Néha kerülhetünk olyan elmeállapotba, hogy a szinapszisaink között keringő legvágyottabb négykerekű egy Volvo. Nincs ezzel semmi baj, nem kóros elváltozás, sőt amikor a betontépő autóbuzi megcsaládosodik, keresve sem találhat ennél jobb megoldást.
Az ok egyszerű, a Volvo miatt sosem telepít patkánykolóniát kertünk végébe a szomszéd, a konszolidált felelősségteljes unalom szobra a svéd márka. Lesajnált lomha kocka, legalábbis a környezet szemében, de ha okosan választunk, bátran villanthatunk cinikus mosolyt a becsmérlőkre.
Mert a svédek bírják a tempót, csípik a turbót, a lóerőket, ezért a palettán mindig szerepelt náluk tisztességesen lépő batár.
A stílusteremtő
Kezdjük a legalján, mert az igazi Volvo esszencia a nyolcvanas években burjánzott ereje teljében. Ma már fillérekért utánunk dobják a 740-760 típusokat, amelyek kombi változata simán benyeli a felfújt strandkrokodilt (992-2120 liter), és méltán jár nekik a legkockább Volvo elismerő cím. Nem szabad sokat bámulni, mert a csak élekkel határolt forma kiszakíthatja a retinánkat, ha valaki a korszak amerikai akciófilmjeinek kellékautójára fáj a foga, európai köntösben, nincs ennél jobb. Mai napig masszívitást sugároz, és Volvóhoz méltóan a korszak legbiztonságosabb autójaként tartják számon. 
Egy verhetetlen érv szól mellette, ha a családi kupaktanács asszonyfelét kell meggyőzni, a tágas, biztonságos vas előnyei cáfolhatatlanok.
A kombik praktikuma és tágassága első osztályú

A kombik praktikuma és tágassága első osztályú

Kényelmes, ringó hajó, elektromosan állítható mindennel, hátsókerék-hajtással. Utóbbit nehéz élményfaktorként kezelni, hiszen a motorpaletta nagy része csak ráérős cammogásra elég. A dízelek meghibásodásra hajlamos hathengeresek a Volkswagentől kölcsönözve, tény a turbós volt a kor leggyorsabb gázolajpusztítója, de betegágy mivolta és zajos kulturálatlan működése nem teszi ajánlottá. 
Kényelmes és szögletes a belső, de inkább kényelmes

Kényelmes és szögletes a belső, de inkább kényelmes

Kényelmes és szögletes a belső, de inkább kényelmes


A benzinesekkel már kevesebb gond akad, megbízhatóságuk jó, a turbó lehet problémás, illetve mind sokat eszik, kivétel nélkül. Ezért kövér lúd alapon a 2.3 literes turbós 177 lóerős ideális lehet, ha nem tunyult el az évek alatt, még kilenc másodperc alatt trappol százra. A magas fogyasztás miatt ennél a típusnál nem árt egyből egy gázszettet belekalkulálni az árba, ha jót akarunk magunknak.
A sok extrát feltétlenül próbáljuk végig vásárláskor, figyeljünk a 4+1 sebességű overdrive váltó működésére, és régebbi évjáratoknál a fokozódó rozsdaveszélyre.

Az utolsó kocka, kerek élekkel

A pár eladó 940/960 szintén ezt az érzést hozza, minimális különbségek vannak csak. A Volvókból kikopó kockulás utolsó modernebb aduásza a 850-es típus. Már nem a tegnap technikáját hordozza, és kétségkívül ez az egyik legjobban sikerült Volvo az elmúlt húsz évben.  Ha lehet még kényelmesebb, mint elődei, pár tétellel bővebb az extralista, szépen szól a gyári hifi, és ahogy az elvárható, a kombi esetén lenyűgöző a praktikum. Az anyósülés egy mozdulattal derékszögben előrebillenthető, így sika, kasza, léc bármi mehet a Volvo gyomrába. 
Kijavítom magam, az elképzelés sikerült jól, az autó már kevésbé. Legalábbis a megbízhatóság elég hullámzó képet mutat. Van akinek pénztemető, van ahol hűséges családi batár. Főleg a korai szériák problémásak, a 850 GTL elégtelen kenése a motor besülését okozta, gyakran megrepedt a szélvédő, valamint gondok akadtak az alapjárati szabályzómotorral. 
A kocka el van vetve!

A kocka el van vetve!

A kocka el van vetve!


A körültekintő választás fokozottan indokolt,  de a kései darabokra célzottan vadászva előbb-utóbb befuthat egy családnál megbecsült darab. 
Az öthengeres az igazi!

Sajnos a hátsókerék-hajtást ekkor már maga mögött hagyta a Volvo, viszont srófoltak a lóerőkön, ezért a 850 erős turbóbenzines motorral érdekes egyveleget ad. A leginkább vérpezsdítő a kétliteres öthengeres, 211 lóerővel. Tökös hangja, és tipikus turbós viselkedése felpezsdítheti a vezetést, alul lagymatag, majd a turbólyukat elhagyva jön a tűzijáték. A 7.3 másodperces sprint ma sem rossz, de mindez az elsőkerék-hajtással kombinálva nem leányálom. A hajtási befolyás komoly tényező, a Volvo szívesen tépi ki kezünkből a kormányt, de legalább nem érezzük feleslegesnek a herékben pangó tesztoszteront. 

A megfelelő karbantartás mellett tartósak a nagy turbós svéd vasak, használatuk zamatát mással összekeverni nem lehet,  viszont torkosak mind, és a kínálat a kitűnő vételtől az örök pokolig terjed. Egy verhetetlen érv szól mellette, ha a családi kupaktanács asszonyfelét kell meggyőzni, a tágas, biztonságos vas előnyei cáfolhatatlanok, és ezek farvizén már az öthengeres turbót is megszavazhatjuk magunknak szép csendben. 
Klasszikus kocka-Volvók tömkelege vár új gazdát a Vezess.hu használtautó keresőjében!