„Véleményem szerint ez nem lehetséges, feltehetően adminisztrációs hiba vagy elírás történt. Kérem, hogy amennyiben módjában áll, a rendelkezésére álló fénykép vagy dokumentum alapján szíveskedjen megadni a gépjármű típusát és színét, hogy a közöttünk fennálló nézetkülönbséget mielőbb rendezzük” – így reagált írásban G. az Állami Autópálya Kezelő Zrt.-től (ÁAK) érkezett fizetési felszólításra a minap.
Azért nevezte lehetetlennek a matrica nélküli úthasználatért kirótt büntetést a férfi, mert a bírságlevélben megnevezett rendszámú járművet ellopták tőle. Még 1994-ben. Azóta se híre, se hamva.
Felszólításában az ÁAK – ahogy szokás – percre pontosan megnevezte, hogy az M7-es jobb oldalán a 28-as kilométerkőnél történt a jogtalan autópálya-használat. A levélben megnevezték a rendszámot, és azt is, hogy D1-es kategóriáról van szó, de hogy pontosan milyen járművet fényképeztek le ezzel az azonosítóval, azt már nem.
Válaszlevelében G. sem árulta el, hogy réges-rég valóban volt egy ilyen rendszámos, egyébként hófehér 1500-as Ladája, csakhogy azt 18 éve elloptak tőle Budapesten, a Honvéd Kórház parkolójában. Sőt, ő maga kérte, hogy konkretizálja a hatóság, ugyan mi alapján küldtek neki bírságot. „Dolgozzanak egy kicsit” – mondta a férfi a Vezess.hu-nak.
„Elnézést kérünk”
Nem ismert, hogy szerepel-e az adatbázisokban a két évtizede ellopott autó – Képünk illusztráció
A meglepetések ezzel nem értek véget, ugyanis a hivatalos felszólításra küldött válasz-emailjére egy elnézést kérő levél érkezett postán. Az ÁAK vezetői által szignózott papír közölte a nemrég még megbírságolt férfival, hogy immár semmisnek tekintheti a felszólítást, egyben sejtelmesen odaírták, hogy „ismételten vizsgálatot kezdeményeztek az érintett ellenőrzési ügyben”.
Kissé rejtélyesnek tűnik mindez. Érdekes például, hogy G. történetesen tényleg rendszeresen járt az M7-es megnevezett szakaszán a Ladával, merthogy arra van a telke. Igaz, mindez két évtizede történt. Furcsa, hogy az autópálya-kezelő G. kifejezett kérése ellenére sem tudta megnevezni, hogy milyen típusú és színű autót fotózott le, vagy nem akarta.
Pedig ebből kiderülhetne pár dolog. Például, hogy még mindig használja-e valaki a fehér Ladát. Vagy az, ha egy teljesen más járművön van a rendszám,vagyis visszaélnek vele, miközben még mindig G. nevén van a kocsi, holott ő bejelentette annak idején a bűncselekményt.
Nem közölték az előbb megbírságolt, utóbb megkövetett férfival azt sem, hogy pontosan mit is vizsgálnak, ráadásul ismételten. Az meg kimondottan meglepő lenne, ha az ÁAK rendszere nem használná a körözött járművek adatbázisát.
„Nem készül fotó a járműről”
Az Állami Autópálya Kezelő Zrt. tavaly 170 ezer bírságot postázott, ebből 170 esetben éltek panasszal a megbüntetettek, ami az ügyek egy ezreléke. A cég közlése szerint a reklamációk oka általában a rossz minőségű fotó, vagyis a nem egyértelműen leolvasható rendszám volt.
Az ÁAK ellenőrzése kizárólag a rendszámokra koncentrál, a fixen rögzített vagy a mobil kamerák által készített úgynevezett ellenőrző felvétel nem a járműről, hanem csak annak azonosítójáról készül. Ami érthetetlen, hiszen maga az ÁAK állítja, hogy akár egy, a rendszámtáblát rögzítő csavar behajlítása is alkalmas lehet a rendszer megtévesztésére.
Nem tudni, hogy az ÁAK kamerái pontosan mit rögzítettek
„A teljes járműről fényképfelvétel nem is készül. Ennek ellenére a rendszám közvetlen környezete valamilyen mértékben látszik/látszódhat egy a fotón (pl. hűtőrács, lökhárító stb.), ami változó, egyebek mellett a felvétel helyétől, a napszaktól, fényviszonyoktól függően” – állítja az autópálya-kezelő, ami nyilvánvalóan hibaforrás lehet. Így ugyanis az sem derülhet ki feltétlenül, hogy azon az autón van-e a rendszám, mint amelyikhez hivatalosan tartozik.
