Szalayék elhordtak egy homokhegyet

Bár a 2012-es Dakar egyik legrövidebb szakaszát kellett teljesítenie a mezőnynek pénteken, ez volt a verseny talán legnehezebbje. A 12. szakaszon 197 kilométer volt a gyorsasági rész hossza, igaz összességében, ezúttal is megtettek 657 kilométert a résztvevők, mire Arequipából eljutottak Nascába.

Míg az elmúlt napokban főként keményebb, köves, sziklás terepen hajtottak, most a homoké volt a főszerep. Volt belőle puha és még puhább, munkát adva még a legtapasztaltabbaknak is.

Nascában még az eddigieknél is jobban fúj a szél, mivel a tábort szó szerint a semmi közepén, homok-dombok között alakították ki, igencsak hasznát vette mindenki a sálnak, síszemüvegnek és egyéb védelmet nyújtó öltözéknek. Az európai lapzártákat figyelembe véve a versenyzők egyre korábban rajtolnak el reggel, de a motorosok esetében ez inkább könnyebbé teszi számukra a gyors haladást, lévén, hogy hajnalban nem olyan puha és forró a homok (sőt, kifejezetten hideg van a korai órákban).

Marc Coma a harmadik pozícióból rajtolt reggel, mivel nem elsőként nyitotta a szelektívet, nem az ismeretlenben kellett botorkálnia, azonnal támadásba is lendült. Meg is lett az eredménye, hiszen a 197 kilométeres szakasz végén a 21. dakaros szakaszgyőzelmét aratta, és átvette a vezetést az összetettben. A második helyen Joan Barreda, a harmadikon Jordi Viladoms végzett.

Cyril Despres csak a negyedik legjobb idővel tudta teljesíteni a mért szakaszt, és mivel ez több mint négy perccel rosszabb volt, mint Coma eredménye, az abszolút értékelésben át kellett adnia az elsőséget. A katalán most így 1 perc 35 másodperces előnnyel áll az élen két szakasszal a vége előtt, így továbbra is nyílt a verseny a motoros kategóriában.

Miután tegnap közel két órát veszített technikai gondok miatt, Robby Gordon a 22. helyről indult reggel. Mindez azonban nem akadályozta meg abban, hogy a legjobb időt érje el, és ezzel megszerezze pályafutása hatodik dakaros szakaszgyőzelmét.

Az amerikai kiakadt Stephane Peterhanselre és Nani Romára, amiért csalónak tartják, mint mondta, ugyanaz a levegőrendszer van az autójában, amit tavaly jóváhagyott a felügyelő testület, amely szerinte idénre meggondolta magát. Egy, a hummeres oldalán látható vicces grafika szerint, azért nem nyerhet, mert nem francia, és nem egy gyári csapattal versenyez, amely támogatja a versenyt is. Ígérete szerint, ahogy pénteken „seggbe rúgta őket”, így megteszi majd ezt a még hátralévő szakaszokon is.
Pénteken a második helyre az orosz Leonyid Novickij, a harmadikra pedig Giniel De Villiers érkezett be. Peterhansel 20 percet vesztegelt a homok fogságában a 145. kilométernél, és Roma is hasonló pácba került tíz kilométerrel arrébb. Az összetettben sok minden nem változott, Peterhansel előnye továbbra is húsz perc az élen, csapattársával Romával szemben, a dobogóra még De Villiers fér fel.

A quadoknál ezúttal Marcos volt a gyorsabbik Patronelli, a 2010-es győztes 42 másodperccel ment jobb időt testvérénél, és mivel olyan nagy különbségek vannak az élen állók között az összetettben, a mai napi eredmények nem változtattak semmin. Alejandro Patronelli több, mint egy órával vezet Marcos Patronelli előtt és közel két és fél órával volt eddig gyorsabb Tomas Maffeinél.

A kamionoknál Gerard De Rooy idei ötödik győzelmét aratta, és az ivecósok taroltak a szakaszon, mivel az első négy helyet mind megszerezték – sorrendben Hans Stacey, Miki Biaison és Jospeh Adua követték az eredménylistán a hollandot.

A Szalay Balázs – Bunkoczy László páros jól kezdte a szakaszt, de hamar rájöttek, hogy nem lesz könnyű napjuk.”A tengerpart után bementünk egy dobálós részre, ahol már dűnék is voltak bőven, előttünk például rögtön ott ásott két kamion és két autó, úgyhogy nem tudtam a jó nyomon menni. El is akadtunk annak rendje és módja szerint, s bár odajött egy tucat perui, és lelkesen tolta a kocsit, azon kívül, hogy rendes dolog volt tőlük, annyit segített, mint halottnak a csók. Viszont a hideg víz, amit adtak, nagyon jólesett az ásás után” – mondta Szalay.

Az Opel Dakar Team párosa ezután lendületesen folytatta az útját, de megint beért egy katlanba, ahol Kamazok és buggyk ástak. Szalayék is „elnéztek egy nyomot”, ennek megfelelően beleugrottak a fentebb már említett homokhegybe.

„Alaposan megütöttem a jobb könyökömet, amikor orral beleálltunk a homokhegybe, de ez még a legkevesebb volt, mert utána félórás ásás következett” – mondta Szalay. „Ma reggel pont azt mondtam Lacinak, hogy Afrikában, amikor már csak három nap volt hátra a versenyből, már majdnem biztos volt, hogy célba érünk, itt meg? Itt meg imádkoztunk, hogy túléljük a mai napot, s most imádkozunk, hogy túléljük a holnapit.”

A Szalay Balázs – Bunkoczi László kettős kisebb homokhegyet hordott el annak érdekében, hogy folytathassa a versenyt. A tizenegyedik Dakarján induló pilóta szerint a verseny egyik legnehezebb szakasza volt az Ariquepa és Nasca közötti. Az élmezőnyből is csak nagyon keveseknek nem kellett elővenni a homokfutót és a lapátot.

„Ásásszakmailag sokat fejlődtem, ez nem is kérdés. Ifjú koromban nem voltam képes ilyen rövid idő alatt elhordani egy ekkora nagy homokhegyet” – mondta Bunkoczi László, miután a páros a 32. helyen célba ért.

Szombaton a verseny egyik legnehezebb szakasza vár a mezőnyre Nasca és Pisco között, amelyet a magyar kettős az igazán kiemelkedő, 20. helyről vár.