Akár már a szeptemberi tanévkezdéskor kötelezően oktatnák az általános iskolákban a KRESZ-t és a közlekedés-kultúrát  – tudta meg a Vezess.hu több kormányközeli forrásból. Ősrégi adósságát törlesztené ezzel a politika. Már a Nemzeti alaptanterv (NAT) alkalmazásáról szóló 10 évvel ezelőtti kormányrendelet (243/2003) előírta, hogy az iskoláknak „időkeretet kell fordítaniuk” a közlekedési ismeretek oktatására.

Hasonlóan állt a kérdéshez a jelenlegi kabinet is, hiszen már 2010 őszén így fogalmazott Eiselt György, akkori helyettes államtitkár egy Pintér Sándor belügyminiszternek írt levelében: „A közlekedésre nevelést rendszeressé, folyamatossá kell tenni a nevelési-oktatási intézményekben és tartalmát a gyermekek életkorának megfelelően kell kialakítani.” Még azon az őszön az ötletet lelkesen támogató ORFK el is készítette javaslatcsomagját, amelyben Hatala György országos rendőr-főkapitány szintén „kötelező jellegről”  írt „minden évfolyamon”. „E téma fontossága nem vitatható…” – érvelt a főrendőr.

Az egyik legfontosabb kezdeményezés

Szerintünk sem vitatható a közlekedésbiztonságra nevelés fontossága, mégis úgy látszik, hogy a fenti szimpatikus mondatok megfogalmazása után csak három évvel születhet érdemi döntés a kérdésben – ha minden a tervek szerint alakul. Jelen állás szerint azonban úgy tűnik, erős támogatói vannak kormánykörökben az elképzelésnek.

Imádják a gyerekek a KRESZ-t - mondják a pedagógusok, akik mellett két minisztérium, és a rendőrség is szeretné kötelezővé tenni a közlekedés-kultúra oktatását az általános iskolákban. Állítólag nem pénzkérdés, tavasztól beindul a lobbizás.

A baleset-megelőzés egyik leghatékonyabb módja a nevelés

A baleset-megelőzés egyik leghatékonyabb módja a nevelés

A közlekedésre nevelés kötelezővé tétele mellett áll a rendőrség (ORFK-OBB), a Belügyminisztérium (BM), valamint a közlekedéssel kapcsolatos jogszabályokban (és a KRESZ-módosításokban) illetékes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), de támogatja a Pedagógusok Szakszervezete is. Utóbbi határozott igennel felelt arra a kérdésünkre, hogy kötelezővé kellene-e tenni a gyerekek számára a KRESZ és a közlekedéskultúra oktatását.

Az ötlet megvalósítása érdekében már voltak háttértárgyalások, de igazán tavasztól vehet lendületet az ügy Bíró Márk szerint. A fideszes politikus egy olyan munkacsoport tagja, amelyben jellemzően közlekedési szakemberek a közlekedési szabályok életszerűbbé tételén dolgoznak, és 2013-ban egyik legfőbb céljuknak tekintik, hogy jogszabályi formát öntsön a kötelező KRESZ-oktatás az általános iskolában.

„Ez lesz az egyik legfőbb kezdeményezésünk. Fontos célunknak tekintjük, hogy a gyerekek egy segédmotoros kerékpár vezetéséhez elegendő KRESZ-tudással kerüljenek ki 14 éves korukban az általános iskolából, ehhez pedig kötelező oktatás kell. Ha rajtam múlik, már szeptembertől az lesz” – mondta a fő lobbista Bíró. A politikus hozzátette: „Márciusban nekiállunk komolyabban, júniusra lehet belőle konkrétum. Meg fogjuk győzni az oktatási államtitkárságot is”.

Több könyv és verseny

„Bővíteni kívánjuk az óvodásoknak és iskolásoknak szóló közlekedési kiadványok szerkesztését, elkészítését, a diákoknak szervezett közlekedési versenyek támogatását, a gyermekekkel kapcsolatos egyéb programokon való megjelenést” – állította érdeklődésünkre a fejlesztési minisztérium.

Össze kell hangolni a véleményeket

Az Emberi Erőforrások Minisztériumához (EMMI) tartozó oktatási államtitkárság első ránézésre kemény diónak tűnik, legalábbis a Vezess.hu kérdéseire adott válaszaikból az tűnik ki, hogy másként értékelik a közlekedéskultúra oktatásának jelenlegi helyzetét az iskolákban, mint mondjuk a BM, az NFM, vagy az ORFK.