Ebből az is következhet, hogy akár egy lopott autóval keresztül-kasul lehet autókázni az országon az ÁAK kamerái szeme láttára, elég lehet, ha egy „tiszta” azonosítót szerel a tolvaj a körözött kocsira, és arra vesz matricát. Tényleg nem akarunk ötleteket adni, de egy éves matricával legalizált rendszám talán egy családon belül is járhat autóról autóra, mikor éppen ki akar autópályán közlekedni. Pedig elég lenne egy olyan rendszer, ami az autó orrát lefotózza. Ezen látszódna a rendszám mellett a kocsi márkája, típusa és a színe.
„Megszűnt az adatkezelés célja”
A rendszámokról készült felvételeket az esetleges kifogások után megvizsgálja a cég. „Ha egy ilyen utólagos ellenőrzésnél felmerül valamilyen kétely a rendszámmal kapcsolatban, akkor további protokollok lépnek életbe az ügy tisztázása érdekében” – állítják, de hogy ezek pontosan mit takarnak, azt nem tudjuk.
Mint ahogyan azt sem, miként kaphatott a 18 éve ellopott Ladája után fizetési felszólítást a minap a meglepett férfi. Amennyiben egyébként bűncselekmény gyanúja merül fel az utólagos vizsgálatkor, lopott, vagy hamis rendszámot vélelmez az ÁAK, értesíti a rendőrséget.
Többnyire azonban nem erről van szó, az útkezelő szerint a leggyakoribb hibaforrás a rendszám elírása, amiről jellemzően a benzinkutas tehet, akinek matricavásárláskor bediktálja a sofőr kocsija azonosítóját. De hibázhat az autós is, bár kevésbé lehet jellemző, hogy nem ismeri a saját rendszámát.
Nem bukkant fel eddig sehol, semmilyen ellenőrzéskor a Lada. Vagy a rendszáma
Mindenesetre fontos figyelni arra, hogy 2012 januárjától ilyen esetekben a pótdíj kézhezvételétől számítva már csak 30 napja van a matricát hibásan rögzített rendszámra vásárló autósnak az ügy tisztázására. Az elmúlt években a végrehajtás legvégén is volt erre lehetőség.
Gyakori még a megrongált rendszám okozta probléma, vagy éppen egy járművásárlást követően, de még az átírást megelőzően történt fotózás is okozhat bonyodalmakat, és persze fény derül visszaélésekre is.
A Lada esetében máshol kerülhetett homok a fogaskerekek közé. A rendszám alapján az ÁAK a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) adatbázisából szedi ki, hogy ki a jármű „ellenőrzéskori, hatóságilag bejegyzett tulajdonosa vagy üzemben tartója”.
Érdeklődésünkre a körözött tárgyakat (nem járműveket) nyilvántartó ORFK közölte: „az Állami Autópálya Kezelő Zrt. ismereteink szerint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) közúti gépjármű-nyilvántartásából szerzi be az autópálya matricával nem rendelkező, de az autópályát igénybe vevő járművek tulajdonosainak adatait. A közúti járműnyilvántartásból történő adatszolgáltatás során sor kerülhet a körözés tényének közlésére is – amely információhoz a KEKKH a rendőrség körözési nyilvántartásából juthat hozzá.”
Akkor mégis hogyan történhetett meg a büntetés? Először körbeírtuk a ladás sztorit az autópálya-kezelőnek, de azt mondták, csak a konkrét adatok ismeretében lenne módjuk válaszolni. Ismételten beszéltünk a férfival, akinek az engedélyével megneveztük az ügyszámot, elárultuk nevét, idéztünk a birtokunkban lévő levelekből, majd ismét kérdeztünk, mindhiába.
Csak „az érintettől (gépjármű tulajdonosa, illetve üzembentartója) származó szabályos meghatalmazás (két tanú által is aláírva) bemutatása esetén válaszolhatunk” – így az ÁAK.
De lehet, hogy már ez sem érne semmit. Hiszen „ha az ügy lezárult, mint a konkrét esetben ez is (követelés érvényesítésre került stb.), akkor már nem kezelhetjük az ügyfél adatait (ti. megszűnt az adatkezelés célja)” – közölte az autópálya-kezelő.
G. amúgy ma már nem vezet. A Lada után pár évvel egy Škodát loptak el tőle, rá ismét csak pár évvel egy céges Opel Astrát.
(Amennyiben van olyan története, amelyben ön szerint hibázott egy hatóság, kérjük, írja meg az auto@sanomamedia.hu címre!)
