Ennyiért lehetetlen autót kapni!

Az autóvásárlás boszorkányos művészet, mindenki ért hozzá, akár a focihoz. Mert szinte mindenki autózik, és saját tapasztalatai alapján, jó magyarként meg is mondja a tutit. Például arról, hogy mennyiért érdemes autót venni. Tényleg, jó kérdés, mennyiért éri meg? Az első szempont minden esetben az, hogy mennyit szánunk rá. Sokan csak a hónapokig törzsmenüt képező zsíros kenyér vacsorák után látják be, mennyire fontos kiindulási pont ez. Nyújtózkodás, takaró, megvan mindenkinek, tehát vadászunk a legolcsóbbra. Kimondani könnyű, számszerűsíteni már annál nehezebb.

Számoljunk átlagbéla átlag elvárásaival, aki ténylegesen a magyar átlagéletet éli, és nem a statisztikák szerint szuggeráltat. Neki, ha autó kell, akkor egy legalább négy személynek elégséges helyet adó kompakt autót/kisautót keres, minél alacsonyabb fogyasztással és felmerülő költséggel. Ebben a kalapban rengeteg autót találunk, erről szól az autógyártás, ezer tippünk lehet, ezerféle árral. Itt jön a képbe a tanácsadó ember, aki azt mondja: „Béla barátom, soha, de soha ne vegyél autót ötszázezer alatt!” Nem említ típust, évjáratot, csak érzi, hogy ez a határ, és az összeg alatt csak időzített bombaként ketyegő romhalmazok várják a gyanútlanul pénzt herdáló Béla barátot.

Az említett összeg változhat, de a legtöbb határhívő körülbelül háromszázezer és félmillió közti árat lő be, ha szóba kerül, mennyiért nem venne soha autót. Szilárd elképzelésük a megbízhatóság kérdésén alapszik. Mert az olcsó autónak híg a leve. Mindig. Igazuk van? Egyértelműen nincs. A vezess.hu használtautó-keresője nem egy ellenpéldát szolgáltat, már 200 ezer forint körül is találhatunk tuti autókat, de szerintünk körülbelül háromszázezer forint az az összeg, amiből kijön egy viszonylag megbízható, használható, nem veteránkorú autó. Igaz, látatlanban autóról véleményt mondani nagy sületlenség, ezért csak a típusok nagy átlagát ismerve mondunk pár védő szót az olcsón mért autók mellett.

Csak kérdezzük meg Google barátunkat a témában, nála a legtöbb helyen a Suzuki Swift ott szerepel az ajánlatok között, jogosan. Már mi is ezerszer megénekeltük erényeit, hátrányait, annyi biztos, pénztárcánkat könnyen kímélhetjük vele. Bármelyik alkatrésze mond csütörtököt, a pótlást olcsón megúszhatjuk, a fogyasztás kedvező, de elsősorban a minden emberi gazságnak ellenálló technika szól mellette.

Háromszázért már fiatalabb autók is horogra akadhatnak. Igaz, ha ilyenre vágyunk, a felzárkózás közepén evickélő koreai autógyártás termékeivel kell beérnünk, az ismert európai típusok azonos korban még borsosabb áron kaphatóak.

A Daewoo megboldogult márkajelzésével egész sok autó talált nálunk gazdára a kilencvenes években. Egy jól felszerelt tíz-tizenkét éves Lanos bőven megér ennyit. Az Opeltől származó benzinmotorokkal nincs gond, bár a fogyasztás mindegyik esetében magas, városban legurul a tíz liter. A vezethetőség a lágy futómű és a pontatlan kormány miatt inkább elviselhető teher, mint élmény. A fenntartás költségeit a megbízhatóság szorítja le, az apróbb elektromos gondokon, és a párásodó első fényszórókon kívül nagy tömegben előforduló problémákról nem tudunk.

Az ésszerűséget szem előtt tartó európai autót keresők választása lehet még félmillióig a Skoda Felicia. Már a Volkswagen csoport szárnyai alatt készült a típus, ami már bemutatásakor semmilyen volt, ma pedig még inkább az. A Swiftet legalább körbeszidják sokan papírvastagságú lemezei miatt, de a Skoda minden vitán kívül áll. Térkínálata jó, komfortos, kényelmes, a kombinak csomagtere is bőséges. A kínálat legjavát az ősi 1.3 literes motorral szerelt Feliciák adják, 54 lóereje csak fájdalmas sóhajra elég, előzésre semmiképp. Később, 1997-ben megjelentek az első 68 lóerős verziók, ami hasonló 6-8 literes fogyasztás mellett élénkebb menetdinamikát hoztak. Az 1998-ban elvégzett ráncfelvarrás (Octavia hűtőrács) utáni autók még jobban tartják az árukat, ahogy az 1,9 literes szívódízelek is.

Annyiban el kell ismerni a határhúzók igazát, hogy ezek az autók ha nem is azonnal, de pár hónapon belül biztos produkálnak valamilyen tünetet, de a megfelelő választással legalább befolyásolhatjuk, hogy mennyi pénzt emészt majd fel mindez.

Ezért érdekes kérdés az olcsó japán autók témaköre. Motorikusan a kilencvenes évek derekáig a ténylegesen Japánban gyártott típusok megbízhatósága nem érdem nélkül érett legendává. A Honda Civic, az 1992-1996 közötti Mitsubishi Lancer, az Almerát megelőző Nissan Sunny, Mazda 323 vagy Corolla is jó vétel lehet. Csakhogy ezeknél általában komoly lakatosmunka lapul a lemezek alatt, és ennek költsége még magasabb lehet, mint egy fájdalmasnak tűnő mechanikai problémáé.

Nem kérdés, sikeresen kifoghatunk egy jól használható autót, akár háromszázezer forint alatt is. Amiben mindenképp kompromisszumot kell kötnünk ilyenkor, az a biztonság. Ezeknél a húszéves autóknál nincs EuroNCAP csillag, se ABS, se légzsák, csak a felkészült sofőr, és a szerencse.

Az igazán olcsó autók tárháza, a vezess.hu használt autó keresője további példákkal szolgál!