Veszprém mellett jártunk, a Continental első kelet-európai tesztpályáján. Ha valaki kétméteres kerítésre, szögesdrótra, és kutyás őrökre gondol, akik a jól álcázott, még nem létező tesztautók titkára ügyelnek, az nagyot téved. Bár itt is előfordulhatnak titkok, azok mégsem annyira látványosak, hogy érdemes legyen a közeli dombokról távcsővel pásztázni az aszfaltcsíkot.
A Veszprém közeli, 2009 novemberében átadott tesztpálya valahogy így fest a világűrből a Google térképén:
Maga a tesztpálya nem túl bonyolult, nem is túl nagytestű szerzet, a szokásos aszfaltcsíkokon kívül van egy hosszabb, a medencék aljához hasonló kerámiával burkolt, locsolással jégszerűen csúszóssá varázsolható felület, illetve direkt rázósra készített macskaköves, hitvány minőségű út is, szabályos süllyedéses-gödrökkel, valamint egy meredek úton megközelíthető domb is, és néhány kiszolgálóépület. Ennyi.
Fegyelem
Megáll, vagy nekimegy? A reklám után sem áruljuk el…
A biztonsággal nem vicceltek – bár még a buszban aláírattak velünk egy papírt, miszerint ha a tesztpályán elhunyunk, azt önként és mindenféle kártérítési igény nélkül tesszük – , de amúgy esélyt sem adtak nekünk arra, hogy kárt tegyünk az autókban, a pályában, vagy akár magunkban. Utóbbit annyira komolyan vették, hogy a fényképek elkészítéséhez is sírnunk kellett, hogy ne a biztos ötszáz méteres távolságból készíthessük el őket, hanem kicsit közelebbről. Szerencsére találtunk megfelelő kompromisszumot.
Ritkán látott képsorok következnek, megkergült Mercedes, és működő elektronikájú Alfa a tesztpályán:
Bár majdnem minden élő embernek a gumiabroncsok jutnak eszébe, ha azt hallja, Continental, ez mégsincs így jól, ugyanis a cég bevételének még egyharmadát sem teszi ki az abroncsgyártás. Sokkal inkább lehet rájuk úgy tekinteni, mint autóipari beszállító. Ebben viszont tényleg nagyok, az első öt legnagyobb beszállító között tartják számon a céget világszerte.
Magyarországon hét városban található Continental telephely, ahol összesen ötezer embernek adnak munkát. Gyártanak elektronikus vezérlő berendezésektől a légrugókon keresztül a az autóelektronikai szenzorokig szinte mindent, ami az autógyártással kapcsolatos.
Most is azért vagyunk itt, hogy különféle autóelektronikai berendezés működését demonstrálják nekünk. Bár a bemutató leginkább azoknak szólt, akik még életükben nem jártak tesztpályán, azért a fő mondanivaló mégis átjött: a blokkolásgátló és a menetstabilizáló a barátunk, illetve a többi elektronikai mágia – az adaptív távolságtartó tempomattól a lejtmenetvezérlőig – is boldogabbá és biztonságosabbá teszi az autózást.
A Mercedes rosszat sejt
A negatív főhős egy sokat látott, minden elektronikus segédtől megfosztott Mercedes C Coupé volt, mégis azt vártuk a legjobban, hogy végre vele mehessünk egy karikát. Már az első mutatvány, az ABS nélküli fékezés is rémes tapasztalat, sikít a gumi, az autó pedig irányíthatatlan. Bár nagyjából mindannyian tudtuk, hogy így lesz, élőben mégis ijesztő a látvány. Ugyanez félig jégen, félig aszfalton már kifejezetten szórakoztató dolog a végtelennek tűnő pörgéssel.
Akár egy szappanos medence alja, úgy csúszik a vizes kerámia felület
Aztán kipróbálhatjuk – utasként és nem tesztbábuként – a Volvo koccanásgátló rendszerét – a gyalogosmentő rendszert mi már élőben is teszteltünk a svéd önkéntes Olaffal – valamint a távolságtartó adaptív tempomatot. Az XC60-as tesztautót vezető úrtól mégis sikerült megtudnunk valami érdekeset, mégpedig azt, hogy a jövőben olyan biztonsági rendszerek elterjedése is várható, amelyek a légzsák kinyílása után – ekkor jó eséllyel a vezető már nem ura a járműnek – állóra fékezi a kocsit, a további ütközések megelőzése céljából.
Bonus-track, egy korábbi tesztünkből:
Még fékeztünk-elindultunk egyet az ESP-s Alfával is, majd szép lassan hazafelé vettük az irányt. És közben leírtuk százszor, hogy a Continental nem egy gumigyár.
