„Ügyfelünk a 8-as főúton haladt, amikor féktávolságon belül egy szarvastehén ugrott a kocsija elé. Az autó összetört, az állat elpusztult, és mivel a szélvédőt betörve beesett az utastérbe, a sofőr is súlyosan megsérült. 4,5 millió forintot fizettünk ki a kocsira a casco alapján, emellett ügyfelünk balesetbiztosítása terhére még a sérülésért is járt neki pénz” – meséli a Vezess.hu-nak egyik szélsőséges esetüket Varga Béla Gábor, az Allianz Hungária Zrt. kárszakmai és kárfelvételi igazgatója.
Habár az őszi szarvasbőgés autósokra legveszélyesebb hetei mögöttünk vannak, a november közepétől egyre jellemzőbb köd is rendkívül balesetveszélyes, hiszen nehezítheti a vadakkal való ütközés elkerülését. Márpedig érdemes figyelni, évente ugyanis több ezer autóban keletkezik olykor súlyos anyagi kár, és megsérülhet több száz sofőr, miután az útra tévedt őzzel, vaddisznóval ütközik.
Inkább a nyúl, mint a fa
Különösen a vadveszélyre figyelmeztető táblákkal ellátott utakon haladva érdemes éjszaka, valamint kora reggel csökkenteni a sebességet, de fontos figyelni az út melletti területeket is. „Nem elég meredten magunk elé bámulni az aszfaltra, nézni kell a környezetet is, hiszen simán vágtathat az út felé a tarlón egy őz” – utal Székely István, vadgázolásos ügyekre szakosodott ügyvéd egy konkrét esetére, amikor a napsütéses idő, vagyis a kiváló látási viszonyok ellenére következett be egy ilyen baleset.
Gyakran csordában közlekednek a vadak
Ezeknél a helyzeteknél kötelező lassítani, időt kell hagyni az állatnak arra, hogy megtalálja a menekülés útját. Azt se feledje senki, hogy az autója előtt az úton áthaladó vaddisznót, vagy őzet több társa is követheti, ezért az állat elvonulása után is figyelmesen kell vezetni.
„Alkalmanként előfordulhat az is, hogy a forgalom miatt nincs lehetőség az állat biztonságos kikerülésére. Ilyenkor inkább üsse el a vadat az autós, mintsem a kormányt félrekapva letérjen az útról és egy fának ütközzön. Még ha nehéznek is tűnik, egy kisebb állatot, például nyulat vagy rókát se kerüljön ki a kormány félrerántásával. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ez gyakran komolyabb balesetekhez vezet” – mondja az Allianz igazgatója.
Másfél hete a Csongrád megyei Ruzsa külterületén történt halálos baleset, amikor az úton lévő, már elgázolt őzet akarta reflexszerűen kikerülni a helyi focicsapat kisbusza. A delmagyar.hu beszámolója szerint a sofőr elveszítette uralmát a jármű felett, és az út menti árokba borult. A balesetben sajnos életét veszítette a csapat 25 éves középpályása.
El akarta kerülni az ütközést a sofőr a ruzsai balesetben. Fotó: MTI
Vadgázolás után az állatot épp ezért azonnal el kell távolítani az útról, hiszen újabb baleset okozója lehet, és persze mindenképpen rendőrt kell hívni. Még akkor is, ha nem sérült meg senki az autóban, ugyanis a felelősségi viszonyok megállapításához később perdöntő lehet a helyszíni szemle eredménye.
A rendőrök sok minden más mellett ellenőrzik a kihelyezett, vadveszélyt esetlegesen jelző táblákat, vagy autópályás vadgázolásnál hitelesítik az Állami Autópálya-kezelő Zrt. (ÁAK) munkatársainak vizsgálatát. Az útellenőrök ilyenkor gyalog végigsétálnak az út menti kerítés mellett a balesettől számított 500-500 méteres távolságban mindkét oldalt, azaz két kilométeren át, természetesen éjszaka is. Ki kell ugyanis deríteniük, hogy sérült-e a kerítés, azon keresztül jutott-e az állat az úttestre.
Egy-egy balesetnek három felelőse lehet. A sofőr, ha nem megfelelően vezetett, az útkezelő, ha hibás volt a kerítés, vagy nem helyezte ki a vadveszélyre figyelmeztető táblát, valamint az illetékes vadásztársaság, ha például a vadetetők hibás elhelyezésével az úttest közelébe vonzotta az állatokat. A vadászati törvény szerint a társaságok – amelyek a leginkább ismerik az állatok vonulási területeit – kezdeményezhetik az útkezelőknél közlekedési táblák kihelyezését, de ez nem kötelező számukra.
