„Ezt a trükköt évekkel ezelőtt már megcsinálta a Wáberer György. Ránézett az ezernyi kamionjára, és azt kérdezte magától: minek fizetek én vagyonokat ezek biztosításáért? Inkább csinálok egy saját biztosítót! Meg is csinálta” – kommentálta egy névtelenséget kérő biztosítói forrás a Vezess.hu-nak azt a hírt, miszerint az állami autókra a jövőben nem kötelező megkötni az egyébként minden autóra kötelező felelősségbiztosítást (kgfb).
A kormányzati szándék szerint létrejön egy szervezet, ez intézi majd a jövőben az állami kocsik által okozott kárügyeket. De, hogy pontosan mennyi és milyen járművet mentesítenek a kgfb alól, kikből áll és mennyibe kerül az adófizetőknek ez a szervezet, mi lesz a jelenleg élő törvényes szerződésekkel, és milyen szabályok védik majd a mezei autósokat…? – egyelőre ismeretlen.
Egyelőre azt sem tudni, hogy a rendőrautók ezrein lesz-e kgfb
Mennyi autót érinthet?
Jelenleg azt sem tudják az általunk megkérdezett állami szervek, hogy pontosan mennyi – egyébként pont általuk üzemeltetett – kocsi mentesülhet a kgfb alól. A javaslat úgy fogalmaz, hogy „az üzemben tartói jogokat gyakorló minisztériumot vezető miniszter, vagy az üzemben tartói jogokat gyakorló szervezet felett irányítási vagy felügyeleti jogot gyakorló miniszter” döntése lesz, hogy mely autókra nem kötnek biztosítást a piacon. Természetesen megkérdeztük az összes minisztériumot, de egyértelmű választ senki nem adott.
Ha megpróbálunk utat vágni a ködben, akkor több nagy állami járműüzemeltetőt is látunk. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) például hat minisztérium (KIM, NGM, NFM, BM, NEFMI, VM), valamint a Miniszterelnökség által használt 403 darab autót üzemelteti, szervizeli és biztosítja. Utóbbit egészen pontosan az Allianz Hungária Zrt. teszi, amelynek a fenti járművek kötelező biztosításáért 42,6 millió forintot fizettek 2011-re. Az állami bejelentés – valamint az évvége közelsége – ellenére is korainak tartotta a KEF érdeklődésünket arra vonatkozóan, hogy mi lesz a sorsa ennek a bő négyszáz járműnek januártól.
Száguldanak, így az átlagnál talán gyakrabban ütköznek a mentőautók
Szintúgy nem kaptunk érdemi választ erre a Honvédelmi Minisztériumtól (HM), amely egymaga 4150 darab „rendszeresen üzemelő gépjármű” után fizet kgfb-t. Ezek kötelező biztosítására tavaly 124 millió forintot fizettek ki, jelenleg a Groupama Garancia Biztosító Zrt.-vel állnak szerződéses viszonyban 2011. december 31-ig. Tehát napokon belül itt is el kellene dönteni, hogy mi lesz jövőre.
A KEF járműparkjától külön üzemeltetett minisztériumi autókkal kapcsolatban hallgatásba burkolóznak az érintettek. Írásbeli kérdéseinkre nem érkezett válasz sem a Vidékfejlesztési Minisztériumtól, sem a Külügyminisztériumtól. Pedig utóbbi esetében külön pikantéria, hogy a járműveik egy részét az országhatárokon túl is használják (hétköznapi példa: delegáció megy valamelyik szomszédos államba), ahol már borsos árú, úgynevezett határbiztosítást kell kötni.
Jelentős járműállomány tartozik a Belügyminisztérium alá is (rendőrség, tűzoltóság), de többszöri érdeklődésünk ellenére sem kaptunk egyértelmű választ arra a pofonegyszerű kérdésre, hogy például az ORFK járműállományán lesz-e kötelező felelősségbiztosítás jövőre, avagy nem. Az egészségügyet irányító (így az Országos Mentőszolgálat felett álló) Nemzeti Erőforrás Minisztérium a KEF-hez irányított minket, amely ugye saját elmondása szerint az említett 403 autóért felel. Ezzel bezárult a kör.
