Hollywood érti a világvégét. Annyi variációt lezongoráztak már, hogy nekünk elég kiválasztani az eseményeknek megfelelő, előre legyártott sablont, és a főhősöket utánozva cselekedni. A túlélés és a csókjelenet garantált.
Pár kivételtől eltekintve ezt a két fontos célt nem gyalog érik el a szereplők. Kerék pörög alattuk, méghozzá nem is akármilyen, ezzel megerősítve a tényt: a poszt apokaliptikus világkép elengedhetetlen kelléke az autó.
Ennek apropóján összeszedtük a mozivászonra képzelt világégések legérdekesebb, legtökösebb verdáit. Első példánkban egyből bukik az alaptétel. Nincs autó, nincs busz, de még egy csoffadt bringára sem futja. A világégés ugyanis özönvíz formájában köszönt a Földre, így szárazföld híján csak csónakra szerelve rotyoghat a V8.
A Vizi világ víziója szerint tehát hajó kell és nem Mustang. A kiöntött Tisszasszippi ura pedig trimaránnal jár, mert az gyors, és nem mellesleg veszettül látványos. A bukott szuperprodukció számára egy francia hajóépítő cég készített két trimaránt 1994-ben. Az egyik 18 méter hosszú versenyhajó filmes jelmez nélkül, a távolsági felvételeken hasította a hullámokat, közel 50 km/órás tempóval. A suttyó, kalózstílusba felöltöztetett párja szintén vízképes volt, de a sok ráaggatott kütyü miatt nem haladt olyan gyorsan, mint eredeti társa.
Özönvíz ellen tehát vitorlás, amivel eljuthatunk a kék bolygó utolsó megmaradt szigetére, csak a szél és a forgatókönyvírók segítéségét felhasználva.
Reneszánszát élik a zombi filmek, és ezek elengedhetetlen kelléke a menekülés. A meneküléshez pedig autó kell, lehetőleg még az agyra éhes hadak özönlése előtt, iszonyat gyorsan. A téma legsikeresebb alkotása ma a The Walking Dead című, harmadik évadát taposó teleregény.
A szimpatikus túlélőbagázs egész logikusan vándorol az élőholtak fertőzte Egyesült Államok útjain. Ami indul, azt viszik, így elég vegyes képet mutat a járműpark. Tökéletesen megfér egymás mellett a 1977-es Winnebago D-27 lakóautó, az 1979-es Jeep Cherokee, valamint a Triumph Bonneville Hardtail csopper.
Valószínűleg mi is így cselekednénk, ha egy perc alatt üt be a dögvész, nincs idő páncélautók után kutatni, azzal kell átvágni a csattogó fogsorral csoszogó zombik között, ami éppen akad.
Igaz akadnak árnyaltabb sztorik. A Legenda Vagyok című moziban szintén pusztító vírus változtatja vadállattá az emberiséget, a mutánsok azonban nem bírnak a napfénnyel. Így a főhőst megszemélyesítő Will Smith-nek lazán van ideje, hogy New York elhagyott autószalonjaiból kiválasztja kedvencét a Ford Mustang Shelby Gt500-at. Utolsó emberként a világon kijár a padlógázas csapatás a kihalt Time Square aszfaltján.
A szokásos ocsmány, húsmarcangoló élőholt falkák elől egyedi csopperrel, pocket bike-al és egy 1956-os tuningolt Chevrolet Bel Air-el oldanak kereket a főszereplők.
A legjobb legrosszabb túlélő jármű
A celluloidszalag, az apokalipszis és a benzingőz metszetének tökéletes találkozáspontja csak egy film lehet. A Mad Max.
Az őrült, kegyetlen jövő megmaradt túlélői minden létező erkölcsi korlátot eldobva küzdenek a legnagyobb megmaradt kincsért, az üzemanyagért. Nem váltottak Toyota Priusra, elektromos kerékpárra, Mad Max világában mindenki régi benzinfaló vasakba önti a vérrel szerzett naftát.
Az elpusztult világ utolsó megmaradt V8-asa legalább akkora sztár lett az alacsony költségvetésű ausztrál film bemutatója után, mint a főszereplő Mel Gibson.
A hetvenes évek szülte Ford Falcon jelentős változásokon ment át, mire a filmvászonra került. A Monzától kölcsönzött frontrész és a motorházból kitüremkedő kompresszor jelentik a legszembetűnőbb változásokat. Az autót övező legzavarosabb legenda a teljesítménynövelésre vonatkozik. A látványos Weiand GM 6-71 tipusú kompresszor, ugyanis csak dísz, a felvételeken villanymotor biztosította a pörgést.
A Cleveland V8-as úgy teljesített, ahogy a gyárban beszerelték, a nyolcvanas években terjedt pletykákkal ellentétben nem került bele Pontiac blokk, a Ford egysége szolgálta végig a filmeket.
Az első Mad Max sikere után kompresszor és oldalsó kipufogók nélkül turnéra indult a Ford Falcon, helyi bevásárlóközpontokban öregbítette a film hírnevét.
A kampány után próbáltak túladni rajta, de érdekes mód nem akadt vevő a ritka, csak Ausztráliában forgalmazott típusra. Közben beütött a világsiker, a pénzgyár követelte a folytatást, így a Falcon-t visszafogadták színésznek.
A hétköznapi gúnyát levetve a fekete Ford visszakapta megszokott filmes jelmezét, valamint két hatalmas benzintartályt a csomagtartó helyére. A történetben megtett temérdek sivatagi kilométer miatt sokkal viharvertebb benyomást varázsoltak az elfogók királyának.
A komorabb jelmez mellett megjelent egy dublőrautó is, ami a száguldásoknál lett Max társa, a belső és részletfelvételekhez használták az eredetit. A film végső, pusztító robbanásában a másolat semmisült meg, az első számú elfogó roncstelepre került.
A csillogás után a fekete Ford elvonult csendben rozsdásodni, egy Broken Hill-beli fémkereskedő, valamint Ray Evans birtokolta, és egyikük sem törődött különösebben a Mad Max filmek sztárjával.
Ekkor lépett be a képbe egy lelkes rajongó, bizonyos Bob Forsenko, aki meglátva a Falcon-t azonnal lecsapott a lehetőségre. A leharcolt állapotban lévő autót néhány hónap alatt, 25.000 ausztrál dollár befektetésével újíttatta fel, majd sorban jöttek a kiállítások, filmes rendezvények, ahol megjelent a kipofozott V8-as elfogó.
Egy ilyen rendezvényen látta meg a gépet mai tulajdonosa, a filmautók nagy gyűjtője, Dr. Peter Nelson, az angliai Keswick-ben található „Cars of the Stars” múzeum tulajdonosa. Némi alkudozás után ismeretlen áron az angol autóbolond tulajdonába került az egyetlen eredeti Mad Max autó, és lett a Múzeum kiemelt, megbecsült darabja.
A lista nem teljes, a popkultúrában bőven találunk még túlélőjárműveket. Alig akad olyan film, ahol gépi segítség nélkül halad célja felé a főhős, ez pedig megerősíti a címadó állítást: világégést túlélni benzinégetés nélkül lehet, de minek?