Az UAZ-ban az ivadékok kedvükre morzsázhatnának, vagy akár az ablakot is tapogathatnák lángos-zsírtól csöpögő kézzel
Szelíden megkörnyékeztük Jézuskát sajátságos autóvágyainkkal. A meggyőzésképp csatolt sorokat közöljük eredetiben, amivel betekintést nyerhettek egy autóbuzi közösség négykerekű vágyaiba.
Földes Attila, apa/gondviselő: UAZ
Mivel a háztartásban fellelhető kisméretű ivadékok képesek bármit elpusztítani, ami a kezük ügyébe kerül, ez lenne a nekik való, biztonságos közlekedési eszköz. Ebben kedvükre morzsázhatnának, vagy akár az ablakot is tapogathatnák lángos-zsírtól csöpögő kézzel.
Beférne a feleség összes, a sikeres túléléshez feltétlenül szükséges másfél köbméternyi hulladéka is. Én meg örülnék a belebuherált jóféle dízel Merci-motornak, és annak, hogy nem kéne aggódni a lakótelepi parkolóban, hogy valami fogalmatlan félhülye meghúzza parkolás közben.
Beférne a feleségem másfél köbméternyi túlélőcsomagja
Az M21-esek méregdrágák, 1,7 millió forint nem vészesen sok érte
Ha Jézuska fizet, nem állok meg a párszázezres ajánlatoknál, hanem a volt KGST-autógyártás elitjéből válogatok, olyan limuzinokat, amiben – a taxik utasait, vagy a „nagy fekete autóban” vallatni vitt szerencsétleneket kivéve – csak a menő elvtársak furikázhattak. A ZIM, ZIL vagy a Csajka ritka és megfizethetetlen, kedvenceimből, a V8-as farmotoros Tatrákból szinte sosincs eladó, maradnak a Volgák.
Amerika, jól koppintva
Pár éve irtózatosan megindult felfelé a szögletes M24-esek ára, a gömbölyű M21-esek egyenesen méregdrágák. Ehhez képest nem vészesen sok ezért a komplett kocsiért 1,7 millió forint, főleg így, épnek tűnő krómokkal és fényezéssel.
Ha Jézuska fizet, a volt KGST-autógyártás elitjéből válogatok
A kocsi mögött heverő lécből, a fekete zsákból, a rosszul visszanyitott külső tükörből, az oldalra lehajtott (gyári) tetőantennából és a kerekek alatt kissé megsüppedt talajból úgy tűnik, egy ideje a szabadban áll a kocsi leponyvázva.
Szürke forgalmis
De nem régóta, különben nem látszanának a keréknyomok, és a földből felcsapódó pára csámcsogva kezdte volna zabálni a kasztnit.
Innen gyorsan ki kéne menteni ezt a példányt, hiszen bár rendszáma nincs, a régi szürke forgalmi jó jel a használhatóság (veteránvizsgáztatás) szempontjából.
Az első modellfrissítés utáni 21-es Volgákról eltűnt az agancsos embléma, utána nem hasították szét az elgázolt gyalogosokat
Egyszer vezettem már M21-est, káprázatos jelenség lágyan ringatózó kasztnijával, kanapénak beillő első ülésével, napfénnyel háttérvilágított kilométerórájával, csöves rádiójával, háromsebességes kormányváltójával, finom részleteivel és méltóságával.
Ez volt a szovjet autóipar egyik legjobban sikerült amerikai kópiája, a kiugró szarvasos emblémát pedig ne hiányolják a motorháztetőről: az csak ritka hűtőrácsos és központi zsírzórendszeres első széria sajátja volt. De valójában az első modellfrissítés utáni 21-es Volgák voltak szépek és jól használhatók, és mellesleg az elgázolt gyalogosokat sem hasították szét agancsos emblémájukkal…
Lamara Roland, AutóMagazin brigádvezető: francia válságálom
Válságban az álmok is szerényebbek, de ha már kisautó, tudjon mindent, mégiscsak álom! A megoldás a Modus
Válságban az álmok is szerényebbek, úgyhogy legyen mondjuk kisautó. Viszont az tudjon mindent, mégiscsak álomról van szó! Először is legyen kicsi, hogy maradjon mellette hely a garázsban, meg hogy könnyű legyen vele parkolni. Belül meg legyen nagy, hogy beleférjen egy egész család és legyen nagy a csomagtere is, hogy egy csomó mindent el tudjon cipelni. De legalább a kettő közül valamelyik legyen igaz rá, a legjobb talán az lenne, ha én választhatnám ki, melyik. Mármint minden indulás előtt. Aztán legyen otthonos és kényelmes, gazdag felszereltséggel. De nem ám szimpla elektromos ablakokra, meg manuális klímára gondolok, inkább olyan nagyautós dolgokra, mint az esőérzékelős ablaktörlő, az automata lámpák, a finom, puha kárpitok, vagy a hatalmas üvegtető. És persze legyen biztonságos, blokkolásgátlóval, ESP-vel, ötcsillagos törésteszttel.
Nicsak, egy Renault Modus! Ez a 2004-ben megjelent, négy méternél rövidebb autó, ami az aktuális Clio műszaki alapjaira épülve igyekezett újra feltalálni a családi kisautó kategóriát. A formája játékos, mint minden kisebb Renault-é, komolytalannak csak azok gondolják, akik szerint a gyerekük által boldogan előadott mondóka is idétlen gügyögés, nem pedig fontos kilométerkő a felnőtt válás rögös útján. Ha világos a kárpitja, akkor belül otthonos, akár egy Espace, és a kétszemélyessé alakítható Triptic üléssorral szinte akkora hely is van benne. Meg külön kis ajtó a csomagtérfedelén, hogy ne kelljen az egészet felnyitni egyetlen bevásárlószatyor miatt. És egy sor extra a tempomattól az ülésfűtésen át egészen a lökhárítóba csatlakoztatható gyári biciklitartóig. Sőt, Initiale felszereltséggel még bőrkárpit is. Szóval kedves a csomagolása, rengeteg dolog van benne, és mivel kicsi (az ára is), még a karácsonyfa alá is befér. Tökéletes válságálom.
