszegi szennyvíztisztító telepen vagyunk, alig érezhető ürülékszagot visz a szél, egyáltalán nem vészes. Aki ilyen helyre jön, ennél jóval erősebb orrfacsarásra készül. Körülöttünk hatalmas tartályokban rohad a szenny, a teniszpálya méretben terpeszkedő tározók szélein csurog valami barnás folyadék, arrébb pedig éppen egy Opel tankol. Igen, itt a szennyvíztelepen.
A nagy lesajnálás
Tavaly fejeződött be uniós támogatással a helyi szennyvíz-tisztító felújítása, mégpedig elég szokatlan egyenleggel. Az EU által a rekonstrukcióra adott 2,5 milliárdból megmaradt több százmillió forint, és nem rakta senki zsebre. A Zalavíz szólt az EU-nak, az EU pedig válaszolt: elkölthetitek ezt is, ha kitaláltok valami értelmeset.
Mivel a szippantós autók és a csatornarendszer által ide gyűjtött szenny 60-70 százalék metántartalmú biogázt termel, adta magát, hogy megtisztítsák a gázt, amit így motorok hajtására lehetne használni. Az EU-nak tetszett, rábólintott.
Körülbelül 200 millió forintért vásárolt a cég Hollandiából egy gáztisztítót (a beruházás 90 százalékát állta az uniós pénz), majd húszmilliós saját beruházásban kompresszort szereltek a rendszerre (ez sűríti a gázt), aminek a végére egy töltőállomást építettek. Pontosan olyat, mint a benzinkutakon. A folyamat lényege tömören: a tornyokban rothasztott szenny biogázát megtisztítják a rendkívül agresszív kénhidrogéntől (ami kimondottan korrozív, fémgyilkos) és a fölösleges széndioxidtól, így végeredményben 99 százalékos tisztaságú metángázt nyernek.
Ez pedig megegyezik azzal a földgázzal (CNG), amit a maroknyi hazai töltőállomáson a forgalomban lévő gázos autók tankolhatnak. Vagy, ahogy a telepen többen a fülembe súgták, annál is jobb minőségű. Innentől kezdve csak rá kell dugni a töltőpisztolyt egy kocsira. „Tudja, eleinte volt nagy lesajnálás a vizes szakmában, hogy mit próbálkozunk mi ilyenekkel” – mosolyog Arnhoffer.
Nincsenek CNG-kutak
Nyilván az lenne az igazi, ha az autósok tömegei járhatna CNG-vel, azonban ezt gátolja, hogy nálunk alig vannak ilyen kutak. Miközben Európában több mint 1900 földgázkút található, Németországban például 830, Itáliában 620, Ausztriában 165, Svájcban úgy 110, de még Szlovákiában is 6, addig idehaza ennél is kevesebb.
A légnemű CNG (Compressed Natural Gas, sűrített földgáz) nem összekeverendő a cseppfolyós LPG-vel (Liquefied Petroleum Gas). Előbbit 200 bar, míg utóbbit hat bar nyomáson tölti be a kút pisztolya. Az LPG ára jelenleg 200-210 forint/liter között kezdődik nálunk.
Azonos hatótávhoz a földgázas autónak nagyobb méretű tartályra van szüksége, mint az autógázzal működőnek, de a padló alatti tankkal ez megoldható. Mivel a földgáz könnyebb a levegőnél, szivárgás esetén az autógázzal szemben nem ül meg a mélygarázsokban.
Elmélet és gyakorlat
Márpedig ők próbálkoztak, és mivel nem nagyon tudtak senkit megkérdezni, tavaly tesztüzembe állítottak két céges autót, hogy megnézzék, működik-e a gyakorlatban az elmélet. Egy kisteherautónak vizsgáztatott Skoda Fábiát maguk alakítottak át gázossá, hatalmas, vörös vastartályokat szereltek az első ülések mögé. Ezzel kelt versenyre egy frissen vásárolt, gyárilag CNG-kompatíbilis Fiat.
„Egyértelműen azt tapasztaltuk, hogy nem szabad házilag bütykölni. Az átalakított jármű rendkívül szervizigényes. Meg tudjuk mindig javítani, csak hát a szerelések idején áll a kocsi, pedig mennie kéne” – mondja az igazgató. Ennek fényében most szeptemberben nyolc darab vadonatúj, gyárilag CNG-s Opel Combóra cserélték a selejtezésre megérett céges autók egy részét.
A kiírt pályázatot azért az Opel nyerte, mert az importőr vállalta, hogy a helyi márkaszervizben kialakít egy robbanásbiztos műhelyrészt a kocsik karbantartására. A gázos autók javítása ugyanis macerásabb. Hogy csak két példát említsünk, szikramentes szerszámok szükségesek, és bárminemű hegesztéskor el kell távolítani a tartályokat. Nem csak a szervizelés költségesebb, egy azonos típusú dízelautónál jó 20 százalékkal eleve többe kerülnek a gázos járművek.