Peres esetekben általában pont ezek állnak a viták középpontjában Székely István szerint. Kellő figyelemmel vezetett-e a sofőr, hol került az állat az autópályára, kellett volna-e vadveszélyt jelző táblát kihelyezni a baleset helyszínére stb. Utóbbi megválaszolása az ügyvéd szerint egyáltalán nem evidencia, hiszen ha minden olyan helyre táblát kellene rakni, ahol feltűnik egy-egy állat, akkor Budán a Szilágyi Erzsébet fasorra is kellene, ahol egy júniusi hajnalon vaddisznót gázolt egy autós. Márpedig ez a városrész nem tekinthető vadveszélyesnek.
Ezer kilométereket gyalogolnak
Egyedül a gyorsforgalmi úthálózatra vannak ilyen szempontból kötelező előírások. Az ÁAK által üzemeltetett 1300 kilométernyi utat a köznyelv által vadkerítésnek nevezett drótháló választja el a természettől, emiatt egyébként éppen ezeken történik a legkevesebb, évi 150-200 vadelütéses baleset.
Összehordják a földet, hogy könnyebben visszajuthasson a természetbe az állat
„Az autópálya használatáért fizet az autós, hiszen ez egy szolgáltatás, aminek a része, hogy a megszokottnál gyorsabban mehet a sofőr, mivel a pálya kezelője a díjért biztonságot garantál számára” – mondja az alkalmanként épp az ÁAK-kal szembeni feleket képviselő ügyvéd a Vezess.hu-nak. Mire az autópálya kezelője úgy reagál, hogy egyrészt a le-, és felhajtókat értelemszerűen nem tudja lezárni a vadak elől, a pálya többi szakaszán pedig mindent megtesz a kerítések épségéért. A gyorsforgalmi utakat egyébként készen veszik át, ők csak a karbantartást végzik.
Konkrétan az útellenőrök naponta „szemrevételezéssel” ellenőrzik a hozzájuk tartozó szakasz védőkerítéseit (jellemzően a narancssárga járművükkel a leállósávban gurulva), évente pedig két alkalommal kötelezően, gyalogosan is végig kell sétálniuk az 1300 kilométernyi út mindkét oldalán. Az autópálya-kezelő ezen felül konzultál az út menti területek vadásztársaságaival.
Amint arról áprilisban már írtunk, az ÁAK jelentős összeggel részesül abból a 13,2 milliárd forintból, amit az EU a hazai autópályák fejlesztésére ad. Ennek az összegnek egy részéből 40 darab vadkiugrató rámpát és 80 darab vadkibúvót építenek az esetlegesen a kerítés pálya felőli oldalára tévedt állatok kijutásának segítésére.
A fejlesztés során az M3-as autópálya több szakaszán is korszerűsítik a védőkerítést, 130 darab árokhoz készítenek lezáró rácsot, 140 km hosszan földbe süllyesztik a védőkerítést, 1,1 km hosszúságban pedig megmagasítják azt. A projekt kivitelezése 2013-ban várható, jelenleg az előkészítése zajlik.
Letöltendő börtön a szarvasért
Az útkezelők óvintézkedései és a sofőrök figyelmes vezetése ellenére bárkivel, bármikor előfordulhat, hogy féktávon belül az autója elé ugrik egy kisebb-nagyobb állat, amit aztán halálra gázol a jármű. Sokan hallottak már olyan történetet, hogy ilyenkor a sofőr fogta a vadat, és hazavitte, mondván remek lesz az őz pörköltnek. Egy teherautóban akár egy kifejlett szarvas sem okoz akkora kárt, hogy ne tudjon simán tovább menni az állat tetemével hátul. Azt már kevesen tudják, hogy ez lopásnak számít, és az állat értékétől függően akár igen súlyos büntetést vonhat maga után.
Az állatok tenyészértékét pontosan meghatározza a vadászati törvény. Eszerint egy fácánkakas 10 ezret ér, egy őzgida 50 ezret, de egy idősebb őzbak már 600 ezret. Különösen a fejlett trófeát viselő gímszarvas bikák értékesek: 5-10 kiló közötti aganccsal 1 milliót, efölött már 3,75 milliót érnek.
„Bírói megítélés kérdése, hogy egy elütött 600 ezres őzbak ellopásáért mit ad, valószínűleg egy rövid, felfüggesztettet, ám egy 3,75 milliós értékű szarvasbika ellopásáért valószínűleg már letöltendő börtönbüntetés járhat” – figyelmeztet Székely István ügyvéd.
