A Mercedes múlt pénteken jelentette be, hogy 2013-tól Lewis Hamiltont ülteti Michael Schumacher helyére. A 2007-ben a McLarennél bemutatkozott és azóta csak a wokingiaknál versenyző angol tegnap első ízben beszélt hosszabban döntésről.
„Nagyon-nagyon stresszes volt a döntés. 13 éves koromtól ehhez a csapathoz tartoztam, és csak 10 éves voltam, amikor először találkoztam Ronnal (Dennis, McLaren-vezér). Akkor az volt az álmom, hogy az ő csapatánál versenyezzek. Eléggé ingadoztam, egyik pillanatban úgy voltam, gyerünk, lépjek, a következőben pedig már azt gondoltam, hogy maradnom kellene. Ezért is tartott sokáig, biztos akartam lenni valamelyikben.”
Bár a Hamilton Mercedeshez való igazolását felvető Eddie Jordan hetekkel ezelőtt eldöntött ügyről beszélt, a mclarenes azt mondja, csak a számára kieséssel végződő Szingapúri Nagydíj után hozta meg a döntést.
„A kiesés nem számított. Addigra pár napja már ott motoszkált bennem az érzés, és meg is maradt, nem lendültem vissza a maradáshoz. A verseny után aztán elmentem Thaiföldre, nagyon békés volt minden, csak ültem a medence partján és gondolkodtam pár órát.”
„Fontos volt számomra, hogy a saját döntésem legyen, nem akartam hogy erőltessenek, siettessenek, bár nagy volt a nyomás. Martin (Whitmarsh, McLaren-csapatfőnök) már a Kínai Nagydíj óta kérdezgette, mikor szerződök újra. Volt jó pár határidő, de mindet túlléptem. Tényleg nagyon-nagyon nehéz volt, de amikor végre meghoztam a döntést, nagyon megnyugodtam.”
Hamilton reméli, hogy az őt kinevelő McLarennél előbb-utóbb megértik és elfogadják a döntését a csapattagok és talán Ron Dennis is. A 2008-as bajnok nem zárja ki, hogy egy napon akár vissza is térhet.
„A szerelőket biztosan bántja majd, mert hülyére dolgozták magukat értem, de egy napon ők is dönthetnek úgy, hogy egy másik csapatnál akarják folytatni a munkát.”
„Hogy Ron Dennis árulásnak értékeli-e ezt? Nem tudom, erről őt kellene megkérdezni. Amikor Martinnal beszéltem, elmondtam, hogy én nem akarom felégetni a hidakat magam mögött. Nem a hátsó ajtón sunnyogok ki a McLarentől, hanem emelt fővel a főbejáraton távozok. Átkelek a hídon, elindulok egy új úton, de ez az út akár még vissza is vezethet, ki tudja… A McLarennek mindig is helye lesz a szívemben.”
Hamilton igyekezett hangsúlyozni, hogy elsősorban nem a McLarent akarta elhagyni és nem is a pénz csábította a Mercedeshez, a fő vonzerő az volt, hogy Michael Schumacher 1996-tól a Ferrarinál végzett munkájához hasonlóan ő is egy viszonylag eredménytelen csapatot juttathat a csúcsig.
„Simán maradhattam volna, nem volt semmi feszültség a McLarennél. Hihetetlen csapat, amely a messze a legjobb infrastruktúrával rendelkezik. A gyár egyszerűen a csúcs és hamarosan még jobb lesz, amikor megépül az új szélcsatorna. Hihetetlenül okos emberek dolgoznak náluk, szóval tényleg minden megvan a további győzelmekhez.”
„Két nagyon-nagyon hasonló ajánlatom volt. Az egyikben egy kicsit kevesebb PR-tevékenység szerepelt, de nem ez számított. Martin megkérdezte tőlem, hogy mi mást ajánlhatnának még, de mondtam, hogy nem erről van szó, nekem a kihívás számít, szükségem van erre a lépésre. Nem tudom, mit hoz a jövő, de szerintem mindenkinek meg kell tapasztalnia, milyen új emberekkel, új környezetben dolgozni. Ez is a felnőtté váláshoz tartozik. Talán ez az önállóságomhoz vezető utolsó lépés.”
„Nem Ross (Brawn), nem Niki (Lauda) számított, a Mercedes volt a lényeg, egy csapat, amelyik eddig nem volt túl sikeres. Más nagy versenyzők is elhagytak már nagyszerű autókat kevésbé jók kedvéért, hogy segítsenek nyerővé fejleszteni egy csapatot. Michael (Schumacher) világbajnokként igazolt át a Ferrarihoz, ilyenből azért nincs sok, de remélem, egy napon rólam is ezt lehet majd mesélni!”
