A 2012-es, rekordhosszúságú Forma-1-es idény első fele lezárult Magyar Nagydíjjal, 11 futam után megérkezett a nyári szünet. Itt az ideje összefoglalni, kitől mit láttunk eddig és mire számíthatunk még.
Egyértelműen nem túlzás, hogy 2012 máris a sportág történetének klasszikusai, legjobb idényei közé tartozik, annyi meglepetés, fordulat volt fél szezonban, amennyi 2-3 idényt is kitöltene – gondoljunk csak mondjuk 2009-re vagy még inkább a tavalyi évre.
Az első harmad különösen szédítő volt, a befújt diffúzorok betiltása műszakilag jócskán összerázta a mezőnyt, a középcsapatok a nagyok nyomába értek, a kéréseknek megfelelően „problémásabb” Pirelli-gumik pedig olyan bizonytalansági faktort adtak, amely végképp megkeverte a lapokat.
Az első hét futamon új rekord született, sosem történt még olyan, hogy hét különböző versenyző nyert volna versenyt – 1982-ben ötig jutottak ismétlés nélkül -, az pedig különösen figyelemre méltóvá tette az idei sorozatot, hogy a győztes pilóták öt különböző konstruktőrt képviseltek. A győztesek mellett további négy másik pilóta is a dobogóra állt ekkor vagy akkor, összesen tehát egy híján a mezőny fele végzett valamikor a top3-ban.
Nézzük csapatonként, ki mit végzett!
Red Bull Racing (1., 246 pont)Mark Webber (2., 124 pont, 2 győzelem, 1 pole)
Sebastian Vettel (3., 122 pont, 1 győzelem, 2 dobogó, 3 pole)
A 2011-es év után mindenki attól tartott, hogy a gyakorlatilag érinthetetlen alakulat kétszeres bajnokként 2012-ben is dominálni fog, de szerencsére – már ami az izgalmakat illeti – nem így alakult.
A Milton Keynes-iek által tökéletességig fejlesztett befújt diffúzor idei betiltása valamelyest kihúzta a szőnyeget a Red Bull alól, a csomag továbbra is jó, de már csak egy a sok győzelmi esélyes közül. A címvédő alakulat persze minden lehető módon igyekszik, de a „kreatív” megoldásaik – lyukas padlólemez, könnyített kerékagy, egzotikus motorvezérlés – miatti botrányok biztosan nem könnyítik meg a dolgukat. Persze a Forma-1 a szabályok kiskapuinak megtalálásáról is szól, Adrian Neweyéknak pont ez a dolga, ha harmadszor is nyerni akarnak.
A kétszeres bajnok Vettel a tavalyi menetelés után jóval szerényebb eredményeket mondhat csak magáénak, az idény elején küszködött, és bár a lyukas padlólemezes autóval magabiztosan győzött Bahreinben, azóta ez nem sikerült újra. A bajnokságban 3. helyen álló fiatal németet persze nem kell leírni, így is a legjobbak között van, de most bőven vannak ellenfelei.
Az egyik legkeményebb éppen házon belül akad, hiszen Webber idén kilépett az árnyékból, hozzászokott a Pirellikhez, és talán jobban kezeli a kevésbé stabil farú autót, mint Vettel. Az ausztrál a szezon kezdetén ugyan csak a 4. helyeket gyűjtögette, de az értük járó pontok igen gyorsan felértékelődtek, amikor Monacóban, majd Silverstone-ban is győzni tudott. A jelenleg 2. helyen álló veterántól azonban több kell még – rendszeres dobogós szereplések -, ha az idény második felében is bajnoki esélyes akar maradni.
McLaren (2., 193 pont)
Lewis Hamilton (4., 117 pont, 2 győzelem, 3 dobogó, 3 pole)
Jenson Button (7., 76 pont, 1 győzelem, 2 dobogó)
A McLaren a korábbi években általában gyengébb autóval kezdett, de aztán belelendült ? lehet, hogy épp ez a „hagyomány” zavarta meg őket idén, amikor a szezon kezdetén a legjobb járgánnyal álltak elő. A csapat első rajtsorral és Button-győzelemmel nyitott Melbourne-ben, illetve Kínában és Malajziában is erősek voltak, de a maximumot nem hozták ki a legjobbnak látszó csomagból.
