F1-futam az Édentől Keletre
Huszonhat évvel ezelőtt, 1986 márciusában készült el a Hungaroring, melyen 1986. augusztus 10-én került sor az első Forma-1-es Magyar Nagydíjra.
Bernie Ecclestone, a Forma-1 irányítója a nyolcvanas évek közepén döntötte el, hogy a száguldó cirkusznak terjeszkednie kell, méghozzá a „vasfüggöny” mögé. Az F1-es autós gyorsasági világbajnokságot üzemeltető szervezet (FOA) elnökének terveiben akkor még Szovjetunió (főképp Moszkva), Kína, majd Jugoszlávia szerepelt, de végül, magyar származású barátja, Rohonyi Tamás tanácsára Budapest felé fordult a figyelme.
Gyors érdeklődés, majd magyarországi villámlátogatás után a fővároshoz közeli Mogyoródra esett a választása. A versenypálya rekordidő, nyolc hónap alatt készült el. 1985. szeptember 10-én írták alá a szerződést, október 1-jén kezdődtek meg a munkálatok, majd 1986. március 24-én a Drapál Emlékverseny kapcsán avatták fel a Hungaroring versenypályát. Az első Forma 1-es futamot 1986. augusztus 10-én rendezték a pályán. A versenyt Nelson Piquet, a Williams-Honda brazil versenyzője nyerte meg honfitársa, Ayrton Senna (Lotus-Renault) és a brit Nigel Mansell (Williams-Honda) előtt.
Így indult az első Magyar Nagydíj
A pályát a Formula 1 Gazdasági Társaság építette, és ennek vezetője gyakorolta az első öt évben a pálya vezetői jogait. Az első ötéves ciklus vége egybeesett a magyarországi rendszerváltozással, melynek következtében, az anyagi nehézségeket áthidalandó, a versenypályát öt évre Bernie Ecclestone-nak adták bérbe, aki ennek fejében vállalta további öt verseny megrendezését.
Ez a gyakorlat végül egyik fél számára sem vált be. Így 1994-ben megkezdődtek a tárgyalások Bernie Ecclestone és a Hungaroring Sport Zrt. akkori elnöke, Berényi János között. A tárgyalások eredményeképp a versenypálya tulajdonosi viszonyai 1995-re rendeződtek, és azóta a Hungaroring Sport Zrt. gyakorolhatja a tulajdonosi jogokat.
A jelenleg érvényben lévő szerződés értelmében 2016-ig biztosan rendeznek Forma-1-es futamot a Hungaroringen.
A Hungaroring
A Hungaroring a magyar főváros központjától 19 kilométerre, Mogyoród határában található: a létesítmény természetes völgyben fekszik, s karéj formájában lelátó öleli körül. A kiváló természeti adottságok miatt a nézőtér bármely pontjáról belátható a versenypálya nyolcvan százaléka.
Az aszfaltcsík teljes hossza 1986-ban, az átadáskor 4,013 km volt. Egy esztendővel később kisebb korrekciót hajtottak végre egy kanyarkombináció átvágásával, ezáltal egy járulékos előzési lehetőség biztosításával a versenypálya gyorsabbá vált, hossza azonban 3,968 km-re csökkent. Az 1997-es átalakítások során a célegyenes áthelyezése miatt 3,971 km-re módosult. A Hungaroring 2003-as átalakítása során a célegyenes meghosszabbodott, így a versenypálya hossza ma 4,381 km.
A célegyenesben az elérhető legnagyobb sebesség megközelítőleg 320 km/óra. A pálya szélessége a célegyenesben 15 méter.
A létesítmény honlapja szerint a burkolat szerkezete: 20 centiméter vastag kavicságyazaton és 20 centiméter vastag sovány betonlapon háromrétegű, egyenként 5 centiméter vastag aszfalt. A versenypálya legalacsonyabban és legmagasabban fekvő pontja között a relatív szintkülönbség 36 méter. A legnagyobb emelkedő 6,2 százalékos, míg a legnagyobb esés eléri a 7 százalékot.
Verseny a Kelet Monacójában
A hagyományosan augusztus első, az utóbbi években július utolsó napjain rendezett Magyar Nagydíjon jellemző a kánikula, igaz 2006-ban kimondottan hűvös, esős hétvége volt és tavaly is nedves pályán rajtolt a futam.
A Hungaroring a jelenlegi versenynaptár leglassabb állandó pályája, szűk, kanyargós jellege miatt pedig gyakran hasonlítják Monacóhoz. Az egymást követő kanyarok óriási koncentrációt követlenek a pilótáktól, „pihenni” csak a célegyenesben lehet egy kicsit, a hőség, a huplis, rázós aszfalt pedig fizikailag is az egyik legmegterhelőbb versennyé teszi a 70 körös Magyar Nagydíjat.
Egy kör a pályán
A Hungaroringen átlagosan csak a kör 57 százalékán nyomják tövig a gázt, komoly lassítást igénylő féktáv alig van, így a fékeket nem terheli túlságosan a helyszín, igaz, így a KERS feltöltése is nehezebb. A beállítások tekintetében a magyar pálya az idény legnagyobb leszorítóerőt követelő helyszíne, kulcsfontosságú a tapadás és a kanyarstabilitás.
