Minden abroncsgyártó saját maga sorolja be termékeit, de ellenőriztetni lehet a minősítést
Ősztől kötelező, de már most is kiadható a gumiabroncscímke, amely segíthet biztonságosabb és a fogyasztást csökkentő gumit választani, ha tudjuk, hogyan kell értelmezni. Az A-G kategóriákat használó két minősítés a háztartási gépek energiatakarékossági osztályozásához hasonló, a harmadik értéket, a külső zajt decibelben adják meg, amelyet egy, két vagy három hanghullám-jelölés kísér.
Saját besorolás, erős kontrollal
A besorolást megalapozó értékeket a gyártók saját maguk mérik, amit a fogyasztó ellenőriztethet az adott állam által kijelölt laboratóriumban, ha felülértékeltnek tartja a gumit. Mivel a neves gumimárkák nem kockáztatják meg a botrányt, az abroncsokat viszonylag nagy tűréssel sorolták be, hogy az ellenőrző mérések során meg ne dőljenek. Hazánkban még nincs olyan akkreditált laboratórium, ahol hasonló vizsgálatot el lehetne végeztetni.
Határnap: 2012. november 1.
November 1. után csak a július 1. előtt gyártott abroncsokat lehet címke nélkül értékesíteni, ergo újabb gyártású gumiabroncsot csak tanúsítvánnyal együtt adhat el a kereskedő. A gumiabroncs gyártási idejét az oldalfalon látható DOT-szám mutatja meg, a 2712 (27. hét-2012) a vízválasztó, például a 2312 jelzésű még értékesíthető abroncscímke nélkül, a 3012 nem.
Gördülési ellenállás: környezetszennyezés és fogyasztás
A címke első oszlopa a gördülési ellenállásról tájékoztatja a vevőt. Elvben a gördülési ellenállás hat százaléknyi csökkentése eredményez egy százalékkal alacsonyabb fogyasztást, de ezzel elég nehéz kalkulálni. A sávok meghúzásakor az EU nagyon áttekintető megoldást választott: a kategóriák között váltva 1000 (tehát nem száz) kilométerre plusz-mínusz 1 literes fogyasztáskülönbséggel számolhatunk.
Három fontos tényezőt emel ki az abroncscímke, de nem elég kizárólagosan a gumik közötti döntéshez
Mennyi üzemanyagot spórolhat a gumi?
Százon 2-4 deci üzemanyagot takarít meg a csökkentett gördülési ellenállású abroncs
A fogyasztás 20-30 százaléka esik a gördülési ellenállás legyőzésére, aránya kis sebességnél, városban sokkal nagyobb, mint magas tempónál, ahol a légellenállás a fő tényező. Durván azt mondhatjuk, hogy ötből egy tank benzint írhatunk írható a számlájára. Ha a gördülési ellenállás hat százalékkal javul, az egy százalék fogyasztáscsökkenést jelent, a 10 litert fogyasztó autó gumicsere után kijön 9,9 literrel. A csökkentett gördülési ellenállású gumik száz kilométeren 2-4 deci üzemanyagot takarítanak meg átlagos autókkal.
Gyakorlatilag ugyanennyit számít a megfelelő légnyomás, ami ingyen beállítható. Ahogy csökken az abroncsnyomás, úgy növekszik a gördülési ellenállás, a futófelületre ható megnövekedett hajlító és nyíró hatások miatt. A túl alacsony nyomású abroncs használat közben sokkal jobban felmelegszik és ezt az energiaveszteséget a motornak kell kompenzálnia, több üzemanyag elégetésével. A Michelin mérései szerint 90 km/h sebességnél 1 bar nyomáscsökkenés 3-5%-os fogyasztásnövekedést eredményez. Egy 8 litert fogyasztó autó esetében 100 kilométeren akár 0,4 liter üzemanyagot lehet megspórolni csupán azzal, hogy havonta kétszer ellenőrizzük az abroncsok nyomását. Számít a megfelelő futómű-geometria is, ezért a kerekek helyes beállításával is lecsíphető néhány százalék a fogyasztásból.
Nehéz és könnyű haszonjárművekre is vonatkozik a szabályozás
A besorolás környezetvédelmi szempontból is lényeges, mert a benzin elégetésekor szénhidrogént oxidálunk, amiből szén-dioxid keletkezik. A fogyasztással arányosan a CO2-emisszió is csökken.
Fontos tudni, hogy a sportos abroncsok ezen a téren nem kapnak jó minősítést, például csak az E jelölést érdemlik ki. A peres gumik másban teljesítenek jól, hiszen kifejlesztésükkor a minél jobb tapadás és vezethetőség volt hangsúlyos.