A szinte állandó bokszutcai és időnként előforduló stratégiai és taktikai hibák aztán akkor kezdtek el igazán fájni, amikor az első fejlesztési csomag újításai relatíve gyengébbé tették a McLarent, és ha nem lett volna Lewis Hamilton kanadai győzelme, egészen középszerűnek lehetett volna nevezni az európai szakasz indulása utáni teljesítményüket.
A Német Nagydíjra gatyába rázták az autót, Jenson Button hockenheimi 2. helye és Hamilton hungaroringi győzelme világos bizonyíték volt, de a konstruktőri bajnokság 2. helyén álló wokingiaknak a saját hibájukból vért izzadva kell majd hajtaniuk, hogy az elvesztegetett lehetőségek után felzárkózzanak, ha győzni akarnak.
Hamilton a zavaros 2011 után igen kimért, türelmes hozzáállással kezdte az évet, nem kesergett, amiért a pole-okból nem lett győzelem, amikor tudott, pontokat szerzett. Az angol motivációját még a gyenge autó és a csapat hibái sem vették el, és ha az autó nyári szünet után is erős marad, akkor továbbviheti őt a lendület, ami kelleni is fog, ha bajnoki címet szeretne.
Ausztráliában még úgy látszott, hogy Button ott folytatja, ahol tavaly abbahagyta, azaz stabil, érett, eredményeket hozó versenyzéssel, de a tavaszi fejlesztési irány teljesen alávágott, így versenyképtelenné vált, a saját bevallása szerint is „teljesen elveszett”. A hockenheimi frissítés végre újra kedvére valóvá tette az autót, azonban az eredménytelen tavasz és kora nyár kiírta őt az esélyesek sorából.
Lotus F1 (3., 192 pont)
Kimi Räikkönen (5., 116 pont, 5 dobogó)
Romain Grosjean (8., 76 pont, 3 dobogó)
A Lotus F1 egyértelműen a 2012-es idény egyik meglepetése. Enstone-ban az idény kezdetére egy univerzálisan jó autót sikerült építeni, majd az is kiderült, hogy megfelelő pilótákat is ültettek a fekete-arany járgányba.
Győzelme ugyan még nincs a csapatnak, de a szinte minden pályán erős autóval bárhol összejöhet, és már össze is jöhetett volna. A csapatnak leginkább a kvalifikációs teljesítményén és a bokszmunkáján kellene javítania, ha ez sikerül, stabil bajnoki kihívókká válhatnak az év második felében. 8 dobogós helyezéssel már így is ott vannak a nagyok között, a McLaren mindössze egyetlen ponttal van előttük a konstruktőri küzdelemben.
Kimi Räikkönen 2009 végén kiábrándultan távozott a Ferraritól, amikor Fernando Alonso kedvéért egy évvel előbb elküldték, de az idei visszatérése igazi sikersztori, még ha ő maga el is van kenődve, amiért eddig nem sikerült futamot nyernie. Két év kihagyás után is gyors, sorra hozza a dobogókat és nem kétséges, hogy egy icipici szerencsével versenyt is nyerhet még. Ha pedig 2-3 alkalommal is összejön neki, akár bajnok is lehet.
Romain Grosjean 2009-ben már beugrott a Renault-nál, de a pocsék autóval és a bundabotrány miatt alapjaiban megrengetett csapatnál semmit sem mutatott, mostanra azonban sokkal erősebb. A svájci-francia ifjonc egyértelműen nagyon gyors, és ha sikerül elkerülnie a balhét – eddig nagyjából fifty-fifty arányban ment csak -, akkor a bajnokokkal szemben is megállja helyét. Nagy ígéret, az év egyik kellemes meglepetése, jól járt vele a Lotus.