A pole pozíció, azaz az első rajtkocka a rajt-célegyenes bal, tisztábbik oldalán fekszik. Mivel a Hungaroringen viszonylag ritkán rendeznek versenyt, a felület a hétvége kezdetén igen csúszós, poros, F1-es kifejezéssel „zöld”, a három nap alatt – végig száraz időt feltételezve – drasztikusan nő a tapadás a letakarított pornak és az aszfaltra felvitt guminak köszönhetően, legalábbis a versenyíven.
A fentiek miatt az előzés köztudottan nagyon nehéz, az egyetlen klasszikusan előzésre alkalmas szakasz a rajt-célegyenes és az annak végén található kanyar – a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) ide helyezi a DRS-zónát is a versenyre.
A gumiszállító Pirelli idén a lágy (sárga) és a közepes (fehér) keverékét hozza a versenyre. A meleg és a kanyarok okozta terhelés miatt az egy cserés stratégia valószínűtlennek tűnik. A bokszkiállás, pontosabban a bokszutcán való végighajtás 19 másodpercet igényel, ennyivel kell számolnia a csapatoknak.
Ki mit tud Magyarországon?
A kvalifikációs és versenykörrekord is 2004-ben született, előbbit Rubens Barrichellóé 1:18,436-tal, utóbbi Michael Schumacheré 1:19,071-gyel. 2011-ben az időmérőn Sebastian Vettel 1:19,815-tel szerezte meg a pole-t, a futamon Felipe Massa futotta a leggyorsabb kört, 1:23,415-tel.
A nagydíj történetének legeredményesebb csapata a McLaren, a 26 alkalomból tízszer nyertek a Hungaroringen, a Williams hét, a Ferrari öt sikerrel büszkélkedhet.
A Hungaroringhez több „elsőség” is kapcsolódik. 1992-ben Nigel Mansell sok-sok évnyi küzdés és balszerencse után megfoghatatlan volt, és a Magyar Nagydíjon elért második helyével megszerezte a bajnoki címet is – ez volt az első alkalom, amikor a Hungaroring világbajnokot avatott, 2001-ben Michael Schumacher lett a második, aki nálunk biztosította be a címet.
1993-ban Damon Hill pályafutása első futamgyőzelmét ünnepelte Magyarországon, őt 2003-ban Fernando Alonso követte – ezzel egyben minden idők legifjabb győztese is lett, egészen Sebastian Vetttel 2008-as monzai sikeréig -, 2006-ban Jenson Button, 2008-ban pedig a mclarenes Heikki Kovalainen csatlakozott az először nálunk győzők klubjához. Button 2011-ben pontosan 200. F1-es futamát teljesítette Magyarországon, amit a legmegfelelőbb módon, második itteni győzelmével ünnepelt.
1994-ben győzött itt első alkalommal Michael Schumacher, később még háromszor (1998, 2001, 2004) ismételt, és ezzel ő is tartja a rekordot. Ayrton Senna háromszor állt fel a mogyoródi dobogó tetejére, Piquet, Hill, Jacques Villeneuve, Mika Häikkinen, Lewis Hamilton és Jenson Button két-két alkalommal volt diadalmas.
Kapós futam
A verseny több mint negyedszázados története során hat névadó szponzora volt a rendezvénynek: 1986-87-ben a Pop 84 farmermárka, 1989-től egészen 2005-ig a Marlboro, 2006-ban a Shell, 2007-ben az Agip, 2008-2009-ben az ING, 2010 óta pedig az ENI a fő támogató.
A Magyar Nagydíjra a legtöbben az első megrendezésekor, 1986-ban voltak kíváncsiak, a 300 ezres jegyeladás azóta is rekord, de verseny mindig is népszerű, maradt, a tavalyi hétvégén is összejött a 200 ezres nézőszám.
A magyar futamra a budapesti jó idegenforgalmi lehetőségek és a város szépsége miatt egyaránt szívesen jönnek a csapatok-pilóták és a külföldi nézők is. Németországból és Finnországból jellemzően nagyon sokan érkeznek – az utóbbi miatt a finn pilóták amolyan hazai versenyként kezelik a Magyar Nagydíjat -, de a viszonylagos olcsóság és az egyéb előnyök sok más országból is vonzzák az F1-rajongókat.
A Magyar Nagydíj eddigi győztesei
1986 – Nelson Piquet, Williams
1987 – Nelson Piquet, Williams
1988 – Ayrton Senna, McLaren
1989 – Nigel Mansell, Ferrari
1990 – Thierry Boutsen, Williams
1991 – Ayrton Senna, McLaren
1992 – Ayrton Senna, McLaren
1993 – Damon Hill, Williams
1994 – Michael Schumacher, Benetton
1995 – Damon Hill, Williams
1996 – Jacques Villeneuve, Williams
1997 – Jacques Villeneuve, Williams
1998 – Michael Schumacher, Ferrari
1999 – Mika Häkkinen, McLaren
2000 – Mika Häkkinen, McLaren
2001 – Michael Schumacher, Ferrari
2002 – Rubens Barrichello, Ferrari
2003 – Fernando Alonso, Renault
2004 – Michael Schumacher, Ferrari
2005 – Kimi Räikkönen, McLaren
2006 – Jenson Button, Honda
2007 – Lewis Hamilton, McLaren
2008 – Heikki Kovalainen, McLaren
2009 – Lewis Hamilton, McLaren
2010 – Mark Webber, Red Bull
2011 – Jenson Button, McLaren
