„Szlovákiából sok magyar jelentkezett a kettős állampolgárságra. A szlovák törvények szerint csak akkor lehetnek kettős állampolgárok, ha rendelkeznek magyar állandó lakcímmel. Sokan ezért bejelentkeztek a rokonokhoz. Na, most ha ők jönnek rokonlátogatásra, azonnal meg lesznek büntetve, mert kettős állampolgárok akartak lenni. Büntetjük őket! Felháborító!”
„Ez hihetetlen. Mi most akarunk hazamenni kocsival Írországból. De hogy induljak el három gyerekkel, amikor nincs garantálva, hogy ezzel a nyolcéves, szinte semmit nem érő autóval haza is tudunk jönni. Egy autó miatt dobjam el a személyim vagy lakcímkártyám? Vagy tagadjam meg a magyarságom?”
Néhány jellemző példa arról, mit is írnak olvasóink a külföldi rendszámos szabályozással kapcsolatosan.
Rogán és a német rendszámos tesztautó
Az autós újságírók mindennapos munkaeszköze a tesztautó, amelyek közül többet külföldi rendszámmal kapunk meg az importőröktől. Így járt például nemrégen Magyarországon az Év Autója rangos díj nyertese, az Opel Ampera német rendszámmal, de a Nissan például cseh azonosítóval adja át a kocsikat.
Információink szerint az egyik importőr Rogán Antalnak is át akar adni kipróbálásra egy tesztautót – német rendszámmal. Úgy tűnik, ezúttal személyesen találkozhat olyan helyzettel a képviselő, amikor egy külföldi rendszámos autót nem feltétlenül csak adóelkerülők használhatnak.
Német rendszámos tesztautó a rakparton
Azután éledt fel a vita erről, miután megírtuk: két minisztérium a törvény életszerűbbé tételére készül, a jogszabály félresikerült januári módosítását jegyző Rogán Antal viszont az ellenkező irányba menne.
Szükség van precíz törvényre
A külföldi rendszámokkal való trükközés gyökerei 2004-ig, Magyarország uniós csatlakozásáig nyúlnak vissza, ezt követően vezette be ugyanis az akkori kormány a regisztrációs adót. A külföldről behozott autókra kivetett sarc ellen felszólalt azóta Brüsszel is, de a mindenkori magyar kabinetek az évi sokmilliárdos bevétel miatt a mai napig ragaszkodnak hozzá. Csakhogy a regadót nem mindenki fizeti ki, az adóelkerülők kész iparágat építettek ki a hazai jogszabályok kijátszására. Ennek lényege, hogy a kint vásárolt, de itthon használt autók tulajdonosait (magánszemélyeket vagy cégeket) külföldre jelentik be, vagy eleve kamucégeket hoznak létre (jellemzően Szlovákiában vagy Németországban), így az akár több milliós adót, plusz a hazai forgalomba állítás költségeit megspórolva külföldi azonosítóval járnak idehaza.
Egyes becslések szerint akár 30 ezer adóelkerülő is közlekedhet így a hazai utakon, ami a számítások szerint több tízmilliárd forintos bevételkiesést okozhatott eddig a költségvetésnek. A becsületes állampolgárokat már ez is joggal felháboríthatja, de emellett a trükközők egy része megúszhatja a gyorshajtást, vagy a mozgássérülteknek fenntartott parkolóhelyek jogtalan elfoglalását. Különösen bicskanyitogató mindez úgy, hogy a csalók nagy része bő tízmilliós prémiumautókon használ idegen azonosítót. A Parking Kft. statisztikái szerint Budapest belvárosának egyes részein volt, hogy 43 százalékban luxusautók foglalták el a mozgáskorlátozottak helyeit, ezek nagy része külföldi rendszámmal.
Egyesek egzotikus azonosítóval ügyeskednek. Képünk illusztráció
A hatóságok sajnos komoly eredmény nélkül próbáltak fellépni a csalók ellen, pedig egyszer mézzel édesgették az érintetteket, máskor ágyúval lőttek rájuk. Erre csak két példa. Tavaly nyártól – ez a húzás is felháborított sokakat – lehetőséget adott a jogalkotó arra, hogy a korábban kicselezett regadó felének befizetésével legalizálhassák a járművüket a trükközők, ám az ajándékkal kevesen éltek. Ezt követte a januári szigorítás, ami gyakorlatilag 24 óráig engedélyezi idehaza az idegen azonosítós jármű vezetését annak, akinek bejelentett, állandó magyarországi lakcíme van.
A képviselő nem ért egyet az ombudsmannal
Csakhogy a módosítás annyira bárdolatlan lett, hogy akár számos tisztességes embert is megbüntethetnek a szervek. Már néhány héttel a törvény megváltoztatását követően panaszok sokasága árasztotta el az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalát, mire Szabó Máté vizsgálatot rendelt el, ennek a végén számos ponton elmarasztalta a jogszabályt.