Ferrari (4., 189 pont)
Fernando Alonso (1., 164 pont, 3 győzelem, 3 dobogó, 2 pole)
Felipe Massa (14., 25 pont)
Fernando Alonso – szinte ennyi is elég lenne a Ferrari helyzetének leírásához, ugyanis a kétszeres bajnok spanyol a hátán vitte az olasz alakulatot. A 2012-re radikálisan új megközelítésben tervezett autó siralmasan versenyképtelennek bizonyult az idény elején, de Alonso mindent és még annál is többet kihozott belőle, a malajziai győzelme pedig kész csoda volt.
A spanyol utána is állhatatosan gyűjtötte a pontokat, végezte a „kármentést”, és amikor az európai szakasz kezdetére végre javult az F2012-es, egészen veszélyessé vált. A valenciai és hockenheimi győzelemmel Alonso a bajnokság élére állt, persze ebben a szerencse és az is közrejátszott, hogy a közvetlen riválisok szinte mindig a ferraris számára legkedvezőbb pozíciókban verték egymást.
Alonso előnye 40 pont Webberrel szemben, de az ausztrállal együtt négyen simán lőtávolságban vannak még, a Magyar Nagydíj pedig igazolta azt, ami előtte kicsit álszerénységnek tűnt a Ferrari részéről, azaz, hogy az autó még messze nem a leggyorsabb. A 40 pont jól mutat, de elég egy-két nullázás, és Alonso máris bajba kerülhet. Maranellóban most kell igazán belehúzni, ha nyugodtan akarják várni a hajrát.
Felipe Massáról talán jobb nem is beszélni, a brazil eredményei mutatják, mekkora szerepet játszott idén. Monaco után ugyan versenyképesebbé vált, de pontokkal így sem nagyon gazdagította a csapatot, ha nem tesz csodát, év végén mehet.
Mercedes AMG (5., 106 pont)
Nico Rosberg (6., 77 pont, 1 győzelem, 1 dobogó)
Michael Scumacher (12., 29 pont, 1 dobogó)
Stuttgartban biztosan nem így képzelték a gyári csapat 3. idényét. A Mercedes ugyan a szuper-DRS-ével viszonylag jó kvalifikációs autót épített, de a futamokon általában hátrafelé haladnak, hiányzik a versenytempó, a gumikkal még mindig nem békültek ki.
Nico Rosberg Kínában megszerezte a csapat és egyben saját pályafutása első győzelmét, Monacóban pedig egy szép második helyet, de ezeket nem sikerült további erős eredményekkel megtámogatni, így a Mercedesnek mostanra inkább hátrafelé kell tekintgetnie a konstruktőri versenyben.
A Mercedes 5. helyének egyik oka Michael Schumacher eredménytelensége, a hétszeres világbajnok számára pokoljárás a 2012-es szezon, F1-es pályafutásának messze-messze legrosszabb évét szenvedi. A veterán 2012-re pedig formába lendült, Monacóban pole-időt futott, a kaotikus Európa Nagydíjon pedig a visszatérése első dobogója is meglett, de a számtalan műszaki hiba, balesetek, kiesések miatt ennyi az egész, amit fel tud mutatni.
Schumacher nagy küzdő, de 43 évesen, az év végén lejáró szerződéssel még valószínűleg ő is alaposan meggondolja majd, hogy érdemes-e folytatnia.
Sauber (6., 80 pont)
Sergio Perez (9., 47 pont, 2 dobogó)
Kobajasi Kamui (10., 33 pont)
A két dobogó, a konstruktőri 5. hely, a 80 pont első blikkre kiváló egy Sauber-szintű középcsapat számára, de a valóság ennél bonyolultabb. Hinwilben nagyon erős autót sikerült építeni 2012-re, sőt, gyakorlatilag győztes autót, hiszen Malajziában csak vezetői hiba miatt nem jött össze a siker, ehhez képest viszont már kicsit kevés, amit összehoztak.
