Új Prius: nincs itt semmi látnivaló!

Kóros hibrid-buzériában és villanyautó-mániában szenvedek, ezért már-már irracionális lelkesedéssel vetem rá magam minden új, kicsit is alternatív hajtásláncú járműre. Priusból már kezd túladagolásom lenni, de akkor sem elég: a 2012-es, ráncfelvarrott Priust is azonnal lestipistoppoltam a szerkesztőségi tesztautó-naptárban. Aztán most itt ülök, és azon tűnődöm, hány bekezdést ér meg egy menetjelző fény, egy elrondított hátsó lámpa, két szebb grafikájú kijelző és egy követőradaros tempomat. Ja, az áttervezett könyöklőt el is felejtettem.

A változatlan lényeg

A Prius tehát 2012-ben is maradt, ami volt: a legkiforrottabb technológiájú, általánosan használható hibrid személyautó, valahol a Golf és a Passat méretkategóriája között. 1,8 literes, 90 lóerős benzinmotorja fogyasztásra optimalizált (ún. Atkinson-, vagy Miller-ciklus szerint működik, részletek itt), tehát az alsó és felső fordulatszám-tartományban kevéssé izmos – ellenben mindig nagyon takarékos. Mégsem érezni sosem gyengének, mert 80 lóerős villanymotor segíti ki, ha kell; beszáll a kocsi megmozdításakor, és akkor is, ha minden paci jól jön egy padlógázas előzéshez.

Városi forgalomban 2-3 kilométert képes megtenni a kocsi csak villannyal. Többet nem, mert a nikkel-metálhidrid akku feladata elsősorban nem az autó önálló mozgatása, csak a benzinmotor kisegítése. (Máshogy van ez az ősszel érkező, konnektorról is tölthető lítium-akkus Prius Plug-Innél, ahol ugyanez a villanymotor 15-20 kilométeren át akár 100 km/h sebességgel is elvan benzines segítség nélkül – lásd tesztünket a konnektoros prototípussal.)

A hibridrendszer egyik nagy előnye, hogy a kocsi méretéhez, kényelméhez és menetdinamikájához képest képtelenül alacsony fogyasztás jár. A lassításkor a Ni-MH akkuba félretett energiát gyorsításkor felhasználva kevés autópályázással, fele-fele várossal és országúttal a tesztautó ezúttal 4,4 litert evett most alattam. Korábbi tapasztalataink szerint sok sztrádával, sok klímával 5,7 liter körül jön ki az átlag, ami egy ekkora, hasonló teljesítményű benzines automata kocsival lehetetlen.

Járulékos haszna még a sok elektromosságnak a kocsi körül, hogy szinte minden nyűgös hibaforrás megszűnik, a Toyota hibridautói megölhetetlenek. Nincs benne szíj – a generátor ugye a hajtáslánc integráns része, a vízpumpa és a klíma elektromos. Nincs benne sebességváltó – a bolygóműves hajtás éppen olyan kevés alkatrészt tartalmaz, mint amilyen zseniálisan oldja meg a benzinmotor és a két, hol generátorként, hol motorként üzemelő villanymotor működésének összehangolását

A Prius formája, belső tere, egyéb érdekes felszerelései (az Executive és Premium felszereltség LED-es fényszórói, a nagy melegben napelem-tetővel hajtott ventilátorral szellőztetett kabin, távirányítással bekapcsolható állóhelyzeti légkondicionálás) maradt, ahogy volt. Az új Priusban két kezemen meg tudom számolni a változásokat.

A három fontos újítás

Egy: immár akkor is lehet látni a műszerfalat, amikor nappal felkapcsoljuk a tompítottat

Eddig a Priusnak nem volt nappali menetjelző fénye. Amikor a magyar KRESZ szerint fényes nappal lakott területről kiérve felkapcsoltam a tompítottat, a zöld digitális kijelző fényereje kábé a felére csökkent, és már közepes napsütésben is láthatatlanná vált, mennyivel megyek, mennyi benzinem van, satöbbi. Azt a 8-10 milliós kocsinál elég bosszantó hibát most kétszeresen is kiküszöbölte a Toyota: van LED-es menetjelző fény, ami mindig ég, és a műszerfal fényereje immár bekapcsolt tompítottnál is lehet maximális.

Kettő: korszerűbb fedélzeti elektronika

Minimális fejlesztés ugyan, de a hétcollos érintőképernyő jobb felbontása, a frissített menürendszer és az iPod-konnektivitás is említésre méltó. A drágább, Executive és Premium kivitelekhez járó csomag immár felzárkózott a konkurenciához; a lebillenő előlap mögötti CD-etetőnyílás és a winchesteres, kábellel feltölthető médiatár nem valami menő cucc a 4-6-64 gigabájtos tárolókapacitású, zenével teletöltött okostelefonok korában.

Három: a Prius követőradarjával sokkal biztonságosabb és nyugisabb lett a hosszú távú sztrádázás

A sebességtartó automatika bekapcsolásakor az új Priusban – de csak a legdrágább, Premium kivitelűben – a követőradar is aktiválódik, így a kocsi 40 km/h-ig a fék és a gáz érintése nélkül is elvonatozik az előtte guruló jármű után. (Állóra nem fékez, a sor újraindulásakor önállóan nem indul el, pedig sok kocsi már ezt is tudja.) Ha már úgyis ott a radar, a Toyota ütközés-elkerülő szoftvert is telepített a kocsiba, a Prius jelzi, ha veszélyesen nagy sebességkülönbséggel kezd közel kerülni valamihez, és fékez is, ha a sofőr nem reagál.

Egyébként ezt a szolgáltatást egyes piacokon már a facelift előtt is tudta a Prius, a nálunk most sem rendelhető sávtartó automatikával együtt. Íme, a 2009-es reklámvideó:

A három nem fontos újítás

Butább könyöklő

A Prius könyöktámaszának fedelét hátracsúsztatva – eddig – egy pohártartó tárult fel, wow. Nos, az újban már nem csúszkál a fedél, a pohártartó állandóan látszik.

Hátsó lámpa

Szerintem rondább lett. Szerintetek?

Szebb grafika

Nem csak a központi, nagy, színes LCD felbontása, grafikája finomodott, hanem a kis, zöld monokróm kijelzőé is. Szebben mennek rajta az energiák keréktől akkuig, motortól kerékig.

Még mindig erős az ára

Olcsó viszont nem lett a Prius. A gyártó által középkategóriásnak sulykolt, de szerintünk inkább Golf-kategóriás autó legkevesebb nyolcmillió forintért lehet a miénk, a bőrüléses, követőradaros, napfénytetős fullextrás autó ára 11 millió.

Másképp fogalmazva: a tesztautó áráért összkerékhajtású, automata váltós 3-as BMW-t is kapni. Városon kívül az se (sokkal) fogyaszt többet viszont az autózás klasszikus élményéből lényegesen többet nyújt.

Na most nekem, ha történetesen volna 11 millióm napi használatú saját autóra, akkor is a Toyota kéne. A hétközbeni rutinautózásban ez az ikonikus hibrid olyan békét, stresszmentes, csendes haladást biztosít, hogy nincs az a forintban ugyanennyit fogyasztó kézi váltós dízel, ami felérne a nyugival.

Ja, de persze kéne a Prius mellé egy hathengeres E30-as BMW is, hétvégére, játszani.