Azonban még így is megéri. A gázolaj ára most átlagosan 400 forint (ebből 97,35 forint jövedéki adó), a benzin hasonlóan 400 körül jár (ebből 120 forint a jövedéki adó). Az LPG 200 forint környékén vásárolható meg (ebből 12 forint a jövedéki adó), míg a CNG ára jelenleg 177 forint körüli, ez egyelőre jövedéki adó-mentes. Ebben a piaci környezetben kerül 129,2 forintba a CNG kilogrammja (amit lehet egy az egyben venni a gázolaj-benzin-LPG literjével). Habár mindössze alig 130 forintból megy a cég nyolc új kocsija, így is minimum 4-5 év alatt térül meg az Opelek beszerzése.
Milyen egy gázos Opel?
A nemrég vásárolt Combo 1.6 CNG-k motorja eltér a hagyományostól. A dugattyúk, szelepek és tömítések speciális kialakítása mellett egyedi motorvezérlő elektronika próbálja kihasználni, hogy a CNG-nek magasabb az oktánszáma. 108 literes gáztartályuk a raktér alatt lapul, ebbe a hatalmas palackba 17,5 kilogramm gázt képesek betölteni. A Zalavíz telephelyén felszerelt töltőről 3-4 perc alatt teleszalad a tartály. Ezzel nagyjából 350 kilométert képesek megtenni, és ha menet közben kifogyna a gáz, akkor a 14 literes tartalék benzintartály tartalmát veszi igénybe – észrevétlen átkapcsolással – a technika. A gyári adat szerint 94 lóerőt tudnak a kis puttonyosok, a használóik szerint ennél valamivel soványabbnak érződnek.
A Zalavíz Zrt. számításai szerint ebbe a 130 forintba mindent beleszámoltak a beruházás költségétől a gáz megtisztításának áráig. Talán pont itt bicsaklik meg az, hogy más városok hasonlóan létező szennyvíztisztítói kövessék a jó példát. A kétszázmilliós gáztisztítót ugyanis nagyrészt az EU állta. Honnan lenne erre pénz máshol, ha szándék lenne is? Azt mondja erre Arnhoffer: „Ne felejtsük el, hogy rengeteg pénzt megspóroltunk, ami mellett a több éves rekonstrukció alatt egyetlen közbeszerzési pályázatunk eredményét sem támadta meg senki. Erre azért nincs túl sok példa.”
A nagy dobás
Idáig mindez egy cég ügyes húzása, a világtól elzárt parányi kis története lenne. Azonban komoly folytatás várható. „A nagy dobás az lesz, amikor a 20 tonnás teherautóink lesznek gázosak. A billentősök, a csatornatisztítók, a szippantósok” – állítja az igazgató. Terveik szerint az elkövetkező években gázosra cserélik a ma még üzemanyagzabáló teherjárműveiket, ahogyan azok kikopnak a használatból.
Valójában az igazán nagy dobás nem is ez lehet. Múlt csütörtökön konzorciumi megállapodást írt alá Zalaegerszeg polgármestere, valamint a Zala Volán és a Zalavíz vezérigazgatója. Néhány éven belül szeretnék lecserélni (avagy gázossá alakítani) a megyében futó buszok nagy részét, valamint az önkormányzati cégek autóit.
A Zalavíz azt vállalta az aláírással, hogy megnöveli a CNG-termelést, hogy képes legyen ekkora járműparkot is kiszolgálni, ne csak maga élvezze a biogáz hasznát. Ehhez valószínűleg húsipari hulladékokat és lejárt szavatosságú hústermékeket rothasztanak majd a szennyvíziszap mellett. Ez jó lesz az élelmiszeripari vállalkozóknak is, akik most komoly pénzeket fizetnek ezek megsemmisítéséért.
Ezzel nagyon sok pénzt spórolhat a város is, miközben a biogáz-hajtású járművek talán ennél is fontosabb hozadékáról még nem beszéltünk. Ezeknek a szén-dioxidon kívül gyakorlatilag nincs károsanyag-kibocsátása (és az sem fosszilis anyagból származik, ugye), rendkívül környezetbarát a technika. „Ha egy fillérrel nem kerülne kevesebbe a gáz a kocsijainkba, emiatt akkor is megérné” – mondja az igazgató.
43 gázos busz jár Szegeden
Zala prominensei mellett megjelent a Mercedes és Szeged városának képviselője is a konzorciumi megállapodáson október 13-án. Utóbbi egy Mercedes Citaro CNG-s buszt hozott magával abból a környezetbarát flottából, amely évek óta szolgál a csongrádi megyeszékhelyen.
Még a kilencvenes évek közepén kezdte a Tisza Volán gázosítani az első Ikarusokat, és a kedvező tapasztalatok birtokában szinte évről évre bővítették a járműparkot. Habár a 260-as és 280-as típusú buszok ránézésre öregecskének tűnnek, modern, környezetbarát járművekről van szó, amelyek nem kormolnak, és sokkal csendesebbek, mint a gázolajos dízelek. A városi tömegközlekedésnél ez sem mellékes.
Pár évvel ezelőtt már sikerült külsőre is pofás Mercedesekkel bővíteni a flottát, amely ma 43 gázos buszból áll. Ez a helyi tömegközlekedési flotta harmadát jelenti, ami egyedülállóan magas arány Magyarországon. Ha összejönnek a zalai tervek, képesek lehetnek ezt is felülmúlni, ráadásul a szegediekkel ellentétben ők a 177 forintos CNG árnál is jóval olcsóbban jutnak majd üzemanyaghoz a helyi szennyvíztelepről.