Családi Dacia egy kisautó áráért

Bár nálunk még mindig sötét sztereotípiák árnyékában él, a Dacia világszerte egyre növeli népszerűségét. A Logan után a Sandera és a Duster is megvetette lábát a nemzetközi piacon, de ez nem csillapítja a román márka éhségét. A pofátlanul alacsony árakkal támadó Renault leányvállalat most új területeken próbálja érvényesíteni a nagy tér-fapados hangulat kettősére felfűzött irányvonalat.

A célkitűzés eredménye a Dacia Lodgy. A hétszemélyes egyterűvel újabb szegmensbe harap a gyár, a 4,5 méter hosszú autó olyan ellenfelekkel néz majd farkasszemet mint a Renault Grand Scenic és az Opel Zafira Tourer. Vaskos fába vágott fejsze, de az aduász most is az ár, a nagycsaládok román batárja várhatóan három millió forintért hazavihető lesz.

Ennek tudatában muszáj volt beleülni, megtapogatni, megtapasztalni mégis mit adnak egy fél Zafira áráért.

A Lodgy hűen illeszkedik a Dacia eddig kialakult arculatába. Szürke dögunalom, de nyilván nem a mosogatógépet is stílusa miatt vásárló réteg a célcsoport. Nehéz bármiről megemlékezni, a szegmensben nagy divatnak számító hullámzó ívekkel feldobott oldalnézet helyett sima lemezeken csúszik el a tekintet. Sebaj, a hátsó lámpatest egész érdekes, legalább innen felismerhető a Lodgy.

Igen, mindez betudható az olcsóságnak, a Dacia célszerszám, nem önkifejezési eszköz, ha nyögés nélkül húzza az igát, már teljesítette a rá szabott feladatot.

Bemászva felnyitva, tapogatva sem villant újat a családi román, de meglepő extrákkal kecsegteti a minimális extra pénzmaggal rendelkezőket. Hét colos érintőképernyős navigáció, USB ajzat, tolatóradar, anyámtyúkja, tehát megfelelő felárért egész élhető autót kaphatunk a Lodgy képében.

A belső legtöbb eleme a Duster szintjét hozza, a térkínálat abszolút nyerő, még a harmadik sor sem számít lábzsibbasztó kalodának. Az összes felesleges üléstől megszabadulva 2,6 köbméternyi teret pakolhatunk tele, hét személlyel pedig 207 liternyi hely marad a poggyásznak. Az ülések mozgatása követi a Dacia puritán hagyományait, csak kérdés, hogy a faék szintjét hozó megoldások meddig bírják majd az igénybevételt.

Keresve találunk bőséggel az olcsóságról ordító részleteket, az ajtók súlytalan bádoghanggal csapódnak, az ülések csak durván rántva mozdulnak, de mindez apróság egy kisautók áráért kínált családi egyterűtől.

Versenyző biztos nem lesz a Lodgy sofőrje, hiába volt a jégralis felvezetés, a jól bevállt 1.5 dCi dízel inkább a takarékosság terén vitézkedik. A benzinhívők is két blokkot kapnak, a jól bevált 1.6 MPI mellett feltűnik egy új 1.2 literes turbós 115 lóerős benzines, az ígéret szerint nagyszerű fogyasztással, kellő erővel.

Az összbenyomás bíztató, a Lodgy ára várhatóan még az extralistát biztos kézzel pipálva sem éri be a konkurenciát, ez pedig elég vaskos előnynek tűnik ahhoz, hogy elnyomja a román egyterű hibáit.