A szakértők mind egyetértenek abban – és még a csapatnál is utalgatnak erre -, hogy jóval eredményesebb is lehetne a Sauber, ha a pilóták kiszámíthatóan, egyenletesen teljesítenének. Az amúgy igen tehetséges Sergio Perez sincs mindig a helyzet magaslatán, Kobajasi Kamui pedig mintha lendületet vesztett volna.
A Sauber rákfenéje persze elsősorban a kvalifikációs produkció, az autóban „benne lévő” dobogókat a Q2-es kiesésekkel nehéz kifacsarni, a futamon állandó bravúrokat pedig nem lehet elvárni a két fiataltól – a tizenakárhanyadik helyről bizony a pontok sem garantáltak.
Williams (7., 53 pont)
Pastor Maldonado (11., 29 pont, 1 győzelem)
Bruno Senna (15., 24 pont)
Az egykori topcsapat 2011-ben történetének leggyengébb évét hozta, ehhez képest nem rossz, ahol most tartanak. Az átszervezés, Mike Coughlan és Mark Gillan munkája látványos eredményt hozott, de titokban valószínűleg azért nem elégedettek Grove-ban.
Pastor Maldonado Barcelonában közel nyolc év után hozott győzelmet a csapatnak, de hiába a szponzori háttér és a természetes gyorsaság, ha venezuelai egy idényben csak egyszer képes összeszedetten versenyezni, márpedig nagyjából ez a helyzet. A forrófejű, lökdösődős pilóta sok-sok értékes pontot szórt el, amik nagyon fognak hiányozni az év végén…
Bruno Senna a sok kicsi sokra megy (már ha összejön valami) elv alapján dolgozik, a nagynevű brazil nem igen villogott eddig a gyorsaságával, de lassan így is beéri Maldonadót, ki tudja, a jó hungaroringi szereplés esetleg lendít is rajta. Senna eredményei azonban így sem túl meggyőzőek, az egyéves szerződés hosszabbításának esélyeit jelentősen rontja, hogy a háttérben már ott várakozik az ígéretes finn, Valtteri Bottas.
Force India (8., 46 pont)
Paul di Resta (13., 27 pont)
Nico Hülkenberg (16., 19 pont)
A Force India tavaly még a középmezőny legjobbjaként végzett, így a mostani 8. pozíció nem épp szívderítő számukra. Az autót ugyan nem lehetne rossznak nevezni, de a versenyeken valahogy mindig elkallódnak a pilóták, a gumikopás keresztbe tesz a reményeknek.
Pedig reményekre van ok, nem egyszer tűnt igen erősnek a silverstone-i alakulat az edzéseken vagy az időmérőn, és ha őszinték akarunk lenni, egy kicsit több szerencsével nekik is összejöhetett volna valamikor egy-két dobogó – nagyjából ennyi is választja csak el őket a közvetlen rivális Saubertől és Williamstől.
Az idény előtt a mezőny egyik legizgalmasabb párosításaként írtunk a di Resta-Hülkenberg párosról, és bár az autó viszonylagos versenyképtelensége miatt nincsenek a reflektorfényben, a házon belüli csata zajlik is. A kvalifikáción a skót vezet, de öt-öt pontszerzéssel nagyjából kiegyenlített a két fiatal tehetség küzdelme.
Toro Rosso (9., 6 pont)
Jean-Eric Vergne (17., 4 pont)
Daniel Ricciardo (18., 2 pont)
„Fiatal tehetség” a Red Bull kisebbik csapatánál is van, az idei évre előléptetett Daniel Ricciardo és Jean-Eric Vergne azonban nem tud sokat mutatni megfelelő autó nélkül. Érdekes, hogy a téli teszteken még egész jónak tűnt a faenzai járgány, azóta viszont teljesen elveszett, az év eleji két pontszerzés óta semmi eredmény.
A háttérben valószínűleg a fejlesztési irány körüli konfliktusok lehetnek, nemrég emiatt is küldték el a 2007 óta a Toro Rossónál szolgáló elismert technikai főnököt, Giorgio Ascanellit.