Lencsés Csaba, oknyomozó stílustanácsadó: RR a fa alá
OT-s rendszámmal a kötelező biztosítás csak 10 ezer Ft rá évente
Tévedés nagyzolásnak vélni, hogy ezt a Rolls-Royce Silver Shadow-t szeretném a fa alá. Földközeli, racionális autóválasztás, hiszen a praktikum, az alacsony fenntartási költségek (6750 cm3, 199 LE) és a feltűnésmentes közlekedés a zsinórmérték. Ahogy mondani szokták, a Skoda Superbével vetekedik a hátsó lábtér, és a lépcsős hátúak között unikumként kijelenthető, hogy elfér egymás mellett három gyerekülés.
40 múlt, 4,9 millió
Az éves kötelező biztosítási díj említésre sem méltó tízezer forint (OT-s, a teljesítményadó nulla), és valószínűsíthetően gyorshajtásért sem büntet majd meg soha a rendőr. Mivel egyre több jobbkormányos járműszerűség poroszkál a hazai utakon, még a rossz oldalra szerelt kezelőszervekkel sem kelt feltűnést ez a hajlott kora ellenére (évjárat: 1971) kellemes megjelenésű használt négykerekű. Meg amúgy is fehérben szép a karácsony.
Rácz Tamás, vezess.hu brigádvezető: E30, kombiban
Olyan hétköznapi kocsit szeretnék, ami tetszik, izgalmas, mégis praktikus, és kevés pénzből üzemeltethető
Két gyerekkel, 35 évvel mintha kinőttem volna a stipistop-játékból. Nem akarok már játékautót, hanem olyan hétköznapi kocsit szeretnék, ami tetszik, izgalmas, mégis praktikus, és kevés pénzből üzemeltethető. De nem most, mert pont most vettem egy ilyet. Pár hete cseréltem öreg, 1,8 literes, szép, de nem praktikus benzines német autómat egy öreg, 1,8 literes, csúnya, de praktikus benzines német autóra.
BMW-ül Touring
Nem kérdés, hogy a következő autóm is egy öreg, 1,8 literes benzines német lesz. Azt is megálmodtam, milyen. A Passatnak még legalább egy, legfeljebb két műszaki-ciklusa van a teljes elrohadásig, szóval nagyjából 2014 karácsonyára lesz esedékes új, visszafogott vágyálmom teljesülése – ami egy E30-as kombi, BMW-ül Touring 318i. Például egy ilyen.
400-500 ezer forint körül adják az alapmodellnek számító 318-as kombikat a hazai piacon
Az E30-as szériát 1982 és ?94 között gyártotta a BMW. A második generációs Hármas produkciós ciklusa pont a kombi miatt volt ilyen hosszú: bár már 1990-től készült a gömbölyűbb, simulékonyabb formájú E36-os, a családi verziót még négy évig tolta a BMW.
Sperres difi a Jézuskától
400-500 ezer forint körül adják az alapmodellnek számító 318-as kombikat a hazai piacon.
Ez nekem pont meg is felelne, főleg ha a Jézuska egy, a 114 lóerős 318i-hez gyárilag nem szerelt, de utólag könnyen beépíthető sperres hátsó difit is hozna hozzá. A 170 lovas, összkerékhajtású 325iX Touring volt az E30-as kombik csúcsa, de kell a fenének hat szomjas henger a mostani benzinárak mellett – pont elég boldog lennék a dinamika és ésszerűség kompromisszumát jelentő 1,8-as motorral.
Úristen, tényleg ennyire öregszem? Legközelebb majd 1,8-as F Astráról fogok ábrándozni karácsony idején?
1998-ban futott ki a 940 és az S90-V90-re átnevezett 960. Ez volt a Volvo utolsó hátul hajtó autója
Ideális családi autó volna számunkra, csak egy gázszett kell bele. Az átdolgozás utáni 960 és a V90 egyforma kívülről
Szerelmem, Eszter kültakarójáról felismeri az utolsó nagy kocka Volvo összes mutációját az olcsófehér 940-től a fényűző V90-ig, mert hetente többször rákérdezek, szerinte is ideális családi autó volna-e számunkra. Városba kicsit nagy, de ő úgyis jól parkol, kislányunk szeretné, mert ez volna a papa autója és hátul egy mázsa félkészbetonnal talán felvergődnénk meredek és hókotrót sosem látó utcánkba.
Húsz éve az Autó-Piac tesztjében azt olvastam róla, hogy még egy Trabant-motoros változatával is el lehetne lavírozni, annyira tekintélyt parancsoló és méltóságteljes autó.
Én mégis hathengerest szeretnék, ideális esetben kézi váltóval, tehát a 2,5 literes, 170 lóerős V6-tal.
Duzzogva bár, de 380 ezerért elkaristolnék ezzel a 204 lóerős automatával is, amellyel az első utam egy LPG-szettért vezetne, minél nagyobb tartállyal.
Ha Jézuska meglep vele, akkor az árából elrepülünk Los Angelesbe, bérelünk a Hertztől aznapra harmincezer forintért egy Dodge Challengert és végiglejtünk a Pacific Coast highwayen a naplementébe.