Kifogásolta az ombudsman, hogy egy ellenőrzéskor a sofőrnek az út szélén kell dokumentumok sokaságát prezentálnia, plusz azok hiteles fordítását, utólagos igazolás már nem mentesít az eljárás alól. Indokolatlannak tartotta Szabó az akár 800 ezer forintos bírságot is, valamint túlzónak ítélte, hogy a jogszerűen használt külföldi rendszámos autót használó közeli családtagok szintén bírságot kaphatnak.
A szigorítást jegyző Rogán Antal a múlt héten levelet küldött a Vezess.hu-nak, amiben azt írta: „Szabó Máté ombudsman kifogásait ismerem, de egyikkel sem értek egyet.” Írásában a képviselő ezek közül a családtagok problémáját részletezte, a hazai jogszabályokra vonatkozó értelmezése szerint azonban a céges autónál tartós bérlettel, még magán autónál meghatalmazással átadható a családtagnak a jármű.
Rogán: Tévedtem!
Múlt heti cikkünkben egy évek óta Svédországban élő, és svéd rendszámos autójával időnként hazalátogatni igyekvő magyar helyzetét is megemlítettük. Rogán Antal erre reagálva azt írta: „A cikk elején említett svédországi példa azért nem állja meg a helyét, mert ha csak néhány napra látogat haza a külföldön dolgozó magyar állampolgár külföldi rendszámú autójával, akkor a 30 napos szabály természetesen kezeli a problémát.”
Honfitársunk egyébként megkereste az ORFK-t is, ahonnan precíz jogértelmezést kapott, ami szemben áll a Rogán-féle érveléssel, ezért elküldtük azt a képviselőnek, hogy reagáljon rá.
Rogán a kért határidőre válaszolt, és elismerte tévedését a saját neve által fémjelzett regulával kapcsolatban: „Múltkori nyilatkozatomhoz korábbi módosító javaslatomat vettem figyelembe, amely 30 napos itt tartózkodást határoz meg. Tévedtem tehát, hiszen időközben életbe lépett a későbbi módosítás, amely a németországi szabályozással megegyezően 24 órás időtartamot ír elő.”
A minisztériumok finomítanak, Rogán nem tud róla, de ellenáll
Ezt megelőzően a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) levélben megerősítette kormányzati forrásból származó információnkat, miszerint a „külföldi rendszámok belföldi használatára vonatkozó rendelkezéseinek felülvizsgálatát kezdeményezi. A Belügyminisztérium (BM) bevonásával és az ombudsman felvetéseinek figyelembevételével előkészített módosítási javaslat egyeztetése hamarosan megkezdődhet” – írta a minisztérium.
Iparág épült rá. Képünk illusztráció
Támogatják, vagy megvárják a tervezetet a képviselők
Egyelőre nem nyilatkozik a fejlesztési tárca arról, hogy mikor kerülhet a parlament elé a módosítás, de azt megvitatja majd az Országgyűlés gazdasági bizottsága is, amelynek felhívtuk néhány prominens fideszes tagját, hiszen kormánypárti többség uralkodik a bizottságban.
Nem kerülhetők el az ilyen jellegű ellenőrzések – állítja a NAV
Párttársához hasonlóan szeretné nyilatkozat előtt megismerni a módosítást Wintermantel Zsolt újpesti polgármester is, aki a közlekedési albizottságnak is tagja. A részben közlekedésmérnök végzettségű politikus azonban két dolgot még fontosnak nevezett. „Nagyon nem szeretem, hogy egyesek külföldi rendszámmal közlekednek, miközben életvitelszerűen itt élnek. Ugyanakkor minden törvénynek célszerűnek és ésszerűnek kell lennie. A cél az adóelkerülés akadályozása, de ésszerűnek kell lennie, az élethez kell igazodnia, különben bosszantja az embereket és a hatóság sem tud jól dolgozni” – fogalmazott.
Szinte láthatatlan ellenőrzési eredmények
Rogán azt mondja, „véleményem szerint a törvénynek szigorú és következetes ellenőrzéssel érvényt kell szerezni”. Nem tudjuk, hogy a képviselő mennyire ismeri például a Nemzeti Adó és Vámhatóság március 2-án indított országos rendszámellenőrzésének eredményeit, de azok nagyon szerények.
Annak ellenére, hogy az adóellenőrök állandóan állítgatják a külföldi rendszámos kocsikat (tehát nem csak akciószerűen), és annak ellenére, hogy nem csak fix pontokon állítgatják meg a sofőröket, hanem menet közben is kiszedik őket a forgalomból, másfél hónap alatt mindössze 13 eljárást indítottak, amiből csupán 2 határozat született.
