A versenyhétvége
A Forma-1-es versenyhétvége öt eseményből áll össze: pénteken két másfél órás, szombaton egy egyórás szabadedzést tartanak, amelyen a csapatok az autó beállításait, új fejlesztéseit próbálják ki. Szombat délután tartják a rajtsorrendet meghatározó kvalifikációt, míg magát a nagydíjat vasárnaponként rendezik.
A kvalifikáció
A kvalifikáció vagy más néven időmérő edzés eredménye határozza meg a futam rajtsorrendjét. Az egyórás edzés három szakaszra (Q1, Q2, Q3) tagolódik, az első 20 perces részben a teljes mezőny fut, a végén a leglassabb hét pilóta búcsúzik, a második, 15 perces menetben szintén ugyanennyien, a 10 perces zárószakaszban már a top10 helyeit osztják ki.
A versenyre nem kvalifikál mindenki automatikusan: a Q1-ben futott leggyorsabb kör 107 százalékát sem teljesítő autók elvileg nem indulhatnak vasárnap, bár a versenybírók méltányossági alapon engedélyezhetik a rajtot. A top10-be bejutó és ott mért kört teljesítő pilótáknak vasárnap azzal a gumiszettel kell rajtolniuk, amelyen legjobb idejüket teljesítették.
A futam
A Forma-1-es futam alapesetben állórajttal indul. A versenytáv 305 km, plusz az utolsó kör befejezéséhez szükséges távolság (a pályák hosszától függően 40-80 kör). Az F1-es verseny normális esetben legfeljebb 2 órát tarthat, ha a futamot meg kell szakítani, akkor a szünettel együtt maximum 4 órás lehet.
A nagydíjon az első 10 kap pontokat. Ha a mezőny nem jut el a versenytáv 75 százalékáig, a szokásos pontértékek felét osztják ki.
Világbajnokság, pontrendszer
A Forma-1-es világbajnokságban két bajnokság fut párhuzamosan, egyrészt a pilóták egyéni küzdelme, másrészt a csapatok – pontosabban konstruktőrök küzdelme zajlik. A végső sorrendet az összes nagydíjon szerzett pontok összege határozza meg.
A futamokon az első tíz versenyző kap pontot (25, 18, 15, 12, 10, 8, 6, 4, 2, 1), a konstruktőri bajnokság eredményét a csapatok két pilótája által szerzett pontok összeadásával számítják.
Az idény alatt pontot nem szerzett pilóták és csapatok sorrendjét a legmagasabb helyezés dönti el és ugyanez igaz a pontegyenlőségre is.
Versenybírók, büntetések
Az F1 sport- és műszaki szabályait a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) hozza és tartatja be. Az autók műszaki szabályosságát az FIA ellenőrei vizsgálják, a pilóták által vagy a csapatok által elkövetett szabálytalanságokat első körben a hétvégére kijelölt stewardok szankcionálják, ha kell. A versenybírói testület 3+1 főből áll, az FIA három emberét tanácsadóként egy korábbi, jelentős tapasztalattal rendelkező autóversenyző segíti.
A versenyeken a leggyakoribb büntetések a bokszutca-áthajtás vagy az ún. stop&go, amikor a vétkes pilótának 10 másodpercet várakoznia is kell. Ezeket a futam után is ki lehet osztani, ebben az esetben 10 és 20 másodperces időbüntetésnek felelnek meg. Utólagos büntetésként alkalmazható a következő futamra érvényes öt-tíz helyes rajtbüntetés, de pénzbírságot is kaphatnak a versenyzők vagy a csapatok. Kirívó esetekben alkalmazható diszkvalifikáció, egy vagy több versenytől való eltiltás és akár a világbajnokságból való teljes kizárás is.
A versenyhétvége lebonyolítását az FIA által delegált versenyigazgató végzi, kollégáival közösen ő ítéli meg a pálya állapotát, indítja, felfüggeszti vagy leinti a futamot, ad figyelmeztetéseket a résztvevőknek. A versenyigazgatóság jelzéseit alapvetően zászlójelekkel közlik a pályán tartózkodó pilóták felé, természetesen ma már a rádió és az autók kormányába beépített jelzőfények is segítenek.
A zászlók
A Forma-1-es versenyeken számos színes zászló kerülhet elő, mindegyik mást és mást jelent. A sárga veszélyre, óvatosságra int, és a pálya adott szakaszán tiltja az előzést. A dupla sárga ennek hangsúlyosabb változata. A sárga-piros csíkos zászló a pálya felületén lévő veszélyt (olaj, törmelék) jelzi. Ezeket zöld zászló lengetése oldja fel.
A kék zászló a lassú (lekörözött) versenyzőket figyelmezteti arra, hogy mögöttük gyorsabb versenyző érkezik, elengedése kötelező.
A piros zászló az edzés vagy futam megszakítását, felfüggesztését jelenti, a fehér a futam utolsó körét jelzi, míg a kockás zászló az esemény teljes lezárását mutatja.
Előkerülhet még az átlósan osztott fekete-fehér zászló, amely sportszerűtlen viselkedésre figyelmezteti a rajtszámmal azonosított pilótát, a fekete alapon narancs kör műszaki hiba miatt rendeli a bokszutcába a számmal azonosított autót, míg a teljes fekete lobogó a versenyző azonnali kizárását jelenti.
A zászlójelzéseket a legtöbb modern pályán LED-es fénytáblákon is megjelenítik, ahogy a versenyigazgatóság által elrendelt biztonsági autós szakaszt is.
A biztonsági autó
A biztonsági autó (safety car, SC) baleset vagy a pálya más okból versenyzésre részlegesen alkalmatlan állapota idején gurul be. A mezőnynek ekkor fel kell sorakoznia az SC mögött, majd meghatározott köridőhöz kell tartania magát. Az előzés ilyenkor tilos, csak a lekörözött, „rossz pozícióban” lévő autók mehetnek körbe, hogy a mezőny végén helyükre kerüljenek.
A biztonsági autós szakasz alatt a bokszutca látogatható, de büntetések letöltésére nem használható.
A biztonsági autó távozását egy körrel előbb jelzik, a futam újraindulását az SC kiállása után a versenyt vezető pilóta felvezetése mellett repülőrajttal hajtják végre.
A gumik
Az F1-ben száraz körülmények között minta nélküli, ún. slick gumikat használnak. A sportág szállítója, a Pirelli négyféle keveréket gyárt ezekből (szuperlágy – piros, lágy – sárga, közepes – fehér, kemény – szürke), a versenyhétvégékre pedig kettőt-kettőt szállít közülük. A gyártó kétféle, bordázott felületű esőgumit is kínál, az átmeneti a zöld, az extrém esős a kék jelzést kapja.
A száraz gumikból pilótánként 11 garnitúrát kapnak a csapatok (6 keményebb, 5 lágyabb), de a szabadedzések után vissza kell szolgáltatni néhányat, az időmérőre és a versenyre összesen 3-3 szett marad a két keverékből. Ha a futam száraz körülmények között zajlik, a versenyzőknek legalább egyszer minkét keveréket használniuk kell a versenyen. Ha a pályát hivatalosan is nedvesnek nyilvánítja a versenyigazgatóság, a száraz keverékekre vonatkozó előírás automatikusan hatályon kívül kerül.
Üzemanyag, tankolás
Más szériáktól eltérően F1-ben a hétköznapi utcai autókban alkalmazotthoz nagyon hasonló benzint használnak, az üzemanyag néhány különleges adalékanyagtól eltekintve megegyezik a hagyományos benzinnel, egy Forma-1-es autó akár egy sima kúton is tankolhatna.
Az F1-ben a nyolcvanas években vált bevetté a futam közbeni újratankolás, amely jócskán kitágította a stratégiai lehetőségeket, ezt azonban a 2010-től biztonsági és költségcsökkentési okokból betiltották, az autók ma teli tankkal kezdik a futamot.
Motorok, sebességváltók
A Forma-1-es autók 2006 óta 2,4 literes V8-as motorokat használnak, a szabvány 2014-ben változik majd, amikor 1,6 literes turbós V6-osk váltják a mostani erőforrásokat.
A motorok érdemi fejlesztését a 2007-es idény végén költségcsökkentési okból befagyasztották, azóta pedig a kötelező élettartamukra is született előírás. Eszerint egy versenyző legfeljebb nyolc új motort használhat egy szezonban. Ha ezen felül újabb friss erőforrás kerül az autóba, azért minden egyes alkalommal tízhelyes rajtbüntetés jár.
Hasonló szabály vonatkozik a sebességváltókra: ezeknek az alkatrészeknek az előírás szerint öt versenyhétvégét (pontosabban időmérőt plusz futamot) kell kibírniuk csere nélkül. Az ennél korábbi csere minden egyes alkalommal öthelyes rajtbüntetést jelent. Ha egy versenyző műszaki hiba vagy egyéb külső ok miatt kiesik a futamon, a következő versenyre szankció nélkül kaphat új sebességváltót.
A KERS és a DRS
A Forma-1-ben 2009-ben vezették be, majd 2011 óta használják általánosan a mozgásienergia-visszanyerő rendszert, a KERS-t. A berendezés a fékezésnél felszabaduló energiát tárolja egy akkumulátorban, amelyet gombnyomással használhat fel a pilóta. A KERS körönként legfeljebb 6,6 másodpercig ad plusz 80 lóerőt, újabb használata a célvonalon való áthaladás után lehetséges.
Az F1-ben az előzések elősegítésére 2011-ben bevezették a légellenállás csökkentésével a végsebességet növelő rendszert, az ún. DRS-t. A megoldás lényege, hogy a hátsó szárny felső lapjának nyitásával csökken az autó légellenállása, ezzel pedig nő a sebessége.
Az edzéseken és az időmérőn a pilóták száraz körülmények között gyakorlatilag korlátozás nélkül használhatják a rendszert, de a versenyre már szigorú előírások vonatkoznak.
A futamon a DRS-t csak az FIA által előre kijelölt szakaszon vagy szakaszokon lehet bevetni. Ezek általában egyeneseken, 600 méter hosszan helyezkednek el. A szárny nyitásának feltétele, hogy az üldöző autó egy másodpercnél kisebb hátránnyal kövesse a másikat a mérési pontnál. Ha ez fennáll, az elsőre meghatározott aktivációs ponton nyithatja a DRS-t, amely aztán az első fékezésig marad éles, akár sikerült az előzés, akár nem.
Az FIA szimpla, dupla vagy két egymástól független DRS-zónát is kijelölhet a pályákon. A kettős zónáknál vagy egy mérési pont után lehet kétszer használni az eszközt, vagy mindkét zóna előtt van egy-egy mérési pont. A futam első két körében és hivatalosan esősnek nyilvánított körülmények között tiltott a DRS.