Jó autó nélkül természetesen nem lehet sokat mutatni, de egymás ellen azért küzd a két pilóta, ebben a tekintetben pedig Ricciardo áll eddig győzelemre, Vergne gyengébb, főképp az időmérőn, igaz, az ausztrálnak fél éves F1-es előnye is van.
A Toro Rossótól tulajdonképpen már nem sokat lehet várni idén, a középmezőnyről leszakadtak, a három kicsi még nem veszélyezteti őket igazán, így csoda híján, néhány esetleges újabb pontszerzés mellett is a senki földjén, a konstruktőri bajnokság 9. helyén zárnak majd.
„Versenyen kívül” – Caterham F1 (10.), Marussia (11.), HRT (12.)
A „resztli”, a három csapat, amely nemhogy a régieket, de igazából még egymást sem fenyegetve a saját idényét viszi, a saját gondjait próbálja leküzdeni, megoldani.
A három 2010-es újonccsapat közül mindig is a Caterham (leánykori nevén Lotus) volt a legerősebb, de hiába az igyekezet, a 2012-re már kötelezően teljesítendő célt, a felzárkózást és az első pont megszerzését eddig nem sikerült teljesíteni, a lemaradás továbbra is túl nagy ehhez. A pontnélküliség azonban láthatóan kikezdte a harmadik évét teljesítő Heikki Kovalainen türelmét, és Vitalij Petrovtól is érkezett már jelzés arra, hogy jobb helyet szeretne.
A Marussia és a HRT a felzárkózás reménye nélkül hajt, az orosz-angol kiscsapat számára az az eredmény, hogy egyelőre nem az utolsó helyen állnak, mint első két évükben, a HRT pedig a konszolidációval van elfoglalva, Madridban egységes, profi központot alakítottak ki, előrelépést csak jövőre várnak.
És mi mit várhatunk még?
A bajnokság kimenetelével kapcsolatban továbbra sem érdemes tippelni. Annyi látszik egyelőre, hogy a csapatok – főleg az élmenők – kezdik érteni, kiismerni a gumikat, így a szezon második felében már inkább a fejlesztési versenyen múlik, ki lesz erősebb.
Ha nem kezd el dominálni egyik csapat, az a jelenlegi vezetők kezére játszhat majd, hiszen a a riválisok egymástól veszik majd el a pontokat, persze a Red Bull és Alonso előnyét így is le lehet csipegetni, kilenc futam bőven elég lehet erre.
A pályán kívül a szerződtetések jelentenek majd izgalmat, Lewis Hamilton, Michael Schumacher, Felipe Massa még nem írt alá 2013-ra, mozdulásuk pedig mások sorsára hatással lehet. Hamilton valószínűleg marad a McLarennél, de hírbe hozták már a Lotusszal is, ahonnan viszont Räikkönen igazolhat a Ferrarihoz.
Schumacher helyére Paul di Resta lehet esélyes, de Heikki Kovalainen is kiköthet egy nagyobb csapatnál, Adrian Stuil is visszatérhet.
Politikai viták, botrányok is adódhatnak, az F1-et keretbe foglaló szerződés, a Concorde Agreement új, 2013-tól érvényes változatának letisztázása körül. A sportot felügyelő FIA még nem írt alá, valószínűleg az eddigieknél jobb feltételeket akarnak Jean Todték.
Maga az FIA is dolgozik még a 2013-as szabályokon, a vitára esélyes téma a költségcsökkentési program hivatalossá tétele lehet, a Red Bull már a csapatok által önként vállalt RRA-t is elutasította.
Új helyszín is bemutatkozik idén, az F1 négy év kihagyás után visszatér az USA-ba, a texasi Austin mellett pillanatnyilag is épülő Circuit of the Americasra. A versenyt a szezonzáró Brazil Nagydíj előtt, november 16-18. között rendezik.
A Forma-1 nyári szünete még három hétig tart, a világbajnokság a Belga Nagydíj augusztus 31-én kezdődő versenyhétvégéjével folytatódik.