14 éves korukig komoly tudást adnának a fiataloknak. Képünk illusztráció

14 éves korukig komoly tudást adnának a fiataloknak. Képünk illusztráció

Szerintük a tavalyi NAT kiemelt fontosságú elemként kezelte a közlekedési ismereteket, aminek alátámasztására ezt írták számunkra. „A fejlesztési területek-nevelési célok fejezet, A testi-lelki egészségre nevelés részeként említésre kerül: Az iskola feladata, hogy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében.”

Emellett olyan megmosolyogtató mondatokkal érvelnek igazuk mellett, mint a következők: „A műveltség területek tekintetében külön szerepel a történelem tantárgy közismereti tartalmainál 5-8. évfolyamon a közlekedés, úthálózat, hírközlés. Fizikából pedig a mozgás, közlekedés fizikai tulajdonságai, technikái (sic!).”

Ez nyilvánvalóan nem az, amire az ötlet támogatói gondolnak, amikor kötelező jelleggel, minden évfolyamon meghatározott óraszámban szeretnék elindítani a KRESZ-oktatást, de Bíró Márk szerint meggyőzik igazukról az államtitkárságot.

Önök már az óvodában oktatnák

Nemrég szavazásra bocsájtottuk a kérdést, és a 9421 szavazatból  8906-an a KRESZ-oktatás mellett voksoltak, sőt, ebből közel négyezren már az óvodában elkezdenék a gyerekek formálását. Az óvodákban valójában ma is van bizonyos mértékű játékos közlekedésre nevelés, a hivatalos válasz szerint azért nem lehet kötelezővé tenni ezt, „mert a KRESZ-oktatás olvasás-ismerethez kötött.”

Nem pénzkérdés, nem teher a gyereknek

A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Galló Istvánné tapasztalatból mondja, hogy a gyerekek kimondottan szeretik a KRESZ-t érintő beszélgetéseket. Ő maga hosszú éveken át tanította a fiataloknak évi pár órában a fontosabb közlekedési táblák ismeretét.

„Nagyon pártolandó, hogy a legkisebb kortól a saját életkori sajátosságaiknak megfelelően KRESZ-oktatásban részesüljenek az általános iskolások” – mondta a pedagógusvezető. Szerinte az életkori sajátosságoknak megfelelően kellene vegyíteni az elméleti és gyakorlati képzést, számos településen (de sajnos nem mindenhol) vannak közlekedési parkok is, amit ki kellene használni.

Gallóné állítja, nem pénzkérdés a kötelező KRESZ-oktatás bevezetése a hazai általános iskolákban, és úgy véli, a pedagógusokkal sem lenne gond, mert könnyen elsajátítanák a speciális tananyagi sajátosságokat. „A gyereknek pedig nem okozna plusz terhet a megtanulása, mert a szülők nagy része már elkezdi otthon, az pedig csak jó, ha erre rásegít az oktatási rendszer.”

Így-úgy, de 150 éve oktatják

A te gyereked tanul KRESZ-t a suliban? – tettük fel a kérdést egymásnak a szerkesztőségben. Hét iskoláskorú gyereket érint a válasz, amely mindenkinél „nem” volt. Pedig már ma is van lehetőség több évfolyamon KRESZ-oktatásra (sokan tanulják is rövidebb-hosszabb ideig a különféle iskolákban), de ennél a mai rendszernél sokkal összetettebb képzést szeretnének elérni az ötlet támogatói. 

   Amennyiben a magyar oktatási rendszer hagyományait nézzük, van miből táplálkozni. Már az 1865-ös Eötvös-féle népoktatási törvény előírta az elsősöknek, hogy elemi közlekedési ismereteket kell szerezniük a szülői ház és az iskola közötti útvonalról. 1914-ben elkészült az első kézikönyv a tanítóknak, amit 1940-ben egy részletes segédkönyv váltott, amely az akkor bevezetett új közlekedési szabályok magyarázatát segítette számukra. A Kádár-korszak oktatását sokáig egy 1961-es törvény határozta meg, amely fokozatosan egyre magasabb (de így is csak évi néhány) órát írt elő a környezetismeret tantárgyon belül a közlekedés oktatására. Ezt követően a New York-i gyermekvédelmi egyezményhez történt csatlakozásunk 1991-es hazai kihirdetése volt a talán legfontosabb történés, amelynek aláírói, így Magyarország is vállalta, hogy a baleset-megelőzéshez szükséges alapvető ismereteket átadják a pedagógusok a gyerekeknek. Ezt követte a már említett 2003-as dokumentum.