Ha a munkahelyek száma is olyan tempóba nőne, mint a kátyúké, heteken belül munkaerőhiány alakulna ki az országban – csak a fővárosban naponta 5-700 kátyú keletkezik (a Magyar Közút Zrt. külön telefonszámot rendszeresített úthibák bejelentésére, az országos – tehát nem fővárosi vagy egyéb önkormányzati tulajdonú! -, közúthálózaton tapasztalt hibák bejelentésére a 06-40-18-88-66-os számot kell hívni. Ha esetleg valaki szorong, ha nincs mit közölnie, üljön be a kocsijába, tárcsázza nyugodtan a számot, egész nap beszélhet).
Evidencia, hogy a kátyúk veszélyesek, és károsak az autókra. A kár pedig több százezer forint is jelenthet. Ha megtörtént a baj (cafatokra szakadt a gumi, morzsalékosra tört a könnyűfém felni), először ki kell deríteni, hogy az út hova tartozik, ki a kezelője – erről a weboldalról ez szerencsére kideríthető (kell tudnunk az út számát és kilométerszelvényét).
Ha megvan, indulhat az egyezkedés. Bizonyítanunk kell tudni, hogy az autó kereke azért tört ketté,
avagy esett át Dél-Koreába, mert éppenséggel megnyílt a föld a prímán karbantartott úton – és ezt fotóval, sőt fotóalbummal is jó, ha alátámasztjuk – autó a gödörben, lyuk az úton, autó sérülései stb.
Ha a kezelő nincs épp gáláns hangulatban, ami könnyen előfordulhat, hosszadalmas procedúrára számíthatunk, ezért casco-biztosítás terhére is bejelenthetjük a kárt, ahol nem kell egyértelműen bizonyítani a kátyúhibát (és mondjuk mi sem indultunk el filmstúdiónyi felszereléssel hazulról).
