Tavaly az Opel volt a legsikeresebb magyar újautó-márka, köszönhetően az év végi hatalmas rendőrségi beszerzésnek (1250 H-Astrát vett az állam). Korábban hagyományosan a Ford és a Skoda szokott élen lenni, főként a cégautóként rendkívül népszerű Focusok és Octaviák miatt. Az alsó-középkategóriában, a magyar piac legnépszerűbb méretosztályában átütő erejű a német fölény.
Tartós tesztautónk, a fehér Kia Ceed kombi ugyanabban a kategóriában indul, mint a fenti két modell. Műszakilag, kényelmét, biztonságát tekintve ugyanazt tudja, mint hasonló értékű, méretű európai vetélytársai – profilból még formailag is nagyjából ugyanaz, mint egy Focus kombi. Listaára sem tér el különösebben a német kocsikétól. A Kia tavaly mégis csak 15. lett a hazai értékesítési listán.
Tesztautónk mindazt tudja, mint egy azonos árú Focus kombi. Sőt, eléggé hasonlít is rá
Tekse Kálmán, az ARVAL Magyarország Kft. flottakezelő vállalat ügyvezetője:
– Józan paraszti ésszel nehéz megérteni, hogy miért járunk térdig a magyar forgalomban a céges Octaviák és Focus kombik között, miközben az árában, tudásában, komfortjában, biztonságában, pláne megbízhatóságában semmivel nem rosszabb koreai modellek, például a mi tesztautónk, az 1,6 literes dízel Kia Ceed kombi alig-alig bukkannak fel céges autóként az utakon. Mi ennek az európai, főleg német felülreprezentáltságnak az oka a hazai flottás piacon?
– A céges flotta autópiac egyik sajátossága, hogy a nagyobb flottákkal rendelkező vállalatok úgynevezett „world wide” márkaszerződésekkel rendelkeznek. Azaz pl. X multinacionális cégnek a teljes világra Y gépjárműgyárral van keretszerződése, amely magába foglalja a helyi szállítási feltételeket is. Az ilyen szerződésekben vannak tradicionálisan erős márkák, és vannak a „feltörekvő” márkák, akiknek nincs még meg az a háttér-ügyfélstruktúrájuk, szerződéses állományuk.
Tágas utastér, jellegzetes, de nem megosztó forma, kiváló garanciális feltételek – minden adott a sikeres cégautóvá váláshoz a Ceed számára
– Még egy kis előítélettel valóban találkozunk a koreai márkákkal szemben, de az új termékpaletta, a kiterjesztett garancia és a kiváló minőség fontos alapja lehet egy piaci irányváltásnak.
– Számít-e a megrendelő cég honossága a típusválasztásban? Német cég német leányvállalat német autót, franciáé francia autót vesz?
– Nem, nem nagyon. Tapasztalatunk szerint a mai „nehéz” időkben, az esetek többségében csak és kizárólag a gazdasági racionalitás dönt egy márka/modell választásánál illetve a versenyeztetésnél.
A motorkínálat is az európai igényekhez igazodik: 1,4 és 1,6 literes dízelmotor is kapható a Ceedhez
– Egy gépjármű kiválasztása a racionális számítások mellett azért kisebb részben emocionális döntés marad. Ezért egy olyan márka, amelyik modern, friss arculattal és termékpalettával rendelkezik, könnyebb helyzetbe kerül a versenytársaihoz képest. Első ránézésre valóban jó döntésnek tűnhetnek a koreai gépjárművek kiválasztása, de flottakezelés/operatív lízing esetén nem szabad elfeledkezni a gépjármű finanszírozásának lejártakor az értékesítésről sem. A gond az, hogy a hazai piac még nem rendelkezik megfelelő nagyságrendű értékesítési adatbázissal, amely tiszta képet adhatna a TCO-ról (azaz a teljes birtoklási költségekről).
– A koreai márkáknál elérhetők ugyanazok a kedvezmények flottavásárlásnál, mint amit az európaiak meg tudnak adni?
– A korai márkák már nagy lépéseket tettek a kedvezményszinteknél is, de ez egy hosszú piackutatási és tanulási folyamat, amihez idő kell.
– Név nélkül; tipizálható, hogy milyen profilú cégek vesznek flottában koreai márkákat?
– Van ingatlancégünk, Toyota flottával. Van nemzetközi gyógyszercégünk, VW és Skoda flottával. Van élelmiszeripari partnerünk, Renault flottával, szolgáltató és karbantartó cég, Citroen flottával. Viszont érdekes, hogy két IT-cég partnerünk is van, melyek koreai márkákkal autóznak, egyikük Hyundai-nál, másikuk a Kiánál vásárolt.
Szolgáltatásokban is ott van, ahol az európaiak: a Focus, Astra, új Octavia mellett nem hogy szerényebbnek nem tűnik a fullos Ceed-műszerfal, de még otthonosabb is, mint egy japán belső
– Hogy érzi a magyar importőr, hátrányban van a Kia az európai és japán márkákkal szemben a hazai piacon?
– Az elmúlt 2 évben nagy lendületet vett a flottaértékesítés a KIA-nál. 2011-től új flottaértékesítési stratégiával nyitottunk a flotta piacra. Minőségi termékeink versenyképes árakkal, egyedülálló garanciális feltételekkel, kiváló ár-érték aránnyal, kiemelkedő maradvány értékekkel és jó szervizháttérrel párosulnak. Ennek köszönhetően egyre több cég választja a KIA modelljeit. A KKV szektorban folyamatosan növekvő eladásaink realizálódnak, de a multinacionális szektorban is kóstolgatják termékeinket. A tény, hogy a nagy cégek által kiírt gépjármű beszerzési pályázatokra folyamatos meghívást kapunk, mely mutatja, hogy a KIA márkát komolyan veszik és versenytársai lettünk a nagy flottaértékesítési hagyományokkal rendelkező márkáknak is.
Tapasztalatunk szerint az a cég, aki a KIA-t választotta elégedett autóinkkal és a további beszerzések során is maradnak márkánknál. A legnagyobb problémát még mindig a márka image-hiánya okozza a tradicionális európai márkákkal szemben. Sajnos a fejekben még mindig beidegződések, sztereotípiák élnek arról, hogy melyik márka a jó autó és melyik nem. A válság hatására átalakult flottavásárlási magatartásnak köszönhetően azonban egyre inkább előtérbe kerülnek a racionális döntések, ez pedig kedvez a KIA-nak. Versenyképesség tekintetében (ár, minőség, megbízhatóság…) abszolút versenytársai vagyunk a piac más szereplőinek. A japán márkákkal szemben nem érezzük a hátrányt. Termékeink felveszik a versenyt minőség tekintetében, flottaárazásban pedig erősebbek vagyunk.
– Műszaki jellegű bizalmatlanság, vélt presztízshátrány észlelhető a hazai piacon?
– Egyetlen nagyobb hátrányunk a presztízshiány, melyen folyamatosan dolgozunk, de ezt a hátrányt sajnos nem lehet egyik napról a másikra teljesen leküzdeni. Műszaki bizalmatlanságról nem beszélhetünk.
A Ford, VW piaci részaránya csökkent tavaly, a Kiáé önmagához képest hatalmasat ugrott
– A KKV szektor szereplői rugalmasabbak, gyorsabb döntést hoznak, döntéseiket inkább befolyásolják a racionális érvek. Általában határozott elképzeléseik vannak, hogy milyen márkák, motorizáltság, felszereltségi szintek jöhetnek szóba döntéseiknél. A multikra inkább jellemző a többfordulós, kissé körülményes tendereztetés, illetve a presztízs alapú márkaválasztás. Általában sok márkát versenyeztetnek. Általánosságban az ár(-érték) az egyik legfontosabb tényező, mely a TCO-t is meghatározza. Emellett fontos szempont a szervizköltség, garanciális feltételek, illetve a maradványérték.
– A KIA-nál milyen arányú a magán- és a flottás eladás, van-e jellegzetes eltolódási trend az elmúlt pár évben?
– A korábbi években a 30%/70/%-os arány volt megfigyelhető a flotta/magánszektor eladási számaiban. Az elmúlt év során az arány mindinkább a flotta irányába mozdul – az összpiaci trendnek megfelelően-, mely jelenleg 50%-os. Flottaértékesítés tekintetében 2010 óta folyamatosan növekszik részesedésünk, 2012-ben a 15.helyen végeztünk. (A magánszektorban a 11. hely a Kiáé.)
Agresszív, az európai szemnek kedves forma. Nem csoda: Európában tervezték, európaiak
De természetesen a hazai pálya márkái sem figyelik ezt a nyomulást lábhoz tett fegyverrel. Az új Golf minden eddiginél masszívabb minőségérzettel érkezett nemrég a piacra, a kelet-európai piacok számára fontosabb Skoda az új Octaviával és a Rapide-dal a kompakt piac szegmentálásával próbálkozik, valamint az Opellel együtt gyártásban tartja korábbi modelljeit is, Classic néven, azok számára, akik nem igénylik a legújabb, legfrissebb, korszerűbb, de drágább autókat.
A harc folytatódik, a tökéletesen felzárkózott koreai márkákkal a választék bővült, az árharc erősödik – a nyertes a vevő. Néha tud hasznos lenni ez a kapitalizmus-dolog.