Amin kibukik a gagyi: fékút nedves úton
Mivel a biztonság az elsődleges, ráadásul a legkisebb zúzás javíttatása is többe kerülhet a megspórolt benzin értékénél, a három minősítés közül mi a nedves fékút besorolását tartjuk a legfontosabbnak.
1998 óta működik a háztartási gépek energiafogyasztási besorolása. A gumiknál is beválhat
A csekély gördülési ellenállású gumik közül lehetőleg a vizes tapadásban A kategóriásat választanánk. A sötétzöld A azt jelenti, hogy 80-ról, vizes úton fékezve ezekkel a gumikkal áll meg leghamarabb az autó.
A kategóriák közötti lépések 3-6 méterrel hosszabb fékutat jelentenek. Például az A és az F között 80-ról satuzva 18 méteres lehet a fékútkülönbség, ami egy világ.
Amikor igazán jó gumikkal az autó áll, gagyi abroncsokkal még 60 körüli tempóval, nagyjából az Euro NCAP töréstesztek sebességével robog, ami rettenetes erejű becsapódást jelent.
A túlélésről dönthet 5-6 méter különbség
A minőségi abroncsoknál biztosak lehetünk a jó nedves tapadásban
De ha csak két kategória a különbség, 5-6 méterrel nagyobb fékút azt jelenti, hogy az egyik autóval sikerül állóra fékezni a zebra előtt, míg a másikkal majdnem 30-cal ütjük el a babakocsis anyukát.
Egy modern személyautó nagyjából 2000 lóerős fékteljesítménnyel képes lassulni, negatív gyorsulásban tehát a közepes vagy kis motorú autók is igen jól teljesíthetnek. Nagyon nem mindegy, mennyit enged hatni ebből a könyörtelen lassítóerőből a gumi.
A nedves tapadási besorolás sokat elmond az abroncs színvonaláról, a silány, olcsó keverékű gumik nedves úton szoktak leszerepelni a tesztekben, míg a márkás termékek többnyire ebben is jók.
Külső zaj: az egyik fő zajforrás
November 1-től csak címkével adhatóak el a július 1. után gyártott abroncsok
A harmadik kritérium a külső zajszintet jelöli, ami talán a legrémesebb zajforrása az autóknak. A gumihang a kis fordulaton járó motort és a szelet messze túlharsogja alacsony és közepes sebességnél.
A címkén egy hanghullám nagyon csendesen gördülő abroncsot jelent, amely több mint 3 decibellel halkabb a megállapított küszöbértéknél. Kettőt kapnak azok, amelyek maximum 3 dB-lel jobbak a határértéknél, a három hanghullám pedig a viszonylag zajos abroncsokat jelöli.
A címke korlátai
Előfordulhat, hogy a zárt értékelési séma miatt az A kategóriát elérő gumiabroncs-gyártókat nem motiválja majd további fejlesztésre a címke, hiszen nincs A+ vagy más szint, amiből a fogyasztó láthatná, hogy az adott gumitól még jobb fogyasztást várhat. A töréstesztek esetében már lejátszódott valami hasonló.
Fontos a független gumitesztek eredménye, amit például az Autó Magazin közöl téli és nyári gumikról is
Milyen gumit vegyek?
A címkén kiemelt jellemzők tudatosítják az emberekben, hogy ez a három tulajdonság nagyon fontos a gumiabroncsok kiválasztásánál, de a döntést nem elég erre a három jellemzőre alapozni.
Gumik között válogatva a címke bevezetése után is az a legfontosabb, hogy milyen vezetési stílushoz, mekkora teljesítményű autóra, hosszabb vagy rövid, városi utakhoz kell megtalálni a megfelelő abroncsot. Ezért nem lehet rávágni, hogy ez vagy az a jó gumi. A választásban továbbra is segítenek a nagy nyugati autóklubok illetve autós lapok független gumitesztjei, például testvérlapunk, az Autó Magazin hasábjain.
Többet ér a kényelem?
Mi azt javasoljuk, hogy a nedves tapadás legyen a fő döntési faktor. Az ebben egyformán jó besorolású gumik közül a sokat autózók vegyenek alacsony gördülési ellenállású abroncsot, de aki többnyire 80-100 körüli tempóval megy, ahol a gumizaj az elsődleges zajforrások egyike, annak a pár százalékos üzemanyag-megtakarításnál többet érhet egy igazán halk abroncs kényelme.