Összegezve: a nyilvános bejelentés után két héttel, és mindössze pár héttel a soron következő biztosítási évforduló előtt csak találgatni lehet azzal kapcsolatban, hogy mennyi állami autó közlekedik majd az utakon jövőre kötelező felelősségbiztosítás nélkül. A szintén állami Magyar Távirati Iroda egy híre az állami járművek számával kapcsolatban így fogalmaz: „a becslések szerint 30-40 ezer autóról lehet szó”.
Milyen szervezet intézi majd a kárügyeket?
30-40 ezer forgalomban részt vevő ilyen-olyan jármű biztosításának és kárügyének az intézése komoly szervezeti hátteret feltételez, amelyet egyik napról a másikra létrehozni nem lehet egyszerű feladat. Márpedig „a rendszer működtetésére önálló apparátust kell létrehozni” – állította érdeklődésünkre a Magyar Biztosítók Országos Szövetsége (MABISZ).
A baleset utáni ügyintézésre a „kötelezőről” szóló törvények vonatkoznak. Csakhogy az állami autók kikerülhetnek a jogszabály hatálya alól, hiszen nem biztos, hogy lesz rajtuk kötelező
Talán ez magyarázza azt a mély hallgatást, amely körülveszi a bejelentett szervezetet, annak felépítését, várható költségvetését. Mind a KEF, mind a választ egyáltalán adó minisztériumok az egyelőre kidolgozatlan részszabályok hiányával indokolták a válaszok hiányát.
Nem fogta vissza magát ugyanakkor a magyar biztosítói piacot belülről ismerő, névtelenséget kérő forrás. „Majd most biztosítót játszanak. Végül is, magának is ki tudja húzni a fájós fogát az ember, olcsóbb is így, de hogy jobb-e, az majd kiderül” – fogalmazott.
Spórolnak adóforintokat, vagy még többet költenek?
Ez az egyik legfontosabb kérdés, amelyre első ránézésre egyszerűnek tűnik a válasz: spórolnak. A feltételezett kormányzati szándék is az lehet, hogy ha több ezer jármű után nem fizetnek ki tíz-, és százmilliókat éves biztosítási díjként, akkor azzal megtakarítást lehet elérni.
A honvédelmi tárcánál például tavaly 28,3 millió forintnyi kárkifizetés történt, miközben a járműpark biztosítási díja közel 124 millió forintot tett ki. Sőt, a HM azt állította a Vezess.hu-nak, hogy „a tárca által évekre visszamenően elvégzett – a kárfizetést is számításba vevő – költségelemzések alapján felvethető, hogy a minisztérium számára a kgfb nem a legkedvezőbb megoldás a gépjárművek biztosítására”.
Másként kalkulál a biztosítók szövetsége, amely szerint jóval összetettebb a történet annál, hogy kivonjuk az éves biztosítási díjból az adott évben kifizetett kárösszeget. Például a személyi sérüléses baleseti károk egy részénél élethosszig tartó járadékfizetési kötelezettség is keletkezhet.
A jelenlegi rendszer szerint a biztosítók a kgfb-állományra minden esetben viszontbiztosítást kötnek, ez alapozza meg a MABISZ szerint, hogy kárkifizetéssel, járadékszolgáltatással együtt akár több száz milliárd forintos kárkifizetési kötelezettség esetén is helyt tudjanak állni. Viszontbiztosítást állami szerv azonban nem tud kötni, így a szövetség szerint más módon kell ezt a tartalékot megképezniük.
Ha az állami járművekre nem kötnek kgfb-t, úgy – a jelenlegi jogszabályok szerint – azok zöldkártyával sem rendelkezhetnek. Ennek a MABISZ szerint az a következménye, hogy az összes zöldkártya-egyezményben résztvevő országnak le kell jelenteni e tényt, illetve minden, az országhatárt elhagyó állami járműnek meg kell kötni kilépéskor a már említett határbiztosítást. Ezeknek a határozott időre szóló biztosításoknak magas a díja, így egy „1-2 hetes út alatt magasabb összeget kell kifizetni a határbiztosításra, mintha megkötötte volna egész évre a kgfb-t” állítja a MABISZ.
Az EU-ban kötelező nemzetközi kárrendezési hálózatot fenntartani, hiszen minden kárt szenvedett a saját országában intézheti a kártérítést, akkor is, ha külföldi a károkozó. Ezt kiépíteni néhány tízezer járműre, fajlagosan igen drága – állítják az MTI által megkérdezett, szintén név nélkül nyilatkozó piaci szereplők.
Az már a MABISZ-tól származó adat, miszerint „az átlagosnál jóval kárveszélyesebb állami flották” kárhányada 90 százalék. Így „a költségekkel együtt a biztosítók gyakorlatilag ki is fizetik a díjbevétel formájában beszedett összeget a károkra”.
Általános biztosítói vélekedés szerint a jelenlegi árak mellett közel nullszaldós kgfb-üzletág (amelynek körülbelüli nyereségmentességéről a mostani kötelező-kampányban sokat lehet olvasni) csak úgy működtethető számukra, hogy a károkat szétterítik. Ehhez vagy minimálisan százezer biztosított jármű kell, vagy más üzletágak – állítják. Egyszerűen fogalmazva: egy esetleges kgfb-veszteséget mondjuk egy lakásbiztosítással tudják nyereségbe fordítani. Jelenlegi tudásunk szerint a majdan létrejövő állami szervnek egyikre sem lesz lehetősége.
A rendőrmotorokról sincs egyelőre döntés
Mekkora kár éri a biztosítókat?
Ha nem hoz nyereséget a biztosítók számára a kgfb, akkor logikusnak tűnik a következtetés: veszteség sem éri őket, ha kiesnek a körből „az átlagosnál jóval kárveszélyesebb állami flották”. A MABISZ szerint is „inkább bevételkiesésről beszélhetünk, de ennek összegét, mivel nincs adatunk a biztosított állami autók számáról, nem tudjuk”.
Amennyiben a KEF vagy a HM nem hosszabbítja meg a jelenlegi összegen az Allianz-cal és a Groupamával a fenti szerződéseket, akkor a már említett „bevételektől” esnek el. Vagyis 42,6 és 124 millió forint éves díjtól. De mint tudjuk, ez a két csoport csak egy részét fedi le a jelenleg biztosított állami autóknak.
Ráadásul azt sem tudjuk az élő szerződések többségénél, hogy lejárnak-e egyáltalán azok az év végén, vagy 2012-re is szólnak. Az MTI-nek név nélkül nyilatkozó biztosítók szerint a nagyobb állami szervezetek közbeszerzésen kötöttek kgfb-t a gépkocsijaikra, amelyek „általában több évre szólnak és egyelőre nem világos, mi lesz ezek sorsa az új szabályozással”.
„A kérdés jogi háttere sem teljesen világos, pillanatnyilag e körül is sok a bizonytalanság” – ezt már a biztosítók szövetsége válaszolta az élő szerződések jövőjét firtató kérdésünkre.
Ki védi a kárt szenvedett autóst?
Százak, ezrek, netán tízezrek? – nem tudni mennyi autót mentesítenek
Szintén jogi része a tervezett kormányzati lépésnek, hogy a piacon ma működő – nagyobbrészt külföldi tulajdonosi háttérrel bíró – biztosítókat több állami szerv ellenőrzi. Például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, vagy a fogyasztóvédelem, amelyek ha törvénytelenséget tapasztalnak (valamelyik biztosító nem jogszerűen járt el az ügyfelével), akkor büntethetnek is.
„A kárrendezésre számos szigorú szabály vonatkozik, onnan, hogy mennyi időn belül kell válaszolni a kár bejelentésére, odáig, hogy mennyi időn belül kell rendezni a kárt. Na, megnézném én azt, hogy majd az egyik állami szerv miként bírságolja meg a másikat” – vet fel egy újabb kérdést a Vezess.hu-nak egy piaci szereplő.
A MABISZ szerint sem teljesen így alakul majd a jövő, de más ok miatt. Hiszen a biztosítókat kötő előírások a „kötelezőről” szóló törvényben találhatók (31. paragrafus), ez a passzus azonban értelemszerűen csak a kgfb-vel rendelkező kocsikkal kapcsolatos ügyintézésre vonatkozik. „S mivel itt és most éppen arról van szó, hogy az állami járműveknek nem kötelező kgfb-vel rendelkezniük – kivonják őket a törvény hatálya alól -, így értelemszerűen ez a szabály sem vonatkozik majd rájuk” – állítja a szövetség